Az amazóniai őserdők mélyére viszi el a nézőt A kígyó ölelése. Ciro Guerra filmjének főszereplője egy sámán, aki egyedül él; a népe eltűnt, akárcsak
HIRDETÉS
Az amazóniai őserdők mélyére viszi el a nézőt A kígyó ölelése. Ciro Guerra filmjének főszereplője egy sámán, aki egyedül él; a népe eltűnt, akárcsak emlékei, érzelmei, ősi kultúrájuk utolsó nyomai.
Karamakate negyven év különbséggel két botanikust kalauzol a dzsungelben. Egy szent növényt keresnek, amely megtanítja az embert álmodni.
Csodálatos fekete-fehér képeken keresztül a film bepillantást nyújt az ősi társadalmak kozmogóniájába anélkül, hogy valóban fellebbentené a fátylat, és mindezt egy amazóniai indián szemszögéből teszi. Ilyet még egyetlen filmben sem láthattunk.
A két világ, az indiánok és a nyugati emberek találkozása, ami végül megpecsételte az indiánok sorsát, arra kényszerít minket, hogy kérdéseket fogalmazzunk meg saját kollektív és egyéni sorsunkkal kapcsolatban.
Ez A kígyó ölelésének fő tanulsága. Az alkotást a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölték.
