Mihez kezd Dánia a szélsőséges iszlamistává váló polgáraival? Szíriából visszatért harcos, szociális szakember, muszlim vallási vezető szólal meg az Euronews riportjában.
Mihez kezd Dánia a szélsőséges iszlamistává váló polgáraival? Szíriából visszatért harcos, szociális szakember, muszlim vallási vezető szólal meg az Euronews riportjában.
2010 óta több mint száz fiatal dán állampolgár utazott Irakba és Szíriába, hogy részt vegyen a szent háborúban. Lakosságszámra vetítve ez az arány az egyik legmagasabb Európában. Ezért egy kísérleti programot indítottak az ország második legnagyobb városában, Aarhusban, amelynek kettős célja van: egyrészt a harcokból visszatérő iszlamisták reintegrációja a társadalomba, másrészt a fiatalok szélsőségessé válásának megakadályozása. A programot most az egész országra kiterjesztik.
A projekt a nemzeti bűnmegelőzési stratégiába illeszkedik, részt vesznek benne az iskolák, a szociális intézményrendszer és a rendőrség is.
Közbelépni, mielőtt eldurvulna a helyzet
- Kiépítettünk az önkormányzatoknál és nemzeti szinten is egy komoly kapcsolati hálót – magyarázza rendszer működését a dán szociális tanács témavezetője, Ali Murat Türksal. – Olyan emberek vannak benne, akik nagyon speciális tudással rendelkeznek a radikalizáció folyamatáról, illetve az erre utaló aggasztó jelekről. Az a cél, hogy többen tudják, hogy lehet ezeket észrevenni, és közbe lehessen lépni, mielőtt eldurvulna a helyzet.
A dán prevenciós modell lényegi eleme egy olyan mentorhálózat, amely jól tud kommunikálni a szélsőségessé váló fiatalokkal és környezetükkel. Beszéltünk az egyik mentorral, aki munka jellege miatt nem akarta felfedni kilétét. Szerinte nincs nehezebb annál, mint megállapítani, kiből lesz terrorista. Annyi biztos, hogy a szociális kirekesztés elleni harc alapvető jelentőségű, ha megelőzésről van szó.
- Ha valaki az identitását keresi, de nem érzi úgy, hogy a társadalomhoz tartozik, akkor ez egy módja lehet annak, hogy azonosuljon valamivel – magyarázta a mentor. – Különösen, ha úgy érzi, hogy megbecsülik, értékelik a képességeit, akkor vannak, akik ezt az utat fogják választani. Azt mondják, kiválasztott vagy:nagyon erős érzés, ha ezt valaki tényleg elhiszi. Az ilyen ember nem fél a haláltól, mert kiválasztottnak érzi magát, és ezzel igazol mindent, amit tesz. Ez nagyon nagy dolog – és a társadalom nem mindig képes megfelelő alternatívát ajánlani cserébe.
2013-ban Aarhus környékéről harminc ember ment harcolni Szíriába – 2014-ben csak egy. Ez sokak szerint a megelőzésnek köszönhető.
Kezdj valamit az életeddel
A program másik lényegi vonala, hogy a hazatérő dzsihadistáknak pszichológiai támogatást ajánlanak, segítik őket a tanulásban és a munkakeresésben.
- Ha erősíteni akarjuk a biztonságot, az a legkönnyebb megoldás, ha börtönbe dugjuk ezeket az embereket – magyarázta az Euronews riporterének Toke Agerschau, a deradikalizációs program helyi vezetője. – Sokkal nehezebb újra integrálni őket a dán társadalomba, mint teljes jogú állampolgárokat. Ez nehéz, de szerintünk ez a legjobb módszer.
Az Euronews beszélt egy Ahmad néven bemutatkozó fiatalemberrel, aki kétszer járt Szíriában. Először Bassar Aszad rendszere ellen harcolt a szíriai szabad hadsereg oldalán. Másodszor csak azért ment, hogy tanúja legyen az eseményeknek. Nem akarja felfedni a kilétét. Ölni már nem akar az ügyért, de küzdeni igen.
- Sok fiatal, aki kiment és később visszajött, nem tudta, hogy mi a helyzet – mondta Ahmad. – Semmit sem tudtak arról, mi történik. Volt bennünk egy érzés, hogy tennünk kell az igazságtalanság ellen. Nem jó, ha bűnözőnek tekintik őket. Muszáj tanítani az embereket. Volt egy tizenhét éves fiú, aki eljött hozzám, és azt mondta hogy megy Szíriába, és hogy ott mi mindent fog csinálni. Nem tudta, hogy én voltam ott. Elbeszélgettem vele, mondtam neki, hogy én ott voltam, hogy ez az egész nem neki való. Tanulj, kezdj valamit az életeddel, tegyél valamit másokért. Ha Szíriába mész harcolni, semmi jót nem teszel. Végezz humanitárius munkát, küldj pénzt azoknak, akik szükséget szenvednek. Sokkal jobb lesz, mintha te is beszállnál a harcba.
Ahol háborús magokat vetnek, ott nem virág fog nyílni
A Grimhojhev mecset Aarhus külvárosában áll. A dán hatóságok a közelmúltban mondtak köszönetet az itteni muszlim közösségnek az együttműködéséért. Korábban gyakran vádolták őket azzal, hogy bátorítják a szélsőségeseket és a dzsihadistákat. Vannak dán politikusok, akik egyenesen bezáratnák a mecsetet.
A mecset vezetője, Uszama el Szaadi állítja, hogy határozottan elítél mindenféle terrortámadást civil célpontok ellen. Ugyanakkor nem határolódik el az Iszlám Állam tetteitől sem. Arra is figyelmeztet, hogy nem okos dolog olajat önteni a tűzre.
- Én csak azt mondom, hogy ha erőteljes kritikával illetjük azokat a háborúkat, amelyek muzulmánok ellen folynak a Közel-Keleten, az nem azt jelenti, hogy ennek az országnak az ellenségei lennénk – szögezte le Uszama el Szaadi. – Sajnos, hogyha nyíltan beszélünk, akkor korlátozni akarják a szólásszabadságunkat. Miközben másoknak, akik sértegetik az iszlám vallást, jogukban áll ezt tenni. Ennek véget kell vetni. Ha valaki elveti a háború magvait, ott nem virágok fognak teremni.
Csak a felszínt kapargatjuk
Dániában – ahogy Európában mindenütt – heves vita zajlik a terrorellenes harcról, amiben a deradikalizációs programot is számos kritika érte.
- A dán modellel nagyon nehéz egy elszánt dzsihádistát újra integrálni egy demokráciába – mondta el az Euronews-nak a szíriai származású volt parlamenti képviselő, Naszar Kader – Azt természetesen elismerem, hogy a program leszerelt néhány fiatalt, aki szélsőséges gondolatokkal kacérkodott. De a radikalizáció egy sokrétű folyamat, amelynek a dán modell csak a felszínét éri el.
Ennek ellenére az Európai Unió több országában is fontolgatják a modell bevezetését – a hagyományos biztonsági intézkedések megerősítése mellett.