Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Nem csak Magyarországon van busójárás

Nem csak Magyarországon van busójárás
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Végetért a karneváli szezon a világon kedden- ebből az alkalomból Rióban falatnyi ruhákba öltözött, szobortestű nők parádéztak, Velencében az egykori pompát és gazdagságot idéző díszes maszkokban és kosztümökben vonultak fel, Magyarország hagyományos farsangi felvonulásán, a mohácsi busójáráson pedig meglett férfiak kifordított állatbőrbe és félelmetes maszkba burkolózva ijesztgették a népet.

Annak ellenére, hogy a felvonulást még az UNESCO is felvette a szellemi örökségeket nyilvántartó listájára, kevesen tudják, hogy nem a mohácsi az egyetlen busójárás a világon. Ugyanis a megszólalásig hasonló módon öltözött, kolompot rázó és maszkos figurák bukkannak fel a farsangi időszakban egy svájci város, Lötschental
utcáin és a spanyol La Vijanera fesztiválon is, míg Olaszországban az úgynevezett mamutonesek a busók megfelelői. Bulgáriában évszázadok óta tartanak felvonulásokat a busók.

Az Euronews Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatót kérdezte arról, a több országban is élő hagyománynak, de különösen a legérdekesebbnek tűnő svájci felvonulásnak és a mohácsinak vajon közösek-e a gyökerei.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Svájcban a wallisi Lötschentalban Tschäggättéknek hívják az ottani busókat, akik maszkjukat kivéve a megszólalásig hasonlítanak mohácsi társaikra, sőt, még szokásaik is ugyanazok : kifordított állatbőrbe, bocskorba vagy csizmába öltöznek be, és rémisztő maszkokat öltve, kolompokat rázva járják a falut, miközben ijesztgetik a fiatal lányokat.
A svájci Tschäggättä-k eredete a homályba vész, és több feltételezés is kering róluk : a középkorban banditák bújtak ilyen gúnyákba, hogy földesuraik ellen tiltakozzanak, de egyes források szerint ártó szellemek voltak, akik kísértettek Lotschentalban.

A svájci busók hamut szórtak és vért kentek “áldozataik” fejére, sőt, sokszor a házakba is betörtek, hogy élelmiszert lopjanak- ilyenkor nem maradhatott el az ott lakók zaklatása sem.

Az egyre jobban elharapózó erőszakos esetek miatt a karnevált betiltották 1865-ben, hogy aztán a 20. század elején élesszék újra a hagyományt, amelynek ma már szigorú szabályai vannak : meghatározzák a Tschäggättä-k számára, mikor tarthatják felvonulásukat, és hogy melyek azok a területek, ahová bejárásuk van.

A szakértő szerint a magyarországi és a svájci busójárásnak nincs köze egymáshoz : nem gondolja úgy, hogy ez utóbbi szokásai befolyásolták a mohácsi busókéit vagy fordítva. A helyzet már más a balkáni népek busójárásaival, ugyanis a néprajzosok körében legelfogadottabb megállapítás szerint Mohácsra a sokácok hozták magukkal a Balkánról ezt a hagyományt, amely a magyarokkal való együttélés során sokat gazdagodott, színesedett- olvasható Kalina Veronika néprajzszakos hallgató Maszkfaragás Mohácson egykor és most című szakdolgozatában.

MTI Fotó: Sóki Tamás

A római katolikus sokácok a mai Bosznia-Hercegovina területéről érkeztek az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett idékeire a török hódoltság idején. A mohácsi busójárás alkalmával a maszkos felvonulók, akik minden esetben férfiak, áteveznek ladikon a túlpartról a Dunán, partraszállnak, majd végigvonulnak a városon a főtérre. Közben ijesztgetik a láynokat, hajukat húzgálják, bolondoznak. Ilyenkor sötétedéskor az egybegyűltek szimbolikusan elégetik a telet máglyagyújtással, és a főtéren körtáncokat járnak.

Tátrai Zsuzsanna szerint a mohácsi és a lötschentali felvonulók ruhája közötti egyezés nem meglepő : ennek titka abban rejlik, hogy a kifordított állatbőr hordása végülis a legősibb öltözködési mód. A szakértő abban sem vél felfedezni semmi furcsát, hogy ugyanúgy megtalálható a kolomp a svájci busók, mint ahogy a mohácsi busók övén is, hiszen farsangkor a lényeg a zajkeltés, hogy a tél elijedjen.

A legnagyobb különbség a két busójárás között a maszk. A svájci karneválozóké sokkal ijesztőbb, túlvilági rémeket idéző faragás, míg mohácsi társaiké “mindössze” furcsa grimaszba torzuló emberarc, állatszarvakkal. A famaszk egyébként alpesi eredetű lehet a szakértő szerint, a magyar farsangi ünnepségekkor inkább papírból és bőrből készült álarcokat viselnek a karneválozók.

A busójárások közötti eltérések ellenére a lényeg mégis ugyanaz: ez a hagyomány a tavaszvárás ősi örömünnepe, melynek lényege a termékenységvarázslás.