Miután kiderült, hogy a szentpétervári terrortámadást feltehetőleg egy kirgizisztáni fiatalember követte el, a közép-ázsiai ország került a nyomozás…
HIRDETÉSMiután kiderült, hogy a szentpétervári terrortámadást feltehetőleg egy kirgizisztáni fiatalember követte el, a közép-ázsiai ország került a nyomozás középpontjába. Az egykori szovjet tagköztársaságot számos szál köti az iszlám radikalizmushoz.
Az egyik a földrajzi elhelyezkedése és porózus határvonala.
Közel van a dzsihádisták fellegvárainak számító Pakisztánhoz és Afganisztánhoz, a toborzók könnyen átszivárognak, főleg az ország déli részére.
Ezeket a felvételeket a biztonsági erők készítették 2015-ben, állítólag a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet toborzói láthatók rajta Os városában, ahonnan a szentpétervári elkövető is érkezett.
Az orosz biztonsági szolgálat úgy tudja, hogy az egykori Szovjetunió területéről 7000 embert toboroztak, akik Irakba és Szíriába mentek, közülük 2900-an oroszok. A kirgiz hatóságok 600-ra becsülik azok számát, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz.
Az iszlám radikalizmus terjedése egyre jobban aggasztja a hatóságot és a lakosságot is. Látják, ahogy a fiatalokat hamis ígéretekkel fertőzik meg, és főleg pénzzel, ami a szegény országban nagy csáberővel bír. A szélsőséges eszméket terjesztők jó érzékkel kihasználják a társadalmi igazsátgalanság és a gazdasági bizonytalanság közepette élők sérülékenységét.
Egy biskeki lakos arról beszél, hogy bármikor robbanhat a társadalmi bomba. Miért? Mert a milicisták Kirgizisztánon keresztül jutnak Törökországba, majd onnan Szíriába. Kirgiz férfiakat soroznak be. Hány embert képeznek ki? Mi lesz, ha ők egyszer mind visszajönnek?
Több mint kétmillió alulfizetett közép-ázsiai munkás dolgozik Oroszországban, és ez komoly gondot jelent az orosz hatóságoknak. Ők mind lehetséges célpontjai az iszlám radikalizmusnak. Velük a biztonsági kockázat Moszkváig nyúlik.