Abszolút többséget szerzett a Köztársaság lendületben.
Rendkívül alacsony részvétel mellett zajlott a francia parlamenti választás első fordulója. A nem végleges adatok szerint a szavazásra jogosultak 50 százaléka sem adta le voksát.
A néhány héttel ezelőtt elnökké választott Emmanuel Macron pártja, a Köztársaság lendületben (La République en Marche), szövetségesével, a szintén centrista Modemmel együtt elsöprő győzelmet aratott.
A voksolók több mint 32 százaléka szavazott az LREM-re, de az országosan leadott arány nem mérvadó, miután egyéni körzetekben döntenek a helyekről. Így Macron pártja legkevesebb 390 képviselőt delegálhat az 577 fős Nemzetgyűlésbe. Ezzel az eredménnyel Charles De Gaulle-ék 1968-as fölényes győzelme óta nem látott többségbe kerülhet egy párt a parlament alsóházában.
A második helyen a jobbközép Köztársaságiak (Les Républicans) végzett 21 százalékkal, nekik 95-100 helyük lehet az új alsóházban.
Marine Le Pen pártja lehet a választási rendszer vesztese. A Nemzeti Front országosan 14 százalékot szerzett, de a visszalépések miatt várhatóan csak három képviselői helyet szereznek.
A két baloldali erő, a Jean-Luc Mélenchon vezette Baloldali Párt és a Szocialista Párt 10-11 százalékot szerzett, így mindössze 15-20 mandátumuk lesz.
Franciaországban az ötévente rendezett parlamenti választások eredménye leképezi az azt megelőző elnökválasztást. Jacques Chirac 2002-ben, Nicolas Sarkozy 2007-ben és Francois Hollande 2012-ben is abszolút többséget szerzett a nemzetgyűlésben. 2002-ben fogadták el azt a javaslatot, hogy mindkét választás ötévente ismétlődjön.
- Honfitársaim, Franciaország visszatért. Egy hónappal az elnökválasztás után a bizalom, az akarat és a bátorság uralkodott az országban. Sokan távol maradtak, mert egyes pártok ezt akarták, ők nem voltak képesek az elvesztett elnökválasztás után új utat mutatni, de a választások második fordulója választ fog erre adni, ahogy ez az elnökválasztáson is történt – fogalmazott az eredmények közzététele után Édouard Philippe miniszterelnök.
Van ahol már korábban szavaztak
Az 577 választókerületből 539 Franciaországban van, 27 tengerentúli területeken, 11 helyről pedig a külföldön élő mintegy 1,3 millió francia állampolgárok dönt. Utóbbiak már egy hete szavazhattak abban a 11 választókörzetben, ahonnan egy-egy képviselőt küldhetnek az alsóházba. Ebből tíz helyen a Macron-párt nyert, számos régióban több mint 50 százalékos eredménnyel, de rendkívül alacsony, mindössze 19 százalékos volt a részvételi arány, így mindenhol második fordulót tartanak majd június 16-án és 17-én.
Mindössze az észak-afrikai országok körzetében nem a LREM jelöltje nyert, ott Leila Aichi, a Zöldek képviseletében 20,29 százalékos eredményt ért el.
A külföldön élő franciák egy 2008-as alkotmánymódosítás értelmében 2012-ben küldhettek először képviselőket a nemzetgyűlésbe, akkor a helyek több mint felét a szocialisták szerezték meg, négy körzetben jobboldali volt a képviselő.
Féltik Macront
Sokan úgy vélik Franciaországban, hogy Emmanuel Macron és a képviselő-jelöltjeinek tapasztalatlansága gondokat okozhat. Mintegy 500-an a civil szférából érkeznek, és nincs politikai múltjuk. A jelöltjei között csak 28-an voltak képviselők, többségük a Szocialista Párt színeiben.
Fokozott készültség
A terrorfenyegetettség miatt a választást rendkívüli biztonsági készültség mellett rendezték meg. A 67 ezer választókörzet körül 50 ezer járőröző csendőr és rendőr teljesített szolgálatot vasárnap.