Vasárnap tartják az országgyűlési képviselőválasztásokat Magyarországon. A következő napokban itt az Euronews-on a kampány legfontosabb részeit tekintjük át. Ezúttal Magyarország külpolitikája kerül terítékre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt négy évben számos Európai Uniós bírálat érte a kormányt, ezért Orbán Viktor nem titkolt célja, hogy kelet felé nyisson. Ennek megfelelően látványosan barátkozott akár egzotikus diktatúrákkal is, ám a gesztusokból diplomáciai bonyodalmak is adódtak.
Sok-sok vita az EU-val
Az Orbán-kormány első külpolitikailag meghatározó intézkedése volt az állampolgárság kiterjesztése a határon túli magyarokra. Félmillióan tették le eddig az esküt. Ők – most először – szavazhatnak a választáson.
A döntés után Szlovákiával megromlott a viszony, de nem mérgesedett el teljesen, hiszen a visegrádi országok a magyar kormány nemzetpolitikája ellenére más kérdésekben rendszeresen tárgyaltak egymással, legutóbb például az ukrán válságról.
Az Európai Unió egészével azonban már nem ilyen rózsás a viszony. 2010-ben a médiatörvény volt az első olyan ügy, amelyben az Unió támadta a magyar kormány antidemokratikus döntéseit. Magyarország később után is sokszor volt téma az Európai Parlamentben. A csúcspont a Tavares-jelentés elfogadása volt, amely kimondta, hogy az új magyar alaptörvény több ponton is ellentétes az uniós alapértékekkel.
Az Euronews magyarországi tudósítója arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország korábbi, az Európai Unió szabályait sokkal szigorúbban vevő miniszterelnökeinek irodaablakán egy uniós és egy magyar zászló lobogott, amióta azonban Orbán Viktor a miniszterelnök, azóta az uniós zászlót egy másik magyar lobogóra cserélték
- Úgy néz ki, hogy az Európai Unióban a jelenlegi kormány nem érzi jól magát, egészen a perifériáig manőverezte magát, sorozatosan bírálta, a pénzt persze elfogadja – az uniós támogatásokat – de az unió fegyelmét megpróbálta lerázni magáról – ez jellemezte az elmúlt négy évben leginkább a magyar külpolitikát Balázs Péter volt külügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem professzora szerint.
Aggódó amerikaiak, kelet felé kacsintgató kormány
A magyar demokráciáért az Egyesült Államok is aggódott, bár a vita nem volt olyan heves, mint az Európai Unióval. A rendszerváltás óta viszont most először fordult elő, hogy magyar kormányfő egy egész cikluson keresztül nem kapott meghívást a fehér házba.
Közben Magyarország látványosan szakított a Nemzetközi Valutaalappal, mondván, hogy a szuverén – és nem mellesleg unortodox – gazdaságpolitika csak az IMF feltételei nélkül valósítható meg. Hitelre azonban szükség volt, így került előtérbe az úgynevezett keleti nyitás.
A kormány azt remélte, hogy Kína és Szaúd-Arábia is vesz magyar állampapírt, de végül egyedül Azerbajdzsán vásárolt, miután Magyarország kiadta azt az életfogytiglanra ítélt azeri férfit, aki korábban Budapesten baltával gyilkolta meg örmény katonatársát. A férfit Azerbajdzsában azonnal szabadon engedték és hősként ünnepelték. Az óriási diplomáciai botrányban Örményország az ENSZ-hez fordult, a Fehér Ház pedig közleményben ítélte el az ügyet. A kiadatás és az állampapírok eladása közötti összefüggést persze senki sem erősítette meg.
A keleti nyitással a magyar kormány főleg az ország unión kívüli exportját akarja növelni – ezt mondta az Euronews-nak Szijjártó Péter.
- Látjuk, hogy az Európai Unió gazdasági kihívásokkal néz szembe, látjuk azt, hogy a közel-keleti, ázsiai országok viszont nagyon komoly növekedési potenciállal rendelkeznek, ezért aztán ezt a stratégiát fenn kívánjuk tartani – mondta a külügyi és külgazdasági államtitkár.
Gigaüzlet az oroszokkal
A keleti nyitás legnagyobb visszhangját az oroszokkal kötött, a paksi atomerőmű bővítésről szóló megállapodás váltotta ki. A tízmilliárd eurós hitellel járó beruházást főleg azért támadták sokan, mert mindenféle egyeztetés és a részletek nyilvánosságra hozatala nélkül évtizedekre elkötelezte a magyar gazdaságot.
Budapesti stúdiónkban Deák András külpolitikai elemzővel beszélgettünk.
*- Egy mondatban hogyan jellemezné a magyar külpolitikát ebben a kormányzati ciklusban? * – Sodródott úgy gondolom, nem egy stratégiai elgondolás mentén szerveződött, hanem így alakukt. Minden korábbinál jobban alárendőlött a belpolitikának és a gazdasági kényszereknek.
- Mi kényszerítette a magyar kormányt arra, hogy az események után szaladjon?
- Az unorthodox gazdasági válságkezelés, ami egyfelől jelentett egy nemzeti populizmust, hogy a válságkezelés költségeit nem az emberekre, hanem a cégekre hárította a kormány, másfelől jelentett egy külföldi tőkeellenességet, hogy bizonyos szektorokban őrségváltást, renacionalizációt akart és jelentette a szélsőjobb szavazőiért való versengést. Éppen ezért, a szélsőjobb, a jobbik programja beszüremkedett a a magyar külpolitikába, Ez részben abből fakad, hogy a külügyminisztériumnak alárendelt szerepe volt.
- Ezért kapott ekkora hangsúlyt a keleti nyitás politikája?
- Ez egyfelől egy mérsékelt eu ellenességgel párosult, tehát azért akarunk kelet felé fordulni, mert közben kritizáljuk az eu-t, másrészről van benne gy komoly voluntarizmus, nevetesen az, hogy a hosszú távú kockázatokat ignorálja a kormány a rövid távú haszon érdekében, harmadrészt pedig azt kell mondjam, hogy ez a válságkezelés egyik alternatív lehetőségét tartalmazza. vagyis gazdasági előnyöket, pénzt, államötvény vásárlást ér el éppen azért, hogy ne kelljen az IMF-hez fordulni.
- Egyébként van már érezhető gazdasági hatása a keleti nyitás politikájának?
- Én egy ilyet láttam az az oroszországi nukleáris egyezményt.
- A paksi atomerőmű bővítése és benne az orosz szerep mennyire válhat a kormány külpolitikájának szimbólumává?
- Ennek a külpolitikai kötsége nyilvánvalóan igen magas és egy emblematikus projektté vált abban a tekintetben, hogy a kormány valóban kelet felé fordult.