A július–szeptemberi időszak hivatalos növekedési adata felülmúlta a várakozásokat, és 4,3%-ról gyorsult az április–júniusi, több mint három éve leglassabb ütem után.
Kína hétfőn közölte, hogy gazdasága 4,5 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest a július–szeptemberi negyedévben, elsősorban az erős exportnak köszönhetően, ami közelebb viszi az országot éves növekedési céljához, miközben kereskedelmi partnerei egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rá Pekinggel szembeni hiányuk lefaragása érdekében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hivatalos adat felülmúlta a várakozásokat, és gyorsulást jelent az április–júniusi 4,3 százalékról, amely több mint három éve a leglassabb ütem volt.
A kínai vezetők 2026-ra 4,5–5 százalékos növekedési célt tűztek ki, ami alacsonyabb a tavalyi 5 százalékos bővülésnél. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hónap elején 4,5 százalékra csökkentette az idei évre vonatkozó kínai növekedési előrejelzését, ami Peking céltartományának alsó határa.
Az export húzza a növekedést, a belföldi kereslet gyenge marad
Az export továbbra is a kevés pozitívum egyike. Az export múlt havi 36 százalékos ugrása és a január–szeptemberre jutó 938 milliárd dolláros többlet után Kína jó úton jár, hogy meghaladja a tavalyi, 1,2 billió dolláros rekordkereskedelmi többletet.
A magasabb amerikai vámok visszavetették a kétoldalú kereskedelmet, és a kínai exportőröket Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika és Európa felé terelték. A csúcstechnológiai termékek, köztük a félvezetők, valamint a hibrid és elektromos járművek vezetik a növekedést.
A Nyugat exportkorlátozásaival szembeni védekezésként Kína az önellátásra törekedve hatalmas, bőkezűen támogatott gyártókapacitást épített ki olyan ágazatokban, mint a napelem- és az elektromosautó-ipar. Ugyanakkor problémák is adódtak.
A kibocsátás gyorsan bővült, miközben a fogyasztás lemaradt, így a termelés jelentős részét külföldön értékesítik versenyképes árakon. Ecaterina Bigos, a BNP Paribas Asset Management vezető piaci stratégája szerint ez a technológia vezérelte, exportra támaszkodó modell csak korlátozott munkahelyteremtést és jövedelemnövekedést hozott, miközben egyre nagyobb a kockázata az MI által vezérelt munkahelyvesztésnek.
Max Zenglein, a The Conference Board Ázsia–csendes-óceáni vezető közgazdásza szerint emiatt a hivatalos headline-adat „egyre kevésbé alkalmas mutatója annak, hogyan teljesít a gazdaság egésze”.
Zenglein úgy véli, hogy a lenyűgöző szám ellenére az adat „egyre szélesebb eltéréseket rejt az egyes ágazatok, régiók és háztartások között”, és hogy a belföldi egyensúlytalanságok kezelése Peking számára nehezebb feladatnak bizonyulhat, mint a külső nyomás kezelése.
A belföldi kereslet gyengült, amit egy évek óta tartó ingatlanpiaci visszaesés húz le, amely felőrölte a háztartások vagyonát, és növelte a megtakarításokat.
Az EU Kínát sürgeti a kereskedelem kiegyensúlyozására
Kína mintegy 919 ezer személygépkocsit szállított külföldre szeptemberben, amit a konnektoros hibridek és a teljesen elektromos modellek iránti erős külső kereslet hajtott a Kínai Autógyártók Szövetségének adatai szerint.
2026 első kilenc hónapjában az export meghaladta a 7,1 millió személyautót, ami több mint 70 százalékos ugrás az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
Partnerei körében azonban továbbra is él az aggodalom, hogy az olcsóbb kínai import veszélyezteti saját iparágaikat és kereskedelmi egyensúlyukat.
A 27 tagú Európai Unió naponta több mint 1,1 milliárd dolláros (981,2 millió eurós) deficitet halmoz fel Kínával szemben, miközben a kínai export az EU-ba 16 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában.
Egyes tagállamok további korlátozásokat sürgetnek, noha a felek ebben a hónapban már megállapodtak abban, hogy a következő években nagyjából a felére csökkentik a kínai hibridjármű-importot.
A megállapodás értelmében az EU évi 350 ezer darabban maximálta a kínai hibrid járművek importját.
Elemzők szerint Kína ugyanakkor továbbra is együtt tud működni más országokkal a vitás ügyek rendezésében, miközben megvédi piaci hozzáférését.
A hibrid megállapodás például lehetővé teheti, hogy hosszabb távon többet értékesítsen, miközben elkerüli az átfogó vámemelést. Ugyanakkor Lynn Song, az ING nagy-kínai vezető közgazdásza úgy vélte, a kereskedelmi egyensúlytalanságokat „nem lesz könnyű gyorsan orvosolni”.
Döntéshozók szerint az is növelte a többletet, hogy a jüan alulértékelt a dollárhoz és az euróhoz képest, ezt az állítást azonban Kína jegybankja visszautasította.
Peking azt állítja, nem törekszik nagy kereskedelmi többletre. Pan Kungsen jegybankelnök múlt pénteken azt mondta, a hiányt és többletet felhalmozó országoknak együtt kell működniük, és Kína elkötelezett a belföldi kereslet bővítése mellett.