HIRDETÉSTovább folyik az erőfitogtatás Moszkva és a Nyugat között a Krím-félsziget hovatartozásáról. Mára egyértelművé vált, hogy ez a hidegháború utáni legkomolyabb konfliktus. Az Ukrajna déli részén lévő területet február 28-a óta orosz katonák tartják ellenőrzésük alatt, bár ezt Moszkva tagadja.
Barack Obama azt mondta, hogy sértené a nemzetközi jogot, ha népszavazást tartanának a Krím-félsziget elszakadásáról és Oroszországhoz való csatlakozásáról. Az amerikai elnök vízumkorlátozást rendelt el mindazok ellen, akik az elmúlt hetekben megsértették Ukrajna szuverenitását. Obama egyúttal aláírt egy olyan rendeletet is, mely alapján befagyasztották az érintett oroszok és ukránok bankszámláit.
A brüsszeli rendkívüli uniós csúcson az Európai Unió Oroszországgal szembeni politikai szankciók bevezetéséről döntött, egyúttal közölték, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat Moszkvával a vízumliberalizációról és az átfogó gazdasági együttműködési megállapodásról. Amennyiben Oroszország el akarja kerülni az újabb intézkedéseket, akkor egyeztetnie kell az érintettekkel a krími helyzetről.
Az Euronews riportere, Stefan Grobe az ukrán válságról beszélgetett a lengyel származású amerikai politológussal, Zbigniew Brzezinskivel, aki korábban Jimmy Carter amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt. Brzezinski számos tudományos könyv szerzője, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának megbecsült tagja és korunk egyik legelismertebb geostratégiai szakembere.
Euronews: Dr. Brzezinski, ön már 20 éve is attól tartott, hogy Oroszország egyszer destabilizálja majd Ukrajna demokratikus berendezkedését, és ezt meg is írta könyvében. Putyin orosz elnök mostani akciója meglepte önt?
Zbigniew Brzezinski: Nem, egyáltalán nem, hiszen már korábban is mondott olyanokat, hogy a Szovjetunió felbomlása a XX. század legnagyobb csapása volt. Csak gondoljunk bele, hogy ez mit jelent. Az első világháborúban milliók haltak meg, a második világháborúban milliókat öltek meg, és ott van még maga a holokauszt is. A hidegháború nukleáris katasztrófával fenyegetett. Mindezek, számára nem voltak annyira fontosak, mint egy olyan állam összeomlása, melyben a KGB tagjaként ő is fontos szerepet játszott. Fel akarja ismét építeni a Szovjetuniót, és ennek Ukrajna issza meg a levét. Ha megkapja Ukrajnát, megnyílik előtte az út.
- Azt mindannyian tudjuk, hogy az oroszok jól sakkoznak.
- Néhányan közülük igen, néhányan viszont nagyon rosszul.
- Most viszont úgy néz ki, hogy Putyin a falhoz dobta a sakktáblát. Ő maga vajon tudja, hogy mit csinál? Mi lehet a terve Ukrajnával?
- Minden bizonnyal sok mindent előre eltervezett, de szerintem csak rövid távon gondolkodik. Például itt a krími parlament elfoglalása. Vagy ő küldte oda a katonákat, vagy a Marsról jöttek. Ellentmondásos az egész, kicsit olyan, mint amikor a maffia maszkos gengsztereket küld, hogy megöljön valakit. Rendben van, de mit érnek el vele? Ebben a helyzetben is tudta mindenki, hogy orosz katonák voltak, de továbbra is ellentmondásos a dolog. Szerintem amikor erről döntött, akkor a jövőbeli lehetőségeket mérlegelte. Úgy volt vele, hogy reagálnia kell valahogy az ukrán helyzetre, és ha a nyugat nem foglalkozik a lépésével, akkor sikerülhet a terve Kelet-Ukrajnában. Kerületről kerületre haladt volna, ami végül Ukrajna feldarabolásához vezetett volna, utána pedig olyan kormányt segített volna hatalomra Kijevben, melyet ő támogat.
- Ön Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt abban az időszakban, amikor a Szovjetunió megszállta Afganisztánt. Ha most Obama elnök mellett lenne, ebben a helyzetbe mit tanácsolna?
- Jeleznünk kellene az oroszoknak, hogy szorosan együtt kell működniük Ukrajnával, de teljes mértékben nem tudják majd érvényesíteni az akaratukat. Ugyanakkor mi is készek vagyunk a kompromisszumra, mert nem szeretnénk egy egy kézben összpontosuló hatalmat Ukrajnában. Az országnak segítségre és stabilitásra van szüksége, ebben együtt tudunk működni az oroszokkal. Ugyanakkor mutatnunk kell Moszkva felé azt is, hogy nem szeretnénk minden áron, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, amit az oroszok katonai fenyegetésnek tartanak. Mellesleg az ukránok nagy része nem is akar az Észak-atlanti szövetség tagja lenni, inkább függetlenek maradnának. Ez tehát nagyjából megfelelne a valóságnak, ugyanakkor halkan jelezném, hogy nem divat megalázni valakit, tehát, ha Putyin nem hajlandó megállapodni, és továbbra is követni szeretné a mostani utat, akkor annak következményei lesznek. Ha az oroszok elutasítják a krími megegyezést, akkor biztos vagyok benne, hogy azok az ukránok, akik most még nem orosz-ellenesek, azok is azzá válnak.
- Az Egyesült Államok és Európa milyen eszközökkel léphet fel?
- A mostani gazdasági intézkedéseket már nem lehet felfüggeszteni. A pénz a külföldön lévő oroszok kezében van. Nagyon sok olyan intézkedés van, amit az oroszok vezettek be, ezek jelentős pénzekbe kerültek, de ezzel elérték amit akartak Európa közepén.