„Bolygónkat forralják a fosszilis tüzelőanyagok” – figyelmeztet Guterres. Egy friss jelentés szerint a COP31 házigazdái, Törökország és Ausztrália mégis bővítik használatukat.
„A fosszilis tüzelőanyagok támogatása az öngyilkosság támogatása” – üzente ma (október 16-án) Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a vezetőknek, a jövő heti COP17 ENSZ-biodiverzitási csúcs előtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy jereváni rendezvényen Guterres arról beszélt, hogy a kormányok még mindig „rossz dolgokra költik a pénzt”, és külön kiemelte a fosszilis energiahordozókra adott ösztönzőket.
Felszólította az országokat, hogy vessenek véget azoknak a fosszilis tüzelőanyag‑termelést támogató szubvencióknak, amelyek „felforralják bolygónkat, és a biodiverzitás átka”.
„Arra kérem a világ minden kormányát, hogy egyszer s mindenkorra szüntesse meg ezeket az ajándékpénzeket, és a felszabaduló összegeket inkább az emberekre és a bolygóra fordítsa” – mondta.
Az uniós pénzügyminiszterek a hónap elején azt szorgalmazták, hogy a novemberben esedékes COP31 klímatárgyalásokon tűzzék napirendre a fosszilis tüzelőanyagok támogatásainak fokozatos kivezetését.
Lassú az előrehaladás a természetromboló tevékenységek finanszírozásának megvonásában
Az országok 2022-es vállalásuk óta csupán igen csekély előrelépést értek el abban, hogy visszafogják a természetet károsító tevékenységek – például a bányászat, a fosszilis energiahordozók kitermelése és az intenzív mezőgazdaság – állami támogatását.
Az országok megfogadták, hogy 2030-ig évente 500 milliárd dollárral (447 milliárd euróval) csökkentik a káros támogatásokat, ám eddig alig történt érdemi előrelépés.
„A természet nem jó szándékokból fog virágozni” – fogalmazott Guterres.
Az ENSZ számításai szerint minden egyes, a természet védelmébe vagy helyreállításába fektetett dollárra mintegy 30 dollár (27 euró) jut olyan tevékenységekre, amelyek pusztítják azt.
Ez magában foglalja az évente mintegy 2,6 billió dollárra (2,3 billió euróra) rúgó állami támogatásokat is, amelyek károsan hatnak a természetre és az éghajlatra.
Csaknem 200 ország vesz részt a Jerevánban október 19-én kezdődő ENSZ-biodiverzitási tárgyalásokon, ahol a természetvédelem alulfinanszírozottsága központi téma lesz.
Guterres október 15-én mutatott be egy jelentést, amely szerint a világ messze lemaradt a 2030-ra kitűzött biodiverzitási céloktól, amelyeket egy mérföldkőnek számító megállapodás, a Természet Párizsi Megállapodása rögzít.
„A természet elleni háborúnak még nincs vége” – mondta.
Mi az a Természet Párizsi Megállapodása?
A csaknem 200 ország és terület által aláírt természetvédelmi egyezmény 23 célt tűzött ki a természeti értékek pusztulásának megállítására és visszafordítására 2030-ig. Ezek között szerepel a szennyezés visszaszorítása, a veszélyeztetett fajok védelme, valamint a világ szárazföldjeinek és óceánjainak 30 százaléka megőrzése, az úgynevezett 30x30 cél.
„Nem minden hír rossz... Van előrelépés, de nem elég” – mondta Guterres újságíróknak Jerevánban. „Messze vagyunk attól, ami szükséges.”
A jelentés szerint a kormányzati intézkedések nem elegendőek a kulcsfontosságú, 30x30 néven ismert biodiverzitási cél eléréséhez. Együttesen a kormányzati vállalások akkor is csak a szárazföldek és a belföldi vizek 27 százalékát fednék le az évtized végére, ha maradéktalanul megvalósulnának. Az óceánok esetében ez az arány mindössze 12 százalék lenne.
A többi cél még nagyobb csúszásban van. Guterres hangsúlyozta, hogy az országoknak be kell tartaniuk a fejlődő államoknak tett pénzügyi ígéreteiket.
A források hiánya az egyik legfőbb akadálynak számít a biodiverzitási célok teljesítésében.
„A biodiverzitás válságban van. Fajok tűnnek el, és az ökoszisztémák összeomlanak” – mondta Sue Lieberman, a Wildlife Conservation Society munkatársa.
„A kormányoknak és minden érintettnek meg kell értenie, hogy a természetbe való befektetés nem luxus, hanem a túlélésünk kulcsa.”
Arra is felhívta a figyelmet, hogy vissza kell szorítani a természetet károsító állami kiadásokat, és rámutatott néhány ágazat „nagyon erős befolyására”, amelyek „túl nagy hatalommal” rendelkeznek a kormányok felett, köztük az ipari halászat, a fosszilisenergia-ipar és az erdőkitermelés.
Növelik a fosszilisenergia-termelést a COP31 házigazdái
Egy e héten nyilvánosságra hozott Global Witness-jelentés jól érzékelteti ezt a befolyást.
A független Rystad energetikai tanácsadó cég adatai alapján a környezetvédelmi civil szervezet vizsgálata arra jutott, hogy a két COP31-házigazda, Törökország és Ausztrália fokozza a fosszilisenergia-termelést a jövő hónapban esedékes nagyszabású nemzetközi klímatárgyalások előtt.
A török állami olajvállalat, a TPAO várhatóan csaknem megháromszorozza gáztermelését. Ausztrália két legnagyobb fosszilisenergia-vállalata szintén jelentős növelésre készül: a Woodside 2032-re meg akarja duplázni cseppfolyósított földgáztermelését, míg a Santos 2035-re nyolcszorosára növelné a nyersolaj-kitermelést – áll a jelentésben.
Törökországot bírálatok érték a COP31 központi célkitűzésének számító COP31-es elektrifikációs cél miatt. Ankara 2035-ig a jelenlegi mintegy 20 százalékról 35 százalékra emelné az áram részarányát a világ energiaigényének kielégítésében, de nem határozza meg, hogy az áramot milyen forrásokból kellene előállítani. A kritikusok szerint ez lehetővé teheti a kormányok számára, hogy a bővülő gáztüzelésű áramtermelést is az elektrifikációs célok felé tett előrelépésként számolják el.
Megakadtak a törekvések, hogy globális konszenzus szülessen a fosszilis energiahordozók kivezetésére vonatkozó konkrét célokról vagy pályákról, és a vitatott kérdés nem szerepel hivatalos napirendi pontként a COP31-es tárgyalásokon.
Az év elején mintegy 60, a fosszilis tüzelőanyagok gyorsabb kivezetését sürgető ország saját, az ENSZ-folyamattól független külön konferenciát rendezett.
A konszenzusos döntéshozatalon alapuló COP-folyamattól függetlenül néhány ország – köztük Németország, Franciaország és Hollandia – már közzétett önkéntes ütemterveket a fosszilis energiahordozóktól való elszakadásra. Brazília várhatóan novemberben követi őket.