A hónap végén az Európai Bizottság belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztosa, Michel Barnier válaszol kérdéseinkre.
Az Európai Uniót jelenleg a gazdasági stagnálás és a tömeges munkanélküliség jellemzi: ez átlagosan 12 százalék, de egyes országokban több mint 26 százalék is lehet. Barnier úr, a belső piac meg tudja oldani a munkanélküliség problémáját?
Michel Barnier: – Amikor az egységes piacról beszélünk, akkor valójában 500 millió uniós polgárról van szó, akik fogyasztanak. 22 millió cégről van szó, közülük 80 százalék kis-és középvállalkozás. Mind a fogyasztók, mind a KKV-k régóta azt érzik, hogy a közös piac nem nekik jó, hanem a nagyvállalatoknak. Három évig dolgoztunk ezen a feladaton: végül beterjesztettünk jó néhány szabályozási tervezetet, hogy mind a fogyasztók, mind a KKV-k számára előnyösebbé tegyük az EU-s piacot.
- Az én nevem Martin Kalani, korábban Németországban dolgoztam szoftverfejlesztőként. Az ötletem az, hogy az EU-s projekteket lehetne a crowdfunding, azaz a szociális finanszírozás eszközével finanszírozni. Ezen a módon az EU-s állampolgároktól közvetlenül lehetne forrásokhoz jutni: üzletrészért, kedvezményekért cserébe azok a polgárok adnának pénzt, akiknek tetszik az adott projekt. Ön szerint volna erre lehetőség? Volna igény egy internet-alapú, európai projekteknek szentelt közösségi finanszírozási platformra?
Michel Barnier: – Azt hiszem, ez a fajta finanszírozás, a banki tőke alternatívájaként csak akkor jöhet szóba, ha megfelel a biztosítéki és biztonsági követelményeknek. Azon dolgozom, hogy a közösségi finanszírozást az EU egységesen felügyelje és szabályozza. Hogy mindazok, akik a forrást biztosítják, megfelelő biztonságot és transzparenciát élvezhessenek. Emellett hiszek ebben a megoldásban, úgyhogy én el tudok képzelni egy ilyen platformot. Tisztázni kell, hogy milyen típusú beruházásokhoz lehet ezt igénybe venni: utak, épületek és internethálózat építésére nyilván nem. Ugyanakkor például kulturális, szociális vagy akár mezőgazdasági projektekhez igen. Számos esetben már most is így finanszírozunk.
- A szociális jogokkal kapcsolatban az Euronews nézői azt javasolták, hogy szükség volna a minimális európai normák meghatározására. Ön mit gondol erről?
Michel Barnier: – Azt hiszem, erősebb szociális alapokat kell építenünk. Részben ide tartozik a minimálbér meghatározása is – erről most Németországban vita folyik. Én eltökélt vagyok ebben a kérdésben, egy új szociális platformot kell teremtenünk.
- Ön gyakran emlegeti a szociális piacgazdaság fogalmát. Meg tudná magyarázni, hogy ez mit jelent az Ön számára?
Michel Barnier: – Az magyarázza a legjobban, amit az elmúlt 30 évben követtünk: a szélsőséges piaci liberalizmus. Ez nem működik: emiatt alakult ki a válság és a pénzügyi összeomlás. Számos bank és bankvezér túl sokat engedett meg magának, mi pedig hagytuk ezt. Óriási bónuszokat fizettek ki maguknak, miközben tudták, hogy végül az adófizetők viselik majd ennek a terhét. A szociális piacgazdaság másként működik: van ugyan verseny és piacgazdaság, de eközben a tagállamokban létezik egy egységes szociális követelmény-rendszer. Fenntartható gazdasági teljesítmény nélkül ugyanakkor nincs társadalmi kohézió.
- A nemzetközi pénzügyi világ az utóbbi években valóban úgy tűnt, hogy kontrollját vesztette. Mit tanult az Európai Unió a 2008 óta tartó pénzügyi válságból?
Michel Barnier: – Azt hiszem, az EU reagált a leglassabban a G20-ak ajánlásaira a válság kirobbanását követően, és nálunk rendelkeztek a legkevésbé stabil alappal a pénzügyi piacok.
- Ha ma törne ki a válság, az európai bankrendszer ellenállóbb volna?
Michel Barnier: – Jó döntéseket hoztunk és új, erős szabályozást vezettünk be. Ha ezeket a szabályozókat már öt-hat évvel ezelőtt mindenki megszavazta és bevezette volna, akkor csak három-négy bank járt volna rosszul. Ez alatt azt értem, hogy ennyiszer kellett volna beavatkozni az állampolgárok pénzéből.
A válságnak azonban még nincs vége és mi nyitva tartjuk a szemünket. Az sem igaz, hogy most már minden a helyén van, mert sokat egyeztetünk a Parlamenttel, a Miniszterek Tanácsával… egy-egy szabályozás bevezetéséhez két-három év kell, a demokrácia lassabb, mint a pénzpiacok mozgása. De most mégis azt mondhatom, hogy az Unió strukturája jobban ellenállna a válságnak.
*- Üdvözlöm biztos úr, én Dániából jöttem, a nevem Kim Valentin. Szerintem a bankok teljesítményét egyszerűen lehetne értékelni egy smiley-rendszerrel. Ha egy bank nem felel meg a tőkekövetelményeknek, akkor kap egy szomorú smiley-t. A pénzügyi felügyeleteknek van információjuk a pénzintézetekről, úgyhogy ezt könnyen be lehetne vezetni.
Michel Barnier: – Érdekes ötlet, én magam is erősen hiszek a minősítési rendszerben. A fogyasztóvédőkkel együttműködve ki lehetne alakítani egy nemzetközi rendszert, figyelembe véve több tényezőt, például a banki díjak átláthatóságára vonatkozó előírásokat. Tényleg, miért is nem smiley-kkal dolgozunk? Azt hiszem, ezt a fogyasztók is jobban szeretnék, mint a mostani bürokratikus rendszert.
- Tavaly az e-kereskedelem több, mint 300 milliárd euró forgalmat generált – ezek szerint az online kereskedelem lehet a megoldás a válságra?
Michel Barnier: – Azt hiszem az e-kereskedelemben van növekedési potenciál, mert egyelőre csak 6-7 százalékot tesz ki a teljes kereskedelmi forgalmon belül. Van azonban néhány elhárítandó akadály: például teljesen biztonságossá kell tenni az online fizetést. Az uniós polgárok 30 százaléka nem bízik a bankkártyás fizetésben. Néha megalapozott az óvatosság: elő-előfordulnak visszaélések. Előterjesztettem egy bankokra és kártyakibocsátókra vonatkozó javaslatot a biztonság növelése érdekében.
- Sok felhasználó a szállítási problémák, a szállítási költségek miatt panaszkodik…
Michel Barnier: – Személyesen is nagyon érdekel ez a kérdés. Néhány hete voltam egy érdekes megbeszélésen, amelyen postai vezetők vettek részt Európából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából. Ezen határozat született arról, hogy az európai vásárlók érdekében a posták együttműködnek majd: csökkenteni akarják a túl magas szállítási költségeket, és biztosítani akarják azt, hogy a küldemény meg is érkezik a címzetthez. A nem megfelelő termékek visszaküldésével kapcsolatban is megoldáson dolgoznak. Azt hiszem, a postaszolgálatok között létrejövő egységes minőségbiztosítási charta fontos mérföldkő lesz ebben az ágazatban.
- Nem tehetjük meg, hogy nem beszélünk a hét hónap múlva esedékes európai parlamenti választásokról. Elemzők a szeparatista, EU-ellenes pártok erősödését várják. Ön szerint mi tudná erősíteni az européer-vonalat?
Michel Barnier: – Ha Európa a jelenlegi állapotában nem megfelelő, akkor erre reagálnunk kell és változásokra van szükség. Sok ilyen terület van, ahol változtatni kell, ebben biztos vagyok. Nézzük meg az Európán kívüli világot: olyan országok, mint Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és Brazília vagy India – ők már önmagukban hatalmasak, akkora népességgel és annyi erőforrással, ami a legerősebb államok közé emeli őket. Ha velük akarunk versenyezni – mert muszáj – akkor Európát kell képviselnünk, és nem az egyes nemzeteket. Ez nagyon fontos: ha a világpiacon labdába akarunk rúgni, ha munkahelyeket akarunk teremteni, akkor ezt kell tennünk. Ha le akarjuk küzdeni a válságot és gazdasági növekedést akarunk, akkor ezt kell tennünk.
- Új elem a választásokban, hogy minden európai párt jelöltet állíthat az Európai Bizottság elnöki tisztjére. Sokan úgy vélik, hogy a választási részvétel növelésének eszköze ez. Mi az Ön személyes ambíciója?
Michel Barnier: – Az én ambícióm az, hogy jól végezzem a munkámat, úgyhogy erre nem igen tudok mit mondani. Így vagy úgy, de részt fogok venni a 2014-es választásokon. Azt még nem tudom, hogy pártom, az Európai Néppárt hol tudja majd a legnagyobb hasznomat venni – erről még folynak az egyeztetések. A magam részéről készen állok a feladatokra, hazafiként és európaiként egyaránt. Szerintem jó ötlet a bizottsági jelöltállítás, a választások előtt és közben is. Azt remélem, hogy a korábbiaknál magasabb lesz a részvételi arány. A Bizottság megválasztandó elnöke pedig mindenképp az európai polgárok akarátából kerül majd oda, ez egy demokratikus dolog.