rendkívüli hír

A Rác fürdő káprázatos belső terei - FOTÓK

A Rác fürdő káprázatos belső terei - FOTÓK
Betűméret Aa Aa

A Rác fürdő káprázatos belső terei Csipkerózsika-álmot alszanak. Öt éve kihasználatlanul áll Budapest szívében a részletgazdagon, műemléki rekonstrukcióval felújított fürdő. A török kori medencetér, az Ybl-féle kupola- és zuhanycsarnok teljes pompájában várta a nyitást 2011-es elkészültekor. A főváros és a beruházó cégek közötti viták miatt azóta sem nyitott meg a Rác, és az eltelt évek amortizációja ismét költséges felújítást tesz szükségessé, ami akár milliárdos tétel is lehet.

A műemléki felújítást és az új épületrészeket tervező és a kivitelezést irányító építészt, Dévényi Tamást kértem, hogy mutassa meg a belső tereket. A felújítás kezdete, 2005 óta 11 év telt el, a Rác törzsközönsége több mint egy évtizede nem léphetett be a fürdőbe. A rekonstrukcióval helyreállított belső terekben és az új épületrészekben már azok sem ismernék ki magukat, akik nap mint nap ide jártak.

Eredetileg házak vették körül a Rácz fürdőt, most egyedül áll a Tabán szélén. A Hadnagy utcából ez az egy épület maradt meg. Még a hatvanas években is több épület megvolt. Tévhit, hogy a kormányzó és a második világháború pusztította el az egész Tabánt, a város rombolta le, jóval a világégés után. Az Erzsébet híd újjáépítése volt az utolsó gyilkos pillanat, amikor olyan házakat is lebontottak, például Ybl Miklós tervezte épületeket, amik egészen távol álltak az Erzsébet hídtól, tehát senkinek sem voltak útjában.

Dévényi Tamás építész a fürdő bejáratánál kezdett mesélni:

- A ma látható fürdőépület mellett, ahol az új szállodai részt emeltük, ott két ház is megmaradt, de olyan jó állapotban, hogy a cserepezés is rendben volt, az ablakkeretek is a helyükön voltak. Az egyiket Ybl tervezte, a másikat egy bécsi iroda. Az utóbbi egy négyszintes, öntött vas vázas gyönyörű ház volt, és Ybl zuhanycsarnoka szintén épen úszta meg a háborút, ezt is a hatvanas években bontották le. Eredeti állapotára emlékeztetve elevenedik meg több épületrész is, ami eddig csak képeslapokról vagy régi albumokból volt ismerős. A legendás zuhanycsarnok az egyik legmarkánsabb példa. A szocializmusban teljesen elbontották. Most a megrendelő kérésére ismét felépítettük, azaz rekonstruáltuk az elpusztított műemléket.

- Miért olyan legendás ez a gazdagon díszített zuhanycsarnok?

- Ybl egy templombelsőhöz hasonló kéthajós oszlopcsarnokot kreált. A finom kőcsipkék ma is olyan részletgazdagok, mint régen. A díszek negatív formáiba öntöttük a betont, ahogy Ybl annak idején a műkövet. Technikai érdekesség, hogy akkoriban Budapesten a víznyomása a mai ötöde volt a vezetékekben, ezért volt nagy szó, hogy a Ráczban kényére-kedvére zuhanyozhatott a publikum. Nemcsak építészeti, de műszaki időutazás is a mostani rekonstrukció, újragyártattuk a XIX. században használt csöveket, nyomásnövelőket és vörösréz zuhanyrózsákat.

- Nem látok csapokat. Hogy működtek ezek a zuhanyok?

- A földön lát egy öntöttvas lapot. Ha arra rááll a vendég, a testsúlya meghúz egy rudazatot, amitől elindul a víz. Ybl idejében 1-1,5 bar víznyomást lehetett előállítani, most pedig 6 bar körüli nyomás van a városban, ezért mi a víznyomást is lecsökkentettük ezen a területen 1 bárra, hogy úgy jöjjön ki a zuhanyokból a víz, mint ahogy annak idején.

- Honnan tudják, hogy milyen volt eredetileg?

- Kerestünk metszetrajzokat, és sikerült felkutatni olyan fotókat is, amiket az eredeti csarnok bontása közben fényképeztek. Minden látszott, hogy hogyan kell megcsinálnunk. Itt vannak például ezek az antik szobormásolatok. Minden ugyanúgy kerül vissza a helyére másolatként.

- Semmi nem valódi?

- Hogy valami valódi is legyen itt, az egyik szobor, egy gyümölcshozó leány térd alatti része megmaradt, és be is illesztettük a rekonstrukcióba. Ez minden a zuhanycsarnokban, ami eredeti.

- Azért a medence szélére tíz centinként kirakott kagylók sora talán már túlzás.

- Ybl rendelkezett így, és szerencsére sikerült nagyon szép, csavart formájú, nagy tengeri kagylókat beszereznünk. Amikor azt a feladatot kaptuk, hogy tervezzük vissza a zuhanycsarnokot, mindent megtettük, hogy ezt elutasítsuk, mivel az eredeti helyére nem kerülhetett vissza. Ennek ellenére az építtető ragaszkodott hozzá, úgyhogy mi a kagylókig menő részletességgel rekonstruáltuk. Úgy gondoltuk, hogy tényleg éreznie kell az ide látogatóknak, hogy egy kópiában járnak. Az Ybl által emelt 80 centi – 1 méter vastag falak helyett mi vasbetonból építettük újra. Ezt a hihetetlenül bonyolult teret, amit itt lát, 15 centiméteres vasbetonból csináltuk meg.

- Érdekli a látogatót, hogy a fal milyen vastag?

- Jó lenne, ha érdekelné, mert ha a zuhanycsarnok fölötti szintre megyünk, megmutatom, hogy látványban mit is jelent. Rendszerint a belső tereket nem lehet kívülről megnézni, nincs külső oldala. Ennek most van, mert a zuhanycsarnok falai és kupolái egy emelettel feljebb kívülről láthatók, mint a gyümölcs héja.

- A szemközti medencecsarnok sokszög kupolája belülről égszínkék és csillagos, mint a fóti templom mennyezete, oszlopai pedig hasonlóan szép fekete márványberakások teszik elegánssá, mint amit a Károlyi család kriptájában is alkalmazott Ybl.

- Csak ez a néhány kőtömb több milliós tétel volt a beruházónak. De hadd hívjam fel a figyelmét az Ybl-féle kupolát tartó falak vicces domborműveire. Az egyiken egy angyalt látunk, az angyal keze fölött furcsa, cikkcakkos vonalakkal. Az ha hiszi, ha nem, az elektromos áram. Két oldalt lehet látni két villanyoszlopot, rajtuk porceláncsigákkal. Az angyal szárnya és a kezei között is van egy. Ez egy szikratávíró, és a cikkcakkos vonalak mutatják, hogy ebben áram megy.

A Rácz fürdő történetében az Ybl Miklós tervezte épületrészek az utolsó fejezetet jelentik, az első középkori épületrészt 1433-ban említik. Mi maradt meg a török korból? Papp Adrienn régészt kérdeztem, aki 2006-ban végezte a fürdő feltárását:

- A termál és gőz részleg nyolcszögű nagymedencéje török kori, ugyanazok a lépcsőfokok és kőépítmények alkotják ma a medencét, amit a török idején építettek. Van közte homokkő és kemény mészkő.

- Pont a medencénél bugyog fel a forrás?

- A legalsó lépcső alsó harmadánál volt a kőpadló, azt felszedtük, és alatta találtunk rá arra a török kori csatornára, ami a földbe állított deszkákból állt, a tetején kőlapokkal. A deszka is megmaradt, mert ahogy a forrásból folyamatosan jön a víz, nem tudott kiszáradni. Pontosabban talajvíz keveredett a termálforrással.

- A medence eredeti padlóját azért szedték fel, mert remélték, hogy találnak valamit?

- Sok leletanyag előkerült. A legfontosabb az abból az időből származó magok. Ezek rendszerint elkorhadnak, de az itt előkerült magokból rekonstruálhatjuk az akkori növényvilágot.

- Ha megnyitják a felújított fürdőt, az eredeti török medencében fürödhetünk?

- Az összes eredeti kőelem a helyére került a feltárás után, ahogy a Rudas fürdőben is eredeti török kori járólapokon közlekedhetünk a központi medence és a hátsó zuhanyzó között. Milliónyi láb koptatta, mára már tükörsimák.

Furcsa lesz látni, hogy egy széles lyuk tátong a török kupola közepén, a medence fölött. Nyitott volt ez a török korban is, mint Rómában a Pantheon kupolája? Ismét Dévényi Tamás építész válaszol:

- A török korban opeion, azaz nyílás volt a kupola közepén. Ybl idejében a fürdő közönségének óhaja szerint megnagyobbították az opeiont, viszont az 1960-as években visszafalazták az egész nyílást. A közepén négy kályhacsövet hagytak, azon keresztül szellőzött a kupolatér. A beruházót meg tudtuk győzni, hogy ismét nyitott legyen a kupola, hiszen a medence fölött képződő pára éppen elég ahhoz, hogy kifűtse a teret.

A török időkből szinte mindent helyreállított a beruházó, amit a régészek feltártak. Számos szamárhátív és ablak mellett eredeti járófelületek, sőt három, eddig a látogatók előtt takarásban lévő kis kupola is újra láthatóvá vált. A belső udvaron későbbi átépítések elbontásával egy török kori tabáni utcaszakaszt tártak fel. Ha a főváros és a beruházó cégek vitái után megnyithat a Rác, garantáljuk, hogy azok sem fognak tudni tájékozódni a felújított fürdőben, akik azt hiszik, hogy régi látogatásaik alapján ismerik.

(A fotókat Dévényi Tamás építésztől kaptuk, a fényképek a felújítás befejezésekor készültek)

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.