NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mohamed-film „háború” a Közel-Keleten

Mohamed-film „háború” a Közel-Keleten
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Mohamed próféta életéről szóló alkotást mutattak be a teheráni Fádzsr nemzetközi filmfesztiválon vasárnap. Ez az iráni filmgyártás eddigi legnagyobb költségvetésű produkciója. A vallásalapító prófétáról eddig a világon mindössze egyetlen film készült. Ahogy abban, a vasárnap bemutatott alkotásban sem jelenik meg Mohamed, hiszen a prófáta ábrázolása az iszlám vallás törvényei szerint tilos.

A fesztivál nyitófilmjeként vetítették le vasárnap a Mohamed, Isten küldötte (Muhammad, Messenger of God) című életrajzot, a próféta méltóságának védelmében versenyen kívül. A produkció rendezője Madzsid Madzsidi, aki több mint öt évig dolgozott az állítólag 30 millió dolláros költségvetéssel készült filmen. A forgatás közben nagyon ügyeltek arra, hogy semmi se szivárogjon ki a produkcióról. Irán szándéka szerint széles körben, nemzetközi szinten fogják forgalmazni a filmet, főleg az angol és arab nyelvű világban.

A The Guardian brit napilap szerint az iráni életrajz a második nagy költségvetésű film, amely valaha Mohamedről született. Az elsőt 1976-ban forgatta Musztafa Akkad Anthony Quinn főszereplésével.​

Az üzenet című film nagy vitát gerjesztett annak ellenére, hogy a muszlimok vallási érzékenységre tekintettel a próféta nem jelent meg a filmvásznon. Madzsidi szerint Akkad filmje nem ábrázolta hitelesen Mohamed életét, mert az csupán a dzsihádot és a háborút mutatta be, és mert “az iszlám képe kard képében” jelenik meg a produkcióban.

Az állami finanszírozású új Mohamed-film egy trilógia első darabja, amelyben a közönség születésétől 12 éves koráig követheti a próféta életét. Az alkotás Mohamed első szíriai útjával ér véget, amikor Bahira, egy keresztény szerzetes megjósolja, hogy egy napon próféta válik belőle.

A film operatőre a háromszoros Oscar-díjas Vittorio Storaro volt. Kamerája nem mutatja Mohamed arcát a filmvásznon. Ennek oka, hogy az iszlámban tilos Isten és profétáinak ábrázolása, mert az a hívők szerint bálványimádáshoz vezet. 1926-ban már terveztek Egyiptomban egy, az iszlám kezdeteiről és fénykoráról szóló filmet. Ebben az akkoriban óriási sztárnak számító Juszef Wahbi játszotta volna Mohamed prófétát.

Azonban a szunnita iszlám világában útmutatónak számító, tekintélyes kairói al-Azhar egyetem professzorai kiátkozással, Fuád király pedig állampolgárságának elvételével fenyegette meg a művészt, így a film sosem készült el.

A vasárnap bemutatott, Mohamed, Isten küldötte című film látványeffektusain az Oscar-díjas Scott E. Anderson is dolgozott.

A film operatőre, Storaro a MovieMaker című amerikai filmes magazinnak felidézte: azért vállalta a munkát, mert Madzsidi meggyőzte arról, ahogy filmjével a különböző vallású emberek egyesítése a célja. “Ez az emberek méltóságáról szóló történet” – mondta.

A rendező a premier előtt tartott sajtótájékoztatón is kifejtette, hogy filmjével helyes képet akart festeni az iszlámról a világ számára. A muszlim világ siíta és szunnita vallástudósaival is egyeztetett, mielőtt nekilátott volna a munkának.

Mohamed életének egy olyan periódusát választották a filmhez, amelyben nincs eltérés a siíta és a szunnita tudósok és csoportok megítélése között – mesélte Madzsidi. “Azzal a céllal készítettük ezt a filmet, hogy egységet hozzon a muzulmán világba” – fűzte hozzá.

A rendező hangsúlyozta: az volt a célja, hogy a világ végre az iszlám valódi arcát lássa, mivel szerinte “a világ mai felfogása az iszlámról nem egyezik az iszlám szépségével”.

Minden elővigyázatosság ellenére a film mégsem kerülte el a vitát: egy egyiptomi egyetem szunnita vallástudósai arra szólították fel Iránt, hogy ne mutassák be a produkciót, Katar pedig bejelentette, hogy válaszul egymilliárd dollárból készít filmet a prófétáról.

Madzsidi azzal védte filmjét, hogy Jézus Krisztusról 250, Mózesről 120, a többi prófétáról legalább 80, Buddháról pedig 40 film szól, miközben Mohamedről eddig egyedül Az üzenet című produkció készült. “Sajnos elmulasztottuk bemutatni a prófétánkat a nyugati világnak. Így az ellenségek megmaradnak ellenségeknek” – mondta.

Miközben a film külföldi fogadtatása bizonytalan, az ország vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah támogatja a produkciót, ami azt jelenti, hogy nyilvánosan kevés tere marad az esetleges kritikának. Az ajatollah 2012 októberében szokatlan módon a film egyik forgatási helyszínére is ellátogatott.

Irán számos alkalommal bírálta Mohamed nyugati ábrázolását, legutóbb erőteljesen elítélte a párizsi tragikus terrortámadás után megjelent Charlie Hebdo címlaprajzát, amelyen a síró próféta a Je suis Charlie feliratot tartja.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hidzsáb: kínai arcfelismerő rendszerrel buktatja le Teherán a fejkendőt „helytelenül” viselő nőket

Iráni választások - nem változik semmi a megtört társadalomban

Meghalt az iráni diáklány, aki nem viselt fejkendőt a metróban