A kkv-k termelik Európa GDP-jének kétharmadát, és alkalmazzák a munkavállalók 85%-át - kulcskérdés, hogy sikeresek legyenek.
Európa huszonegymillió kis- és középvállalkozás otthona. Ezek alkalmazzák a munkavállalók 85%-át. Ezek a fizetések természetesen az európai gazdaságba áramlanak vissza. Az európai vállalkozások érdeme, hogy a kontinens bonyolítja a világkereskedelem egyötödét. Éppen ezért lényeges, hogy megértsük hogyan működnek a kkv-k, és miért annyira kritikusak a makrogazdaság szempontjából.
Mikrovállalkozások alkalmazzák az olasz munkavállalók 86%-át. A felvétel a válság miatt visszaesett, mert csökkent a cégek által termelt hozzáadott érték, iilletve alacsonyabb, mint a válság előtt.
Az üzleti bizalmi index felfelé tart, de a gazdaság talpraállása nem egységesen megy végbe Olaszországban. Tudósítónk, Monica Pinna úgy látta, hogy az európai kkv-k új energiákat mozgósítanak – innovációval és okos szakosodással küzdenek a növekedésért.
A 3D szkenner leváltja a kaptafát
Vajon hányan tudják, hogy a made in Italy címke egy cipőn nagy valószínűséggel a Marche régióban gyárott lábbelit takar, ahol a vállalkozások többsége kkv?
Több ezer vállalkozás foglalkozik cipőgyártással, a szektor huszonnyolcezer embert alkalmaz a térségben, ami az országos számnak pont a huszonnyolc százaléka.
A Duna nevű anconai, ortopéd cipőket gyártó üzem azzal menekült meg a válságtól, hogy okosan specializálódott.
- Mi azzal próbálkoztunk, hogy megpróbáltunk a termékbe, a technológiába és a kutatásba fektetni – magyaráuzta az Euronews-nak Sara Rosiglioni. – Olyan termékeket próbáltunk létrehozni, amelyek korábban nem léteztek, és tág keretek között személyre szabhatók.
A személyre szabott gyártás gyorsaságát és minőségét már informatikai fejlesztésekkel biztosítják. A cég mérnökei állandóan kutatnak új szoftverek után, amelyek segíthetnek a szükséges adatok begyűjtésében. A 3D szkenner leváltja a kaptafát.
Számtalan mikrovállalkozás támogatja a cipőgyártást a régióban. Serra De’Contiban, egy órányira Anconától található Francesco Marano mikrovállalkozásának székhelye – ők a Dunának gyártanak talpakat. A válság túléléséhez változtatniuk kellett a szemléletükön.
- A válság miatt jelentősen csökkent a forgalmunk – mesélte Marano. – A válság előtt évi kétmillió euró körül alakult a bevételünk, ma öt-hatszázezer euró körül, így számunkra a válságnak még messze nincs vége. Korábban az egész termelést cégen belül oldottuk meg, ma a feladatok egy részét kiadjuk bérmunkába kisebb vállalkozásoknak.
Az európai kkv-k 2020-ig 57 milliárd eurót vehetnek igénybe innovációs célokra az EU régiós alapjaiból.
Vannak poziítv jelek
Az európai kkv-k helyzetéről a Business Europe elnökét, Emma Marcegagliát kérdeztük.
Euronews: - Az elmúlt években változtattak-e a kkv-k az üzleti stratégiájukon. Tudatosabbá, újítóbbá váltak-e?
Emma Marcegaglia: – A válság keményen érintette a kkv-szektort, sokkal inkább, mint a nagyvállalatokat. Európai szinten azt láttam, hogy a legtöbb kis- és középvállalkozás nagyobb hangsúlyt helyez az innovációra, mint korábban. Olyan termékek felé mozdulnak el, amelyek nagyobb hozzáadott értékkel bírnak. A válság arra kényszerítette őket, hogy újítsanak, exportáljanak, legyenek kreatívabbak. Persze még mindig sok a tennivaló, mert a helyzet még mindig nem annyira jó Európában – különösen Dél-Európában – a kis-és középvállalkozások számára, de azért látok pozitív jeleket.
- Mi jelenti most a legnagyobb kihívást?
- Amikor a válság leginkább tombolt, a vállalkozásoknak elsősorban a túlélésen járt az eszük. A talpraállás megkezdődött, így legalább a kkv-k egy részének változott a hozzáállása, és az innováció került előtérbe.
- Mindenkinek az intelligens szakosodás felé kell elmozdulnia?
- Én nem látok éles határvonalat a technológiai és a hagyományos ipari cégek között. Ez nem szektor kérdése, arról van szó, hogy minden szektorban minden egyes cégnek meg kell találnia a módját, hogyan legyen innovatívabb, kreatívabb, hogyan kutasson többet.
Tudjuk, hogy vannak források
Európa kis- és középvállalkozásainak hitelre van szükségük – de hogyan tegyék a dolgukat, ha a bankok ma kevesebb hitelt helyeznek ki? Nápolyban megkerestük az SRM gazdasági kutatóintézet igazgatóját. Ő egyike azoknak, akik valóban értik, miért fordulnak a vállalkozások manapság a bankrendszeren kívüli szereplőkhöz, ha forrásokra van szükségük.
- Az olasz kkv-szektor eladósodottsága nagyobb, mint más országokban – mondta Massimo Deandreis. – Olaszországban a vállalati adósság negyvenöt százalékát adják, míg Franciaországban és Németországban tizenkilenc százalékot. A hitelek 69%-a bankhitel.
Ez a szoros kapcsolat a bankrendszerrel számos vállalkozás végét jelentette. Hogy garantálják a megfelelő anyagi hátteret, a kkv-k új forrásokat kutattak fel. Kötvénykibocsátás, összeolvadás más cégekkel, magánbefeketetők, üzleti angyalok – tulajdonképpen bármit bevállaltak, ami pénzt hozott a konyhára.
Olaszország más európai országokkal együtt, mint Görögország, Hollandia vagy Spanyolország, már rálépett erre az útra – de európai szinten is ebbe az irányba indulnak a jogalkotók.
Rómában értük utol Dario Scannapieco-t, az Európai Befektetési Bank igazgatóhelyettesét, amely 290 000 európai kkv-nak adott kölcsön csak tavaly.
- Az egyik legfontosabb kihívás, amely Európa előtt áll ebben a pillanatban, hogy rávegyük a befektetőket, hogy finanszírozzák a reálgazdaságot – szögezte le Scannepieco. – Tudjuk, hogy bőségesen rendelkezésre állnak források, és fontos lenne elérni, hogy ez a likviditás a termelést finanszírozza. Jó szabályozásra van szükség, A magánbefeketetők például szeretnék tudni, mikor van kész az infrastruktúra, milyen az ütemezés, milyenek a költségek. Ezért fontos, hogy az államok strukturális reformokat vezessenek be.
Nem csak bankkölcsönnel lehet boldogulni
- Továbbra is velünk van Emma Marcegaglia. Sok szó esik üzleti angyalokról, magánbefektetőkről, kockázati tőkéről – készen áll erre Európa?
- Még mindig van egyfajta kulturális probléma. Vannak családi vállalkozások, amelyek tulajdonosai nem szívesen engednének be új tulajdonosokat. De szerintem ebbe az irányba lesz érdemes elmozdulni, meg kell értetni a kkv-kal, hogy nem lehet kizárólag bankkölcsönökkel boldogulni. Meg kell nyitni a cégeket a befektetők, üzleti angyalok előtt. Itt még nem tartunk, ha összehasonlítjuk Európát az Egyesült Államokkal, akkor óriási a szakadék. Meg kell értetni a kkv-kal, de a nagyvállalatokkal is, ezt így kell csinálni, és kész.
És még mindig van egy szabályozási probléma, Európa nagyon bürokratikus, ezen is változtatni kell.
- A befektetési csomag is erre futott ki – ennyire vonzóak lennénk, mint piac? Miben lehetne fejlődni?
- Pár hónappal korábban erre még biztos sokan nemmel feleltek volna. Európa nem igazán izgalmas befektetési célpont. De most már látszik, hogy bár a jó öreg Európának sok baja van, de még mindig biztonságosabb, mint a BRIC országok, Oroszország, Kína, Brazília. Megvannak a szilárd alapok, ha az ember körülnéz e világban, látja, hogy Európa még mindig olyan hely, ahova érdemes befektetni.
A kormányzásról szólva egy biztos: világos és stabil szabályozás kell. Üzleti szempontból van még valami: átláthatónak és nyitottnak kelll lennie a kormányzásnak.
- Ön szerint eddig túlságosan a bankszektorra támaszkodtak a vállalkozások, ezért inkább a magánbefektetőkre van szükség a gazdaság beindításához?
- Az új, Bázel kettes, Bázel hármas szabályokkal a bankok nehezebben tudnak hitelt nyújtani a kkv-knak, így egyre nagyobb szükség lesz arra, hogy hozzáférjenek a tőkepiacokhoz, erre a változásra fel kell készülnünk. Európának sok problémája van, de ez a megfelelő pillanat a befektetésre, az innovációra. Annak ellenére, hogy a válság keményen sújtott minket, még mindig erősek vagyunk, fontos szereplői a világpiacnak.