Elég „sokszínű” az EU áramtermelése? Éves összevetésben csökkennek a megújulók

Az Európai Unió továbbra is küzd azért, hogy csökkentse gázfüggőségét, jóllehet az Irán elleni háború kitörése óta ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja az átállást a tiszta, hazai energiára.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az Eurostat friss adatai szerint az EU-ban termelt villamos energia több mint fele, 54,1 százaléka származott megújuló energiaforrásokból 2026 második negyedévében (Q2). Ez enyhe csökkenés a tavalyi azonos időszakhoz képest, amikor 54,3 százalék volt ez az arány.

Az EU teljes villamosenergia-termelése éves összevetésben 3,2 százalékkal nőtt a második negyedévben, ugyanakkor a gáztüzelésű erőművek termelése 3,9 százalékkal emelkedett, miközben a megújulókból származó áramtermelés csak 2,8 százalékkal bővült.

Mindez annak ellenére történt, hogy a naperőművi termelés látványosan nőtt: a megújuló villamosenergia-termelés 41,6 százalékát adta, szemben az egy évvel korábbi 37 százalékkal.

Miért van szüksége az EU-nak még több napenergiára?

Jonathan Bruegel, az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemzések Intézete (IEEFA (forrás: angol)) villamosenergia-piaci elemzője az Euronews Earthnek azt mondta, hogy a visszaesés rámutat a „hidro-, szél- és napenergia kiegyensúlyozott, sokszínű mixének szükségességére”.

Az év elején szakértők arra figyelmeztettek, hogy Európa perzselő nyara – amely az egész kontinensen aszályt okozott – azt eredményezte, hogy az Alpok térségében a vízerőművek vízhozama „minden idők egyik legalacsonyabb szintjéhez közelít”.

A harmadik negyedév elején a Montel energiapiaci elemző cég arra figyelmeztetett, hogy az ausztriai és svájci tározókba, illetve a folyami vízerőművekbe érkező víz mennyisége csaknem 50 százalékkal elmaradt az átlagtól.

Ausztriában a teljes vízerőművi termelés júliusban a szokásos szint mindössze 51 százalékát érte el (az elmúlt 15 év átlagához viszonyítva) az alacsony csapadékmennyiség miatt – teszi hozzá a Montel. Hasonlóképpen Svájcban is csak a normál szint 48 százaléka teljesült, miközben Németországban (63 százalék) és Franciaországban (68 százalék) is visszaesés volt tapasztalható.

Azok az időjárási körülmények, amelyek a vízerőművi termelés visszaeséséhez vezetnek, általában a napenergia-termelés növekedésével kompenzálódnak.

A napenergia eddig már 35,4 milliárd eurót takarított meg az EU-nak az elmaradt gázimportokon keresztül az Irán elleni háború kezdete óta. Úgy tűnik azonban, hogy az EU napenergia-beruházásai mégsem tudták érdemben visszaszorítani a gázerőművi termelést, amely 0,1 százalékkal nőtt a második negyedévben.

„A gáz részaránya 13,3 százalékon maradt, még úgy is, hogy a megújulók aránya meghaladta az 50 százalékot” – tette hozzá Bruegel. „Ez azt jelenti, hogy a gyenge víz- és szélenergia-termelés ismét visszahozza a gázt a rendszerbe, ami ismételten hangsúlyozza a még több napenergia – amely stabilabb, bár időszakos technológia, mint a víz- és a szélenergia –, valamint a tárolás és a rugalmasság iránti igényt.”

Melyik uniós ország jár az élen a megújulókra való átállásban?

A második negyedévben Lettország végzett az élen: a megújuló energia részaránya 97,7 százalék volt (főként víz- és napenergiából). Utána Dánia következett 94,3 százalékkal, majd Horvátország 92,2 százalékkal.

A sor végén, a legalacsonyabb megújuló-részaránnyal Szlovákia (19,8 százalék), Csehország (20,9 százalék) és Málta (24,5 százalék) álltak.

*A megújulók aránya a nettó villamosenergia-termelésben nem azonos a megújulók részarányával a bruttó villamosenergia-felhasználásban.