NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Baráti vita - feszültségekkel

Baráti vita - feszültségekkel
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Lettország fővárosában, Rigában rendezik csütörtökön az EU Keleti Partnerség programjának csúcstalálkozóját. Az állam- és kormányfők, köztük Orbán

HIRDETÉS

Lettország fővárosában, Rigában rendezik csütörtökön az EU Keleti Partnerség programjának csúcstalálkozóját. Az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor részvételével rendezett konferencia témái között szerepel az ukrajnai konfliktus és a feszültség Oroszország és Európa között.

Az unió 2009-ben indította el a Keleti Partnerséget olyan országok számára, amelyek a jövőben csatlakoznának a szervezethez. A jelenlegi tagok: Ukrajna, Grúzia, Moldova, Örményország, Belarusz és Azerbajdzsán.

A partnerek, alapvető közös céljaikkal együtt sem értenek egyet mindenben, ez pedig némi feszültségforrás a konferencia előtt.

Ukrajna, Grúzia, Moldova például azt szeretné, ha a rigai tanácskozáson az unió állam- és kormányfői elismernék jogukat a csatlakozáshoz

De Vaira Vike-Freiberga, az egykori lett államfő úgy véli, ezek az országok még nem érettek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

- Ne azt nézzék, hogy az Európai Unió a fény az alagút végén, hanem azt, hogy mit kell tenniük azért, hogy odaérjenek. Mondjuk, hogy unió a a hab a tortán, de a tortát még meg kell sütniük – fogalmazott a politikus.

Néhány tagállam, mint Franciaország és Németország nem támogatja az ukrán és grúz javaslatot, amely pontos menetrendet vázolna fel a a csatlakozásig.

Oleh Ribacsuk, volt ukrán miniszterelnök-helyettes, jelenleg emberi jogi aktivista azt mondja: Ukrajnának nem kéne túlzott igényeket támasztania az unióval szemben.

- Néha már valóban otthon érezzük itt magunkat, mintha valaminek a részei volnánk, hasonló értékeket vallanánk. De azzal nem értünk egyet, hogy az ukrán kormányok zsarolják az Uniót, hogy többet kapjon, mint amit ez a kormány egyelőre megérdemel – mondta Ribacsuk.

Más partnerségi országok, mint Örményország vagy Belarusz nem akarja a záródokumentumban elítélni Oroszországot az ukrajnai agresszió miatt. (Moszkva korábban orosz-ellenesnek minősítette a konferenciát.)

Janisz Urbanovics, oroszbarát lett parlamenti képviselő éppen ezért megfigyelőnek hívná meg Oroszországot Rigába.

- Én megértem az oroszok aggályait, akik gyanakodva figyelik, mi zajlik a határaik mellett – mondja.

Többen többet várnak Rigától – fogalmaz az Euronews tudósítója. Ukrajna, Moldova és Grúzia például diplomáciai lpéseket ígérnek, ha a csúcstalálkozó nem hoz erdeményt számukra. Kijev is jelezte, ebben a formában nem írja alá a záródokumentumot Ez viszont az egész Keleti Partnerség végét jelentheti.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az EU vezetői átfogó versenyképességi megállapodást szorgalmaznak az USA és Kína ellensúlyozására

Az EP-választáson indítják a Budapesten fogva tartott olasz Antifa aktivistát

Brüsszeli EU-csúcs: fókuszban az orosz-ukrán háború és a Közel-Kelet