Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján már történelmi távlatból emelik ki a visszaemlékezők, hogy ekkor ingott meg először igazán a II.
HIRDETÉSAz 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján már történelmi távlatból emelik ki a visszaemlékezők, hogy ekkor ingott meg először igazán a II. világháború után megszilárdult szovjet uralom a kommunista tömb országaiban.
Vogyerák Ferenc 18 éves volt 1956-ban. Hatvan év elteltével azon a budapesti utcán emlékezett vissza az eseményekre az Euronews riporterének, ahol annak idején iskolába járt:
- “Forradalmi idők voltak azok. És itt aztán sokáig a tanítás, hogy úgy mondjam, harci körülmények között folyt.” – emlékezett vissza a ma már nyugdíjas Vogyerák Ferenc.
A forradalom 1956. október 23-án kezdődött, a magyar rendőrök és katonák tömegével álltak a szovjet elnyomás ellen felkelő tömeg oldalára. Budapestet november 4-én érte el az első nagyobb szovjet hadtest, de a forradalmárok ellenállása egészen november 10-ig kitartott.
Vogyerák Ferenc egy pékség előtt idézte fel, hogy mindenhol életveszélyben voltak az emberek:
- Meglátták az itt sorban álló embereket, ezek nem támadtak, csak sorban álltak kenyérért, de gondolom, hogy valamilyen hülye indíttatásból ideengedtek egy sorozatot, és itt több halott volt, itt feküdtek utána a halottak a földön.
Az 1956-os forradalom hatásáról is beszélt az Euronews-nak Vogyerák Ferenc:
- Vannak bizonyos pozitívumai is, hogy talán egy kicsit szabadabbak lettünk utána, és nyugodtabban élhettünk egy darabig. Nem sokáig, de egy darabig igen.
A forradalmat követő megtorlás kegyetlen volt. Ettől és a szovjet uralom visszatérésétől tartva 200 ezer magyar menekült külföldre. Az itthon maradottaknak tömeges letartóztatásoktól kellett rettegniük hosszú hónapokon át. 1957 januárjában szovjet bábkormány vette át a hatalmat Magyarországon.
Moszkva közvetlen befolyása egészen 1989-ig tartott. A rendszerváltás idején a tüntető tömeg ugyanazt kiabálta Budapest utcáin, mint 1956-ban: “Ruszkik haza!”