Hét év után először nőttek a védelmi kiadások Európában

HIRDETÉS

A legfrisebb NATO adatokból az derül ki, hogy tavaly hét év óta először jelentősen nőtt a védekezésre fordított költségkeret az európai országokban.

A NATO-tagországok hadseregei átlagosan GDP-jük, vagyis nemzeti összbevételük 1,46 százalékát költötték védelmi kiadásokra. Ez azt jelenti, hogy hét év óta először növelték a büdzsét ezen a területen.

Az emelkedést Lettország, Litvánia és kisebb részben Észtország generálta leginkább, akik számottevően növelték a hadi kiadásokra és védelemre fordított költségkeretüket.

Elemzők szerint a három balti állam leginkább fegyverekre és katonai felszerelésre költött, miután Oroszország bekebelezte a Krím-félszigetet. A három országot 1940-ben, a II. Világháború kitörése után ugyanis a Szovjetunióhoz csatolták, és függetlenségüket csak 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásával nyerték vissza.

Miközben a Balti-államok erősen ráfeküdtek hadseregük feljavítására, a többi tagállam csak moderáltan fegyverkezett tavaly. Nem sokkal ezután, a novemberi elnökválasztáskor Donald Trump arra szólította fel a tagországokat, hogy fektessenek többet a védelemre, GDP-jük legalább 2 százalékát erre költsék.

Az USA GDP-je 3,61 százalékát költötte védelemre tavaly, míg az európai NATO-tagok közül csak négy ország – Észtország, Görögország, Lengyelország és Nagy-Britannia – érte el a Trump által ajánlott, két százalékos küszöböt.

- Van javulás, de még közel sem értünk a végére a tennivalóknak – mondta el a NATO-főtitkár Jens Stoltenberg. – Igazságos költségmegosztásra volna szükség a szövetségesek közt. Teljesen realisztikus a két százalékos GDP-ráfordítás a tagállamok részéről.

Stoltenberg szerint Románia idén biztosan eléri ezt a szintet, Litvánia és Lettország pedig 2018-ra ígéri ugyanezt.

- Ez nem csupán azért fontos, hogy eleget tegyünk Trump kérésének. Ez Európa elemi érdeke is, hogy többet költsön védelemre. Még mindig hosszú út áll előttünk, de az évek óta tartó csökkentés után idén először végre emelni tudtunk.