A volt amerikai titkosügynököt a norvég irodalmi akadémia díjazta a szólásszabadság védelméért.
HIRDETÉS
Az amerikai titkosszolgálatok történetének legnagyobb botrányát kirobbantó amerikai, aki korábban maga is az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség vezető tanácsadója volt, személyesen nem vehette át az idei Bjørnson-díjat.
Snowdenre ugyanis vadászik az Egyesült Államok a rengeteg titkos dokumentum kiszivárogtatása miatt.
Az akadémia elnöke a díjátadón megemlítette, hogy tudomása szerint Edward Snowden jogi lépéseket akar tenni azért, hogy az akadémia jövő évi díjátadóján átvehesse az elismerést. Nagyon sokan készek ezért vele együtt harcolni – mondta az elnökasszony, aki természetesen gratulált is a díjazottnak.
Snowden Oroszországban kapott menedékjogot tavaly: onnan jelentkezett be egy videókonferencia vonalon.
Arról beszélt, hogy a szólásszabadság sok mindent jelent – a többi között például azt, aminek az elmúlt években lett jelentősége, vagyis a tömeges megfigyelés leleplezését. Szerinte ez több, mint leleplezés. Ez magáról a demokráciáról szól. A hatalomgyakorlás mechanizmusáról.
Edward Snowden 2013 májusában lépett le egy hawaii elemzőközpontból az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség digitális megfigyelési programjának milliónyi titkos adatával.
Ezeket nem egyszerre, hanem hónapokon át szivárogtatta.
A korlátlan adatgyűjtés nemcsak az amerikai lakosságot háborította föl, hanem jókora bonyodalmat keltett a nemzetközi diplomáciában is.