HIRDETÉSUkrajnában nem csak az utca, a parlament is heves viták helyszíne az utóbbi időben. Az ellenzék november 21-én az ülésteremben azt kiabálta, hogy “Szégyen!”, és azóta is árulással vádolja a kormányt, amiért nem írta alá ősszel az EU-val a társulási megállapodást, pedig hosszas előkészületek zajlottak korábban.
A következő nap Mikola Azarov miniszterelnök a hátraarc magyarázataként az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét említette.
- Kizárólag gazdasági okok miatt függesztettük fel a tárgyalásokat, és ez taktikai lépés volt. Ez nem változtat azon az ukrán stratégián, hogy fejleszteni kell az európai integrációt – mondta Mikola Azarov minizterelnök.
November 24-én hatalmas tömeg gyűlt össze Kijevben, a békés 2004-es narancsos forradalom helyszínén. A felháborodott ellenzék lemondásra szólította fel a kormányt.
- Az emberek igazságot kérnek. Első lépésként a kormány lemondását, majd előrehozott választásokat – mondta egy ellenzéki politikus, Arszenij Jacsenyuk.
Miközben a kormány mereven ragaszkodott álláspontjához, a tömeg Lenin szobrához ment, és ledöntötte.
Janukovics elnök 11 milliárd eurónyi kedvező orosz hitelcsomagot fogadott el. A tiltakozás nem csillapodott, sőt, egyre hevesebbé váltak a tüntetések.
A nyilvános demonstrációk szabályozását a parlamenti többség szigorította, ami további heves reakciót váltott ki az ellenzékből és az utcán tiltakozó tömegből.
Az új rendelkezés olaj volt a tűzre, a tüntetők és a rendőrök között egyre erőszakosabb összecsapások törtek ki. A helyzetet kihasználva szélsőségesek is tovább fokozták a feszültséget.