HIRDETÉSAz üzbegisztáni Híva a rabszolgákat szállító karavánok félelmetes hírű utolsó megállója volt a sivatag előtt. Ma barátságos múzeumváros, amelynek háromezer lakója igyekszik életben tartani a hagyományokat.
Az Itchan Kala, Híva falakkal övezett óvárosa a sivatag hangulatát idézi okkersárga téglafalaival. Az Amu Darja folyótól délre található Híva valaha a karavánok utolsó pihenőhelye volt, mielőtt nekivágtak volna a sivatagnak Irán felé.
Nem nehéz felfedezni a régi hagyományok mai megjelenését: még a kenyérre nyomott jellegzetes spirális mintázat is az ősi keleti vallást, a zoroasztrianizmust idézi.
Hívában a családok kültéri agyagkemencékben sütik a kenyeret, melyek egy része az óváros egyik főterén áll. A kenyérkészítés hagyománya generációról generációra öröklődik.
- A kenyér nagyon sokat jelent az üzbégeknek. A zoroasztriánusok szent könyve, az Avesta azt mondja, hogy a kenyér szent, mert erőssé és egészségessé tesz. Az üzbég hagyományban régóta a kenyér az egyik fő fogás – magyarázta a helyi történész, Kudajberganov Kamiljan. – A kenyérbe sütött minták a napot szimbolizálják, amelyet a zoroasztriánus időkben istenként tiszteltek. A nap a béke, jóakarat és boldogság jelképe, ugyanezeket a mintákat vallási épületeken is meg lehet találni.
Híva épületeinek homlokzatán sem nehéz zoroasztriánus motívumokra bukkanni. Még a mecsetek és az iszlám iskolák, az úgynevezett medresszék homlokzatán is megtalálhatók, mutatva, hogy a Selyemút kereskedelmi központjaiban hogyan keveredtek a vallások és kultúrák.
- Mindig is szoros volt a kapcsolat a sivatag és Khiva lakói között – mondta a történész. – A nomádok tejet, húst és más hasonló árut hoztak, a városiak olyan termékeket – például kenyeret – adtak cserébe, amelyet a sivatagban nem lehetett előállítani.
Elég két órát autózni Hivából, hogy az ember a hvárezmi régió száraz szteppéin találja magát. Ez Közép-Ázsia egyik régi középhatalmának, a Hvárezmi Birodalomnak a bölcsője. A sivatagban számtalan romot találni ebből az időszakból, a leglátványosabb a három erődből álló Ajaz Kala, illetve a Toprak Kala. Sok éven át kutatták ezt a területet, még a második világháború előtt kezdték, 1938-39-ben, azután a háború után folytatták.
- Egy aktuális tudományos elmélet szerint ezek a hatalmas romok az időszámításunk szerinti harmadik században a hvárezmi császárok szálláshelyéül szolgáltak- mondta az Euronews riporterének Vadim Jagodin, az ásatásokon dolgozó egyik régész.
A régióban a legendák szerint ötven agyagfalú erőd található, amelyből körülbelül húsz látogatható.