Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Ha Kínával akarunk versenyezni, egységes Európára van szükség

Ha Kínával akarunk versenyezni, egységes Európára van szükség
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
HIRDETÉS

A hónap végén az Európai Bizottság belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztosa, Michel Barnier válaszol kérdéseinkre.

Az Európai Uniót jelenleg a gazdasági stagnálás és a tömeges munkanélküliség jellemzi: ez átlagosan 12 százalék, de egyes országokban több mint 26 százalék is lehet. Barnier úr, a belső piac meg tudja oldani a munkanélküliség problémáját?

Michel Barnier: – Amikor az egységes piacról beszélünk, akkor valójában 500 millió uniós polgárról van szó, akik fogyasztanak. 22 millió cégről van szó, közülük 80 százalék kis-és középvállalkozás. Mind a fogyasztók, mind a KKV-k régóta azt érzik, hogy a közös piac nem nekik jó, hanem a nagyvállalatoknak. Három évig dolgoztunk ezen a feladaton: végül beterjesztettünk jó néhány szabályozási tervezetet, hogy mind a fogyasztók, mind a KKV-k számára előnyösebbé tegyük az EU-s piacot.

- Az én nevem Martin Kalani, korábban Németországban dolgoztam szoftverfejlesztőként. Az ötletem az, hogy az EU-s projekteket lehetne a crowdfunding, azaz a szociális finanszírozás eszközével finanszírozni. Ezen a módon az EU-s állampolgároktól közvetlenül lehetne forrásokhoz jutni: üzletrészért, kedvezményekért cserébe azok a polgárok adnának pénzt, akiknek tetszik az adott projekt. Ön szerint volna erre lehetőség? Volna igény egy internet-alapú, európai projekteknek szentelt közösségi finanszírozási platformra?

Michel Barnier: – Azt hiszem, ez a fajta finanszírozás, a banki tőke alternatívájaként csak akkor jöhet szóba, ha megfelel a biztosítéki és biztonsági követelményeknek. Azon dolgozom, hogy a közösségi finanszírozást az EU egységesen felügyelje és szabályozza. Hogy mindazok, akik a forrást biztosítják, megfelelő biztonságot és transzparenciát élvezhessenek. Emellett hiszek ebben a megoldásban, úgyhogy én el tudok képzelni egy ilyen platformot. Tisztázni kell, hogy milyen típusú beruházásokhoz lehet ezt igénybe venni: utak, épületek és internethálózat építésére nyilván nem. Ugyanakkor például kulturális, szociális vagy akár mezőgazdasági projektekhez igen. Számos esetben már most is így finanszírozunk.

- A szociális jogokkal kapcsolatban az Euronews nézői azt javasolták, hogy szükség volna a minimális európai normák meghatározására. Ön mit gondol erről?

Michel Barnier: – Azt hiszem, erősebb szociális alapokat kell építenünk. Részben ide tartozik a minimálbér meghatározása is – erről most Németországban vita folyik. Én eltökélt vagyok ebben a kérdésben, egy új szociális platformot kell teremtenünk.

- Ön gyakran emlegeti a szociális piacgazdaság fogalmát. Meg tudná magyarázni, hogy ez mit jelent az Ön számára?

Michel Barnier: – Az magyarázza a legjobban, amit az elmúlt 30 évben követtünk: a szélsőséges piaci liberalizmus. Ez nem működik: emiatt alakult ki a válság és a pénzügyi összeomlás. Számos bank és bankvezér túl sokat engedett meg magának, mi pedig hagytuk ezt. Óriási bónuszokat fizettek ki maguknak, miközben tudták, hogy végül az adófizetők viselik majd ennek a terhét. A szociális piacgazdaság másként működik: van ugyan verseny és piacgazdaság, de eközben a tagállamokban létezik egy egységes szociális követelmény-rendszer. Fenntartható gazdasági teljesítmény nélkül ugyanakkor nincs társadalmi kohézió.

- A nemzetközi pénzügyi világ az utóbbi években valóban úgy tűnt, hogy kontrollját vesztette. Mit tanult az Európai Unió a 2008 óta tartó pénzügyi válságból?

Michel Barnier: – Azt hiszem, az EU reagált a leglassabban a G20-ak ajánlásaira a válság kirobbanását követően, és nálunk rendelkeztek a legkevésbé stabil alappal a pénzügyi piacok.

- Ha ma törne ki a válság, az európai bankrendszer ellenállóbb volna?

Michel Barnier: – Jó döntéseket hoztunk és új, erős szabályozást vezettünk be. Ha ezeket a szabályozókat már öt-hat évvel ezelőtt mindenki megszavazta és bevezette volna, akkor csak három-négy bank járt volna rosszul. Ez alatt azt értem, hogy ennyiszer kellett volna beavatkozni az állampolgárok pénzéből.

A válságnak azonban még nincs vége és mi nyitva tartjuk a szemünket. Az sem igaz, hogy most már minden a helyén van, mert sokat egyeztetünk a Parlamenttel, a Miniszterek Tanácsával… egy-egy szabályozás bevezetéséhez két-három év kell, a demokrácia lassabb, mint a pénzpiacok mozgása. De most mégis azt mondhatom, hogy az Unió strukturája jobban ellenállna a válságnak.

*- Üdvözlöm biztos úr, én Dániából jöttem, a nevem Kim Valentin. Szerintem a bankok teljesítményét egyszerűen lehetne értékelni egy smiley-rendszerrel. Ha egy bank nem felel meg a tőkekövetelményeknek, akkor kap egy szomorú smiley-t. A pénzügyi felügyeleteknek van információjuk a pénzintézetekről, úgyhogy ezt könnyen be lehetne vezetni.

Michel Barnier: – Érdekes ötlet, én magam is erősen hiszek a minősítési rendszerben. A fogyasztóvédőkkel együttműködve ki lehetne alakítani egy nemzetközi rendszert, figyelembe véve több tényezőt, például a banki díjak átláthatóságára vonatkozó előírásokat. Tényleg, miért is nem smiley-kkal dolgozunk? Azt hiszem, ezt a fogyasztók is jobban szeretnék, mint a mostani bürokratikus rendszert.

- Tavaly az e-kereskedelem több, mint 300 milliárd euró forgalmat generált – ezek szerint az online kereskedelem lehet a megoldás a válságra?

Michel Barnier: – Azt hiszem az e-kereskedelemben van növekedési potenciál, mert egyelőre csak 6-7 százalékot tesz ki a teljes kereskedelmi forgalmon belül. Van azonban néhány elhárítandó akadály: például teljesen biztonságossá kell tenni az online fizetést. Az uniós polgárok 30 százaléka nem bízik a bankkártyás fizetésben. Néha megalapozott az óvatosság: elő-előfordulnak visszaélések. Előterjesztettem egy bankokra és kártyakibocsátókra vonatkozó javaslatot a biztonság növelése érdekében.

- Sok felhasználó a szállítási problémák, a szállítási költségek miatt panaszkodik…

Michel Barnier: – Személyesen is nagyon érdekel ez a kérdés. Néhány hete voltam egy érdekes megbeszélésen, amelyen postai vezetők vettek részt Európából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából. Ezen határozat született arról, hogy az európai vásárlók érdekében a posták együttműködnek majd: csökkenteni akarják a túl magas szállítási költségeket, és biztosítani akarják azt, hogy a küldemény meg is érkezik a címzetthez. A nem megfelelő termékek visszaküldésével kapcsolatban is megoldáson dolgoznak. Azt hiszem, a postaszolgálatok között létrejövő egységes minőségbiztosítási charta fontos mérföldkő lesz ebben az ágazatban.

- Nem tehetjük meg, hogy nem beszélünk a hét hónap múlva esedékes európai parlamenti választásokról. Elemzők a szeparatista, EU-ellenes pártok erősödését várják. Ön szerint mi tudná erősíteni az européer-vonalat?

Michel Barnier: – Ha Európa a jelenlegi állapotában nem megfelelő, akkor erre reagálnunk kell és változásokra van szükség. Sok ilyen terület van, ahol változtatni kell, ebben biztos vagyok. Nézzük meg az Európán kívüli világot: olyan országok, mint Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és Brazília vagy India – ők már önmagukban hatalmasak, akkora népességgel és annyi erőforrással, ami a legerősebb államok közé emeli őket. Ha velük akarunk versenyezni – mert muszáj – akkor Európát kell képviselnünk, és nem az egyes nemzeteket. Ez nagyon fontos: ha a világpiacon labdába akarunk rúgni, ha munkahelyeket akarunk teremteni, akkor ezt kell tennünk. Ha le akarjuk küzdeni a válságot és gazdasági növekedést akarunk, akkor ezt kell tennünk.

    • Új elem a választásokban, hogy minden európai párt jelöltet állíthat az Európai Bizottság elnöki tisztjére. Sokan úgy vélik, hogy a választási részvétel növelésének eszköze ez. Mi az Ön személyes ambíciója?

Michel Barnier: – Az én ambícióm az, hogy jól végezzem a munkámat, úgyhogy erre nem igen tudok mit mondani. Így vagy úgy, de részt fogok venni a 2014-es választásokon. Azt még nem tudom, hogy pártom, az Európai Néppárt hol tudja majd a legnagyobb hasznomat venni – erről még folynak az egyeztetések. A magam részéről készen állok a feladatokra, hazafiként és európaiként egyaránt. Szerintem jó ötlet a bizottsági jelöltállítás, a választások előtt és közben is. Azt remélem, hogy a korábbiaknál magasabb lesz a részvételi arány. A Bizottság megválasztandó elnöke pedig mindenképp az európai polgárok akarátából kerül majd oda, ez egy demokratikus dolog.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Drónok, kibertámadások, szabotázs: Európa egyre keményebben reagál az orosz provokációkra

Az európai drónfal nem is olyan egyszerű dolog, mint ahogy elsőre látszik

Akár egy otthoni számítógépről is meg lehet hackelni az európai repterek utaskezelő rendszereit