Az ENSZ-közgyűlésen kedden Trump azt kérdezte, „megsemmisítse-e az Iszlám Köztársaságot”, vagy újjáépítési megállapodást ajánljon, majd közölte, hogy amerikai és iráni tisztviselők mindeközben kihasználták az alkalmat a találkozásra. Beszéde alatt az iráni delegáció többsége kivonult.
Donald Trump amerikai elnök kedden az ENSZ Közgyűlése előtt mondott beszédében először azzal fenyegetőzött, hogy „megsemmisíti” Iránt, később azonban azt közölte, hogy néhány órával később amerikai és iráni tisztségviselők találkoztak a közgyűlés margóján – ez az első megerősített közvetlen kapcsolatfelvétel a felek között a februárban kirobbant háború óta.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A világ – és elnöksége – számára is viharos pillanatban Trump saját eltökéltségét dicsérte más vezetőkéhez hasonlítva, miközben az ENSZ New York-i székházában elmondott beszédében megvédte az Irán elleni háború megindításáról hozott döntését.
Trump ezután azt vetítette előre, hogy az Iránnal vívott háborúban „nagy döntés” előtt állhat, és felszólította Teheránt, hogy teljesen nyissa meg újra a Hormuzi-szorost, valamint üljön vissza a tárgyalóasztalhoz a rendezés érdekében.
„Születik-e olyan megállapodás Iránnal, amely lehetővé teszi számukra, hogy újjáépítsék az országot, és sokkal nagyobbá tegyék, mint valaha volt – talán a Közel-Kelet, sőt akár a világ egyik legnagyobb államává?” – mondta Trump.
„Vagy inkább megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot, mégpedig gyorsan, soha többé esélyt sem adva nekik arra, hogy embereket és országokat gyilkoljanak és pusztítsanak el?” – tette fel a kérdést.
Trump azt is visszautasította, hogy Irán bármiféle ellenálló képességről tett volna tanúbizonyságot.
„A terrorista rezsim nem azért viselkedik rosszul, mert erős és magabiztos, hanem mert gyenge és kétségbeesett” – fogalmazott Trump.
Trump azzal is megvádolta Teheránt, hogy húzza az időt, és a hormuzi hajózás teljes helyreállításáról és a háború lezárásáról csak az amerikai félidős választások után akar megállapodni. Hangsúlyozta, hogy ez a taktika nem fogja befolyásolni a háborúhoz való hozzáállását.
Iráni küldöttségének többsége kivonult az ülésteremből, miközben Trump az Iszlám Köztársaságot ostorozta.
Mégis, a harcias beszéd és a háború szenvedélyes védelme után az amerikai elnök újságíróknak beszélt a felek közötti találkozóról, de csak kevés részletet árult el.
„Nagyon jó találkozó volt” – mondta Trump.
Venezuela, Ukrajna, Jemen
Beszéde után Trump Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfővel egyeztetett a Közgyűlés margóján egy új biztonsági megállapodás aláírásáról.
A múlt héten bejelentett megállapodás azt követően született meg, hogy Trump többször azzal fenyegetett: ha kell, katonai erővel „veszi át az irányítást” Grönland felett, amely a NATO-szövetséges Dánia fennhatósága alá tartozó terület.
Trump kedden közölte, hogy az Egyesült Államok azonnal megkezdi katonai jelenlétének jelentős bővítését Grönlandon, beleértve „két nagyon jelentős katonai bázis” felépítését is.
A megállapodás értelmében Grönland továbbra is Dánia területe marad.
Trump tárgyalt az Egyesült Királyság új miniszterelnökével, Andy Burnhammel is. A vezetők elmondták, hogy a migrációról, az iráni konfliktusról, az orosz–ukrán háborúról és más kérdésekről egyeztettek.
Az amerikai elnök találkozott Sanae Takaicsi japán miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is, és a Fehér Ház közlése szerint egy kötetlenebb megbeszélést is tart majd Delcy Rodríguez venezuelai ügyvezető elnökkel.
Napirenden van továbbá egy találkozó az Öböl Menti Együttműködési Tanács országainak – Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia – vezetőivel és magas rangú tisztségviselőivel, hogy megvitassák az Irán elleni háború további menetét, valamint a Szaúd-Arábia ellen elkövetett, Teherán által támogatott huthi támadások miatti növekvő aggodalmat.
Trump azt is tervezi, hogy részt vesz az „Amerikák Pajzsa” nevű rendezvényen, amely egy, az erőszakos kartellek elleni küzdelemre összpontosító kezdeményezés, és amelyet az elnök az év elején indított el latin-amerikai országokkal közösen.
Az iráni háború árnyéka vetül a Közgyűlésre
Trump úgy tért vissza az ENSZ Közgyűlésére, hogy az Irán elleni új háború a hetedik hónapjához közeledik – egy konfliktushoz, amelyről ragaszkodva állítja, hogy szükséges a Teherán által jelentett nukleáris fenyegetés kezeléséhez.
Ennek ellenére beszédében azt hangoztatta, hogy a világ jobban jár az ő irányítása alatt.
„A történelem legkülönlegesebb nemzetének elnökeként – mondta Trump – nem áll érdekemben veszni hagyni a veszélyeket, hogy tovább nőjenek. Nem hiszek abban, hogy a problémákat hagyni kell elrothadni.”
A háború egyre bonyolultabbá vált annak ellenére, hogy az amerikai és izraeli csapások Irán felső vezetésének jelentős részét megölték, légierejét és haditengerészetét pedig megsemmisítették, miközben az iráni olaj elleni amerikai blokád gazdasági romokba döntötte Teheránt.
Az energiapiacot továbbra is nyugtalanítja a háború, az olajárak pedig még magasabbra szöktek azt követően, hogy Szaúd-Arábia a múlt héten leállított egy kulcsfontosságú vezetéket, amely enyhítőszelepként működött a Perzsa-öbölben rekedt olaj számára.
A királyság azt követően hozta meg ezt a lépést, hogy a vezetéket Irán által támogatott iraki fegyveresek támadták meg, miközben tűzpárbaj alakult ki a jemeni huthikkal.
Ezzel párhuzamosan a hutik területi előrenyomulása és a Báb el-Mandeb szoros feletti ellenőrzésük átvétele életveszélyessé tette az olajszállító hajók számára az adott Vörös-tengeri hajózási útvonal használatát.
Trump azonban ismételten hangsúlyozta, hogy a magas olajárak átmeneti problémát jelentenek, amely a háború befejeződésével szerinte megszűnik.
„Az olajárak zuhanni fognak, és még a konfliktus kezdeténél is alacsonyabb szintre esnek majd – mondta Trump. – Az Egyesült Államokban már akkor is nagyon alacsonyak voltak. Tényleg nagyon alacsonyak.”
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden azt mondta, Trump nyitott rá, hogy találkozzon Maszúd Pezeskján iráni elnökkel, amíg az az ENSZ-közgyűlés miatt New Yorkban tartózkodik.
„Ez olyan elnök, aki a legtöbb esetben bárkivel hajlandó találkozni, mert úgy véli, hogy ha meg akarunk oldani problémákat, fontos szóba állni az emberekkel – mondta Rubio az NBC-nek. – Ez nem jelenti azt, hogy végül egyet is fog érteni velük, de mégis fontos.”