HIRDETÉS2013. július elsején Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz. A tagság újfajta állampolgári jogokat is hoz a horvátoknak. De felkészült-e az ország az uniós joganyag alkalmazására?
Az igazságszolgáltatási reform az egyik alapvető feltétele volt annak, hogy az ország huszonnyolcadik tagállamként csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A törvényeket összhangba kellett hozni az EU szabályaival – ez nehéz tanulási folyamatnak bizonyult azok számára is is, akik segítenek az állampolgároknak a jogaik érvényesítésében.
Az egyik legnagyobb feladat a bírák, ügyészek, ügyvédek európai jogi képzése volt – mivel a horvát jogászok ezt nem tanulták az egyetemen, szinte valamennyit vissza kellett küldeni az iskolapadba.
- Amint az emberek kezdik megismerni az európai joggyakorlatot, ezt összevetik majd a saját helyzetükkel, és felismerik azokat a közös pontokat, körülményeket, amelyek a saját jogi ügyeikben is felbukkannak – magyarázta az Euronews-nak Damjan Krivic zágrábi ügyvéd. -Arra fognak kérni minket, hogy ezt a joganyagot is használjuk az érdekükben, hiszen adott esetben ez nélkülözhetetlen lehet ahhoz, hogy megnyerjék a pert, vagy legalább a lehető legtöbbet hozzák ki belőle.
Damjan szerint a reformba becsúsztak hibák, amelyekre viszonylag könnyű rámutatni a mindennapokban – de bízik abban, hogy ezeket hamar ki lehet javítani.
- Ez egy nagyon hosszú folyamat vége, hosszú utat tettünk meg idáig – mondta az Euronews riporterének Damjan Krivic. – De ez még mindig nem elég, nagyon sok munka van hátra, különösen a jogalkalmazás területén.
De hogyan vélekedik minderről az, akinek éppen a napi szintű jogalkalmazás, az ítélkezés a feladata?
- Horvátország már hatalmas munkát végzett ezen a téren – szögezte le Neri Radas, a zágrábi megyei bíróság egyik bírája. – Gondolok itt a bírák és az ügyészek szakmai képzésére, de a nemzeti jogszabályok uniós harmonizációjára is. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy bőven van még mit tenni. A horvát bírák készek megfelelni annak a kihívásnak, amit az uniós csatlakozás számukra jelent.
Ha a horvát állampolgárok teljesen ki akarják használni azokat az előnyöket, amelyet az uniós állampolgárság jelent, akkor meg kell ismerkedniük az új jogi szabályozással. Ám ez eddig – részben érdeklődés hiányában – elmaradt. Nem mindenki támogatta az EU-csatlakozást Horvátországban – a szavazók hatvanhat százaléka szavazott igennel a tavalyi népszavazáson. A csatlakozás lassan valósággá válik: muszáj lesz felhívni az emberek figyelmét, hogy mindez milyen hatással lesz az életükre. A feladat nagy részét civil szervezetek vállalták magukra.
- A közvélemény még mindig nem tud eleget – mondta Martina Horvat, a GONG nevű civil szervezet egyik aktivistája. – A kormánynak határozottan többet kellene tennie azért, hogy nyíltabbá tegye a folyamatot. Jobban kellene tájékoztatni az embereket, hogy jobban belefolyhassanak az eseményekbe, hogy élhessenek az EU nyújtotta jogokkal és előnyökkel. Persze a felvilágosítás nem csak a kormány feladata, a társadalom többi részének, az összes szektornak lehet ebben szerepe. De a kormánynak erre nyitottnak kell lennie.
A kormány azt mondja, mindent megtesz azért, hogy a csatlakozási folyamatot a lehető legsimábbá tegye. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a hosszú és nehézkes csatlakozási reformfolyamat igénybe vette a horvátok tűrőképességét, ezért a további változások a társadalom ellenállásába ütközhetnek.
- Eddig a fő motivációnk az volt, hogy elnyerjük az Európai Bizottság jóindulatát – magyarázta tudósítónknak Alan Uzelac, a Zágrábi Egyetem jogászprofesszora. – Hogy megmutassuk, hogy valóban végrehajtjuk azokat a reformokat, amelyeket kértek tőlünk a tárgyalások legelején. Ez sok területen, különösen az ítélkezésben oda vezetett, hogy gyorsabban vezették be a változásokat, mint ahogy az objektíve lehetséges. Sok mindent félig oldottak csak meg: a legnagyobb kihívás az lesz, hogy a reformfolyamatot be is fejezzük.