Néhány hónappal a franciaországi elnökválasztás előtt egyre több jelölt fordul a közösségi médiához és a „clippinghez”, vagyis több rövid videó közzétételéhez az interakciók növelése érdekében.
Egy szlogen, egy ütős mondat, egy emlékezetes pillanat: a közösségi médiában ma már ezek a részletek működnek a legjobban. A rövid, de hatásos videók magukra vonják az internetezők figyelmét és a lehető legnagyobb online láthatóságot biztosítják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Abban az időszakban, amikor a közösségi oldalak tartalmakkal vannak elárasztva, a „clipping” segít kitűnni a tömegből.
– magyarázza Ariane Ahmadi politikai kommunikációs szakértő.
Az „iparág" az elmúlt két évben látványosan fejlődött. Ügynökségek – amelyek alapítói jellemzően 25 év alattiak – független munkavállalókkal, úgynevezett clipperekkel építenek marketingkampányokat; ők névtelen fiókokon tesznek közzé videókat, és gyakran a megtekintések száma után kapnak fizetést. Ügyfeleik között saját állításuk szerint influenszerek, illetve olyan vállalatok vannak, mint a Snapchat, a Disney vagy a L’Oréal.
Díjaik néhány száz eurótól több tízezerig terjednek. Ennyiért a viralitás délibábját szervezik meg: tömegesen publikált klipekkel azt a benyomást keltik, hogy egy film, termék vagy közszereplő mindenhol jelen van. Rhys McKay, az ír Lumina Clippers ügynökség vezetője szerint ezzel a módszerrel a közönség figyelmét vásárolják meg, „a legértékesebb erőforrást”.
Ezt a lehetőséget a politikai döntéshozók is felfedezték. 2024-ben Donald Trump a kampánya egyik fő eszközévé tette.
– teszi hozzá a szakértő.
Az LFI-nél egy „jól bejáratott” rendszer
Ahogy közeledik a francia elnökválasztás, a La France insoumise (LFI) és a Nemzeti Tömörülés is megjelent ezen a terepen.
A Belügyminisztérium által szélsőbaloldaliként besorolt párton belül a „clippinget” házon belül készítik, és egy újfajta szórólapozásként mutatják be. Ezek a rövid részletek a La France insoumise digitális kommunikációjának „kulcsfontosságú” elemét jelentik – magyarázza egyik megalkotója, Antoine Léaument képviselő.
Amikor Jean-Luc Mélenchon nagygyűlést tart, a párt speciális eszközökkel vágja és feliratozza a beszédét élőben. Ariane Ahmadi szerint a La France insoumise vezetőjének „nagyon egyenes” a beszédmódja, és a „nagyon közvetlen” viszonya a választókhoz az, ami megkönnyíti a clippinget.
A mozgalom a munkát híveire is rábízza: a részleteket a hivatalos csatornákon teszik közzé, majd támogató fiókok között osztják szét, hogy elárasszák velük a közösségi hálózatokat. Antoine Léaument úgy véli, ez a „jól bejáratott” rendszer valódi „erő” az üzeneteik érvényesítésében. „Ma a La France insoumise rendkívül jelentős digitális ütőerővel rendelkezik” – hangsúlyozza.
A volt képviselő, Philippe Doucet, a Szocialista Párt korábbi vezető tisztségviselője is él a clipping lehetőségével, a Clip.farm ügynökséggel együttműködve. Úgy látja, egy ilyen kampány révén „olyan közönségeket ér el, akik soha nem kattintanának rá egy hosszú, politikai tartalomra”, például a YouTube-csatornáján találhatókra.
Emmanuel Macron is ráerősített erre „for sure”„for sure”, fordulatával, amely azóta szállóigévé vált. Raphaël Glucksmann pedig a saját „egyértelmű irány” üzenetét aknázta ki.
Más francia politikusok viszont kissé lemaradtak – mondja Ariane Ahmadi. „Gabriel Attalnak és Édouard Philippe-nek inkább nyúlánk testalkata és meglehetősen kontrollált fellépése van. Ez a testhez való viszony és a mozgás bizonyos polgári felfogását tükrözi. Ha clippingbe akarnak kezdeni, ezt az aspektust mindenképpen tudatosan kell formálniuk, hogy egy sokkal direktebb stílust vegyenek fel, ahol a kommunikáció elsősorban a képeken és az érzelmeken, különösen a testen keresztül történik” – elemzi a szakértő.
Még homályos keretek a politikában
A politikában azonban jogi kérdéseket vet fel, ha ezt a gyakorlatot külső szolgáltatókra bízzák. Franciaországban tilos a közösségi médiában választási propaganda célú hirdetést közzétenni a szavazás előtti hat hónapban.
Így problémás lehet politikai videók előállítására és terjesztésére ügynökséget igénybe venni, még ha e szabályozás pontos határai továbbra sem egyértelműek.
„Ha bemegyek egy párthoz, felépítem a teljes ökoszisztémát, és ezt például jelentős összegért kiszámlázom, utána ők már házon belül tudnak clippinget csinálni” – magyarázza Lucas, a Clipperz alapítója. „Ami eddig illegális volt, vagyis hogy szolgáltatón keresztül folytassanak – idézőjelben – propagandát, az így jóval legálisabbá válna, mert már ők maguk, belső csapatban végeznék, önkéntesekkel és olyan emberekkel, akik – úgymond – ingyen dolgoznak, anyagi ellenszolgáltatás nélkül.”
– teszi hozzá.
Ezzel a véleménnyel azonban nem minden clippinggel foglalkozó szereplő ért egyet: egyesek szerint az ügynökségeknek nem volna szabad belefolyniuk a politikába, sőt egyfajta „tömeges manipulációt” is szóvá tesznek. Abban viszont mindenki egyetért, hogy ez a formátum várhatóan tovább terjed majd.
Kérdés, a politikai világ miként sajátítja ki.