Az aktuális nemzetközi konfliktusokon kívül a kétoldalú kapcsolatok is napirenden vannak.
Szergej Lavrov a finn diplomácia vezetőjének meghívására érkezett Helsinkibe, hogy az ukrajnai válságról, a szíriai polgárháborúról, az Észak-Korea körül kialakult feszültségről és a Baltikumot konkrétan éritő több kérdésről is egyeztessenek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A két ország közti diplomáciai egyeztetést nehezíti, hogy a NATO megerősítette baltikumi jelenlétét azután, hogy Moszkva elcsatolta az ukrajnai Krím-félszigetet, és támogatja a szeparatisták harcát Kelet-Ukrajnában.
A balti államok kértek segítséget NATO-szövetségeseiktől mondván, hogy nem érzik biztonságban magukat a Krím annektálása óta.
Szerintük az ukrajnai események láttán hiteltelen az orosz elnök, aki rendre elismétli, hogy Moszkvának nincsenek hódító törekvései.
Vlagyimir Putyin ellenséges lépésnek tekinti, hogy a NATO-csapatok folyamatosan hadgyakorlatoznak Oroszország nyugati határa mentén.
A lengyelországi NATO-kontigens létszámának és felszerelésének jelentős bővítéséről döntött az Észak-Atlanti Szövetség.
A művelet hónapok óta tart, és még nem ért véget.