NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az adattenger kalózai

Az adattenger kalózai
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az államok megvédenének minket az internetes cégektől, miközben maguknak minél szélesebb hozzáférést csikarnának ki. Mindeközben viárgzik a kiberbűnözés is.

Hova kerül az az adat, amit megosztunk magunkról az interneten? Meddig tárolják, ki férhet hozzá? Magáncégek, hekkerek, kormányok? Mit tehetnek vele, milyen célra használhatják? Ezeket a kérdéseket tárgyaljuk online adatvédelmi összeállításunkban.

Valószínűleg a legtöbb európaihoz hasonlóan ön is napi több órát tölt az internetre kapcsolódva. E-mailt olvas, böngészik, használja a közösségi oldalakat. A huszonnégy évesnél fiatalabbak még több időt töltenek az interneten. A közösségi oldalak felvirágzása óta képtelen mennyiségű személyes adatot töltünk fel önként a világhálóra. Nem alaptalan félelem tehát, hogy ezzel valaki visszaéljen: legyen az egy magánvállalkozás, állami szereplő vagy kiberbűnöző.

Természetesen van európai jogi keretrendszer az online adatok védelméről, 2018-tól pedig új szabályok lépnek életbe, amelyek elvileg garantálják, hogy a személyes adatok megkapják a szükséges védelmet függetlenül attól, hogy hol tárolják vagy dolgozzák fel azokat, tehát akár az EU-n kívül is. Fontos új intézmény az elfeledtetés joga, vagyis hogy az ember kérheti az internetes cégeket, hogy töröljék a rá vonatkozó pontatlan vagy elavult tartalmakat. Ezt egy spanyol állampolgárnak köszönhetjük, aki évekig küszködött az internet óriásával, a Google-lal azért, hogy egy számára kellemetlen, elavult tartalom ne bukkanjon fel folyton a keresőben. Hans von der Brelie riportja ezt a harcot és eredményeit mutatja be.

A helyzet Európában sem tökéletes. A növekvő terrorveszély miatt az európai kormányok egyre szélesítik a rendőrség és hírszerzés jogköreit. Az Amnesty International tizennégy országot emelt ki – köztük Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Lengyelországot – mert engedélyezik több millió ember online adatainak tömeges monitorozását. Valérie Gauriat az Egyesült Királyságban készített riportot a tavaly életbe lépett megfigyelési törvényről, ami miatt az Európai Bíróság elmarasztalta a szigetországot.

Az adatvédelemről végül az Európai Parlament képviselőjét, Jan Philipp Albrechtet kérdeztük, aki az általános adatvédelmi szabályozás egyik jelentéstevője.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az adatvédelem emberi jogi kérdés

A Brexit után még a nyugdíjbiztosító is megnézheti a britek e-mailjeit

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül