Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Az innováció bölcsői Európában

Az innováció bölcsői Európában
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A belgiumi Leuven hatszáz éve alapított egyeteme bizonyult a legjobbnak a tudományos-technológiai fejlesztés európai éltáborában idén is.

A Reuters hírügynökség toplistáját tavaly is a KU Leuven vezette. Az ottani kutató-fejlesztő műhely nemcsak Európában, hanem az egész világon párját ritkítja: mostanra 586 szabadalmat jegyeznek.

Az idei ranglista második helyezettje az Imperial College London. Itt született meg korábban a penicillin, a holográfia és a száloptika is.

“Cambridge” csak a harmadik a sorban, habár Nobel-díjasok tucatjainak neve fűződik a nyolcszáz éves egyetemhez.

A negyedik a Müncheni Műszaki Egyetem, amelynek több mint 800 cég köszönheti felfutását az elmúlt 25 évben. Legjelentősebb eredményeiket a megújuló energia, a félvezetők és a nanotechnológia terén tartják számon.

Érdemes megjegyezni, hogy a Reuters százas listáján 23 német egyetem szerepel, ami egyedülálló. Egyetlen európai országnak sincs ennyi intézménye a legjobb száz között.

Nagy-Britannia és Franciaország holtversenyben áll ez ügyben a második helyen: mindketten 17 egyetemet adnak az európai élvonalba idén a Reuters szerint.

Kétségtelen, hogy ez a három legnépesebb és leggazdagabb ország a kontinensen, de ez nem jelenti azt, hogy minden szempontból ők vinnék a prímet. A gyakorlat azt mutatja, hogy lekörözhetik őket kisebb és szegényebb államok.

Írországnak például csak három egyeteme szerepel a Reuters európai kutatás-fejlesztés rangsorában, de a népesség arányában ez a legjobb eredmény. Ebben a sorban a második Dánia, a harmadik Belgium, a negyedik Svájc, az ötödik Hollandia. Ami Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot illeti, eredményeiket a lakosságszámra vetítve csak a középmezőnyig jutnak.

Oroszországgal már más a helyzet. Miközben Európa legnépesebb országa, és gazdasága az ötödik a kontinensen, a Reuters szerint egyetlen egyetemén sem folyik olyan jelentős kutatás-fejlesztés, amelyet érdemes volna az első száz közt említeni.

Hogyan készül a lista?

A toplistát tavaly óta a Clarivate Analytics készíti a Reuters hírügynökségnek. A kutatók először is összegyűjtik azt a 600 kutató-fejlesztő intézményt szerte a világban, amely az adott idő alatt a legtöbbet publikálta tudományos folyóiratokban. Ezek nemcsak egyetemek lehetnek, hanem nonprofit szervezetek és állami intézetek is.

A mezőnyt eztán áteresztik a World Intellectual Property Organization kritériumrendszerén 2010 és 2015 közötti paraméterekkel.

A következő szűrő egy újabb indikátorrendszer, amely az alapkutatások és a szabadalmak arányára koncentrál mondván, hogy ez megmutatja, mennyire képes az adott kutatóhely “piacosítani” találmányait.

Végül a továbbjutók közül kiválogatják az európaiakat, és rangsorolják a csapatot.

Újak, kiesők, visszaesők, élre törők

A tavalyi mezőnyből idén hiányzik az eidhoveni műszaki egyetem, a német Kiel város egyeteme és a belfasti Queen’s University.

Idén először került a kutatás-fejlesztés európai műhelyeinek top százas listájára a glasgow-i egyetem, a nizzai Sophia Antipolis és az Antonomous University of Madrid.

A leideni egyetem 21 helyet javított, így most a 17. a sorban. A berlini műszaki egyetem ugyanezzel a teljesítménnyel a 41. lett idén.

A brüsszeli Université Libre viszont jócskán visszaesett: 17 hellyel sorolták hátrébb, úgyhogy most a 38. a listán. A leeds-i egyetem is ugyanekkorát bukott, de ezzel a középmezőny alján, a 73. helyen végzett Európa top száz kutató-fejlesztő intézménye között a Reuters megbízásából készült idei listán, amelyet a Clarivate Analytics készített.