Az Egyesült Államok elveszítheti a kanyarómentes státuszát, mivel egész Európában az aluloltott közösségek továbbra is ki vannak téve a behurcolt eseteknek.
Az Egyesült Államok azt kockáztatja, hogy elveszíti kanyarómentes státuszát, mivel meredeken emelkedik az esetek száma, ami újra felveti az európai közösségek sérülékenységével kapcsolatos aggodalmakat, ahol az átoltottság továbbra is az alatt a szint alatt marad, amely szükséges a tartós terjedés megakadályozásához.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Idén már több mint 4 500 esetet jelentettek az Egyesült Államokban (forrás: angol), ami nagyjából kétszerese az előző évben regisztrált összes esetnek. Egy, a JAMA folyóiratban megjelent előrejelzés (forrás: angol) szerint, ha nem javulnak az oltási arányok, a kanyaró ismét endémiássá válhat az Egyesült Államokban, ami 25 év alatt akár 851 300 megbetegedést, több mint 170 000 kórházi kezelést és 2 550 halálesetet okozhat.
Az Atlanti-óceánon túli járvány egy szélesebb körű kockázatra is utalhat – mondta az Euronewsnak Kitty Mohan, az Európai Orvosok Állandó Bizottsága (CPME) alelnöke és a testület oltásokért felelős jelentéstevője.
„A nemzetközi utazási útvonalak, az emberek határokon átnyúló mozgásának könnyedsége és gyorsasága, valamint a kanyaró fertőzőképessége még a kiütések megjelenése előtt együtt azt jelentik, hogy az emberek fertőző állapotban is messzire elutazhatnak, így a betegség gyorsan terjedhet” – mondta Mohan.
A kanyaró a legfertőzőbb fertőző betegségek közé tartozik. A vírust körülbelül négy nappal az előtt terjesztheti valaki, hogy megjelenik a jellegzetes kiütés, vagyis akár határokon átnyúlóan is utazhat, mielőtt egyáltalán rájönne, hogy beteg.
„Ha Ön 15 percig szemtől szembe van egy fertőző személlyel, nagy valószínűséggel elkapja a kanyarót” – mondta Mohan.
Nem csak az Egyesült Államokban kering tovább a kanyaró. A legnagyobb járványok (forrás: angol) jelenleg Bangladesben zajlanak, ahol az esetek száma meghaladja a 65 430-at, Indonéziában 46 578, Guatemalában pedig 31 222 esetet regisztráltak.
„Az, hogy egy behurcolt eset Európában további terjedéshez vezet-e, elsősorban az érintett európai közösség immunitási szintjétől függ, valamint attól, hogy a vírus eljut-e az alacsony átoltottságú csoportokhoz” – közölte az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) az Euronewsszal.
Az átoltottság az első adag esetében 92, a második adag esetében 88 százalékos volt, ami „erős lakossági védelmet” jelent – közölte az ECDC.
Ez azonban elmarad az ajánlott, két adag esetében 95 százalékos lefedettségtől, amely országos és helyi szinten is szükséges a tartós terjedés megakadályozásához és a kanyaró felszámolásához. Az országos átlagok ráadásul elfedhetik azokat a térségeket vagy közösségeket, ahol az átoltottság alacsonyabb.
„A kanyarós esetek többsége az oltatlanok körében fordul elő” – közölte az ECDC, és azt javasolta, hogy az országok zárják be az immunitási réseket, biztosítsák mindkét oltás időben történő beadását, kínáljanak pótló oltást a jogosult serdülőknek és felnőtteknek, valamint tartsák fenn az erős járványügyi megfigyelőrendszereket és a hatékony járványügyi válaszmechanizmusokat.
A következmények nem korlátozódnak azokra, akik saját döntésük alapján beoltathatják magukat. A csecsemők, akik még túl fiatalok az oltáshoz, azok, akik egészségügyi okokból nem kaphatnak védőoltást, vagy akiknek immunrendszere nem képes megfelelő választ adni, a tágabb közösség magas szintű immunitására vannak utalva.
„A nyájimmunitás, illetve az, hogy az oltottsági arány egy bizonyos küszöbérték felett marad, védené ezeket a csoportokat – az alacsonyabb arányok viszont fogékonyabbá teszik őket a betegségre” – mondta Mohan.
Alacsony átoltottságú gócpontok
A probléma nem korlátozódik azokra az országokra, ahol alacsony az országos átoltottság. Oltatlan vagy elégtelenül beoltott emberek csoportjai olyan populációkon belül is kialakulhatnak, amelyek egyébként jól védettek, és helyi viszonyokat teremthetnek, ahol a járvány megvetheti a lábát.
Az oltottsági rések hátterében számos tényező állhat, többek között nehézségek a védőoltásokhoz való hozzáférésben, korlátozott információ vagy tudatosság, valamint az oltásokkal kapcsolatos aggodalmak.
„Vannak hagyományos kockázati csoportok – például az utazó, vándorló közösségek és egyes vallási csoportok –, amelyek történetileg vonakodtak az oltásoktól” – mondta Mohan.
Ugyanakkor az ECDC hangsúlyozta, hogy „az oltatlan emberek egy csoportjának jelenléte önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy nagy járvány fog átterjedni a szélesebb lakosságra”, és példaként az Urkult fesztivált Észak-Svédországban (forrás: angol) említette. A fesztiválon a járvány idén július 30. és augusztus 2. között zajlott, főként oltatlan gyermekeket és serdülőket érintett. Összesen 28 esetről volt szó, ebből 12 másodlagos fertőzés, de nem okozott tartós terjedést a szélesebb lakosság körében.
„Az, hogy a fesztivál résztvevői közül viszonylag kevés másodlagos eset fordult elő, a lakosság magas szintű immunitásának köszönhető, amely az erős részvétel eredménye a gyermekkori oltási programban” – mondta (forrás: angol) Johanna Rubin, a svéd közegészségügyi hivatal Oltási Osztályának megbízott vezetője.
„Ez ismét rámutat a magas közösségi szintű védelem fontosságára” – közölte az ECDC.
Az ECDC szerint egyelőre változatlan az európaiakra leselkedő kockázat, legutóbbi értékelése szerint (forrás: angol) a teljes kockázat mérsékeltnek minősül a 12 hónapnál fiatalabb csecsemők, az egy–öt éves gyermekek és az immunhiányos emberek esetében. Az idősebb, oltatlan gyermekeknél és felnőtteknél alacsonytól mérsékeltig terjedő kockázattal számolnak. Azoknál, akik oltás vagy korábbi fertőzés révén rendelkeznek immunitással, a kanyaró kockázata alacsonynak tekinthető.
Az ECDC felügyeleti adatai szerint 2026-ban kevesebb kanyarós esetet jelentettek, mint 2025-ben, jóllehet a 2026-os számok még előzetesek, és óvatosan kell őket értelmezni.
A kanyaró tizenkét európai országban számít endémiásnak: Bosznia‑Hercegovinában, Franciaországban, Grúziában, Németországban, Olaszországban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Törökországban és Ukrajnában.
Románia jelentette a legtöbb esetet: 2024-ben 30 692 kanyarós megbetegedést regisztráltak, szemben a 2023-as 3 371 esettel.
Hat európai ország – Örményország, Ausztria, Azerbajdzsán, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Üzbegisztán – újra endémiássá vált a kanyaró terjedése a 2024-es esetszámok alapján, amelyeket az év elején értékeltek.