Ukrajna példátlan, hét szakaszból álló hadművelete állítólag részben megsemmisítette Oroszország egyik legjobban védett infrastruktúra-objektumát, a megszállt Krím létfontosságú katonai ellátó útvonalát.
Ukrán erők drónok és rakéták kombinációját vetették be, hogy keddre virradó éjjel csapást mérjenek a Krími híd közúti és vasúti szakaszaira, miután hetek óta összehangolt támadásokkal igyekeztek megbontani az átkelőt védő orosz légvédelmi rendszereket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részleteket is elárult a támadásról, amely egy hét szakaszból álló hadművelet csúcspontja volt. Ezt Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SBU) és a Fegyveres Erők Vezérkara dolgozta ki és hangolta össze, és tizenegy különböző fegyverrendszert vont be.
A támadás után terjedő felvételek látszólag azt mutatják, hogy a híd egyik fő íve és az útburkolat egy része a tengerbe zuhant, ami súlyos csapást jelenthet az Oroszországot az elfoglalt Krímmel összekötő átkelőre.
Az orosz közlekedési minisztérium megerősítette, hogy a második egymást követő támadási nap után leállították a közúti és vasúti forgalmat, a feltételezett leszakadást azonban nem erősítette meg.
Ukrajna így hajtotta végre az akciót
A X platformon közzétett részletes közleményben Zelenszkij azt írta, hogy az ukrán erők több héten át módszeresen támadták az átkelőt védő orosz katonai rendszereket.
„Harcosaink fokozatosan megsemmisítették a légvédelmi rendszereket, a radarokat, az elektronikai hadviselés eszközeit és más kijelölt célpontokat az út során a végső cél felé” - fogalmazott Zelenszkij. aki tizenegy fegyverrendszert nevezett meg, amelyeket a művelet során bevetettek: Dovbush, Vendetta, Da Vinci, Sichen, Mich-2000, Ruta, Palianytsia, An-197, FP-1, FP-5 Flamingo és R-360 Neptune.
A végső szakaszban az ukrán erők különböző fegyvereket vetettek be a híd két közlekedési szakasza ellen.
„Ma, a kulcsszakaszban a drónok rendkívül jól teljesítettek, a híd közúti szakaszát érték találatok, míg a „Neptune” rakéták, a „Ruta” drónok és az FP-5 drónok a vasúti szakaszt támadták” - mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök kiemelte az FP-5 „Flamingo” cirkálórakéta alkalmazását is: „A „Flamingo” bevetésével harcosaink irányított, nagy pontosságú csapást hajtottak végre, és a kommunikációs kapcsolat az utolsó másodpercekig hibátlanul működött.”
Robert Brovdi, hívójele „Magyar”, Ukrajna Pilóta Nélküli Rendszerek Erőinek parancsnoka szintén kommentálta a támadást, és megnevezett több ukrán katonai egységet, amelyek részt vettek az akcióban.
Brovdi szerint a csapás közös hadművelet volt, amelyben részt vettek az ukrán haditengerészet mélycsapásra szakosodott egységei, a Rakétaerők és Tüzérség, az újonnan létrehozott 7. központ a 414. „Magyar's Birds” dandárból, a Pilóta Nélküli Rendszerek Erőinek 1. központja, valamint Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SBU).
„A szent híd elfáradt. Itt az ideje a gumicsónakoknak” - írta Brovdi.
Úgy vélte, a támadás tartós következményekkel jár majd az orosz közlekedési összeköttetésekre nézve a félsziget felé.
A „Flamingo” cirkálórakétát gyártó ukrán Fire Point vállalat a támadásra a X platformon reagált, rövid üzenetet posztolva: „Krím egyébként Ukrajna.”
„Krími híd. Szankcionálva” - írta külön bejegyzésben a X platformon Ukrajna elnöki szankciós biztosa, Vlagyiszlav Vlaszjuk.
Zelenszkij nem pontosította, hány drónt vagy rakétát indítottak, közülük mennyi érte el célját, illetve mely fegyverek okozták a jelentett leszakadást.
Mi történt a híddal?
Az orosz és ukrán Telegram-csatornákon közzétett felvételek alapján úgy tűnik, hogy a híd két íve közül csak az egyik maradt meg.
A csatornák beszámolói szerint a másik ív és az útpálya egy része az éjszakai támadás után a tengerbe zuhant.
Az orosz közlekedési minisztérium közölte, hogy a károkat felmérik, a feltételezett leszakadást azonban nem erősítette meg.
A szerkezeti károk mértékét független források nem erősítették meg.
Miért fontos a Krími híd
A 19 kilométer hosszú Krími híd Oroszország Krasznodar határterületét köti össze az orosz megszállás alatt álló Krími-félszigettel a Kercsi-szoroson át.
Az Oroszország által 2014-ben végrehajtott, illegális krími annektálás után épült 4 milliárd dolláros beruházást 2018-ban nyitották meg a közúti forgalom előtt, az utasszállító vonatok 2019-ben indultak el rajta.
A híd kulcsfontosságú katonai ellátási és szállítási útvonalat jelent az elfoglalt dél-ukrajnai területeken tevékenykedő orosz erők számára, megkönnyíti a haditechnika, az utánpótlás és a személyi állomány mozgatását.
Jelképes jelentősége is óriási Vlagyimir Putyinorosz elnök számára, aki a híd megépítését szorgalmazta, hogy ezzel is megszilárdítsa Oroszország ellenőrzését Krím felett az annektálás után, amely elnökségének egyik meghatározó pillanata volt.
A hidat az ukrán erők már többször vették célba, 2022 októberében és 2023 júliusában is jelentős sérüléseket szenvedett, de egyik támadás sem tette tartósan használhatatlanná.
Zelenszkij a mostani hadműveletet válaszként írta le Oroszország folytatódó támadásaira az ukrán infrastruktúra - köztük a Kijevben, Zaporizzsjában, Dnyipróban és az Odeszai régióban lévő hidak - ellen.
„Többször felajánlottunk Oroszországnak lépéseket az eszkaláció csökkentésére, és minden javaslatunkat hangos elutasítás fogadta” - mondta.
„Ukrajna védelmi képességei erősek, és azok is maradnak, és soha nem hagyjuk válasz nélkül a városainkat és népünket sújtó terrort.”