A kormányerők visszavonulása után a húszi harcosok elfoglalták a Báb el-Mandebet kettéosztó Perim-szigetet, ezzel átvették a szoros teljes ellenőrzését. Ez Irán Hormuzi-szorosnál alkalmazott blokádjával együtt a világ tengeri kereskedelmének mintegy harmadát ellenséges kézre adja.
Irán támogatását élvező jemeni húszik pénteken ellenőrzésük alá vonták a Bab el-Mandeb-szorost, miután elfoglaltak egy, a stratégiai jelentőségű Vörös-tengeri hajózási útvonal közepén fekvő szigetet – közölte egy helyi kormányzati tisztviselő és szemtanúk beszámolója.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Fegyveres húszi harcosokat szállító csónakok érkeztek meg Mayyun szigetére, miután a kormányerők tegnap kivonultak onnan” – mondta a tisztviselő, utalva a sziklás, vulkanikus eredetű szigetre, amely Perim néven is ismert, és kettéosztja a szoros legkeskenyebb részét két hajózási útvonalra.
„A húszik befejezték a Bab el-Mandeb térségének és a szoros közepén fekvő Mayyun szigetének átvételét” – tette hozzá, névtelenséget kérve.
Egy szemtanú szerint a fegyveresek „végigtelepülnek a Bab el-Mandeb partvidékén, és katonai járművekkel közlekednek a térségben”.
További jelentések szerint a csoport pénteken elfoglalta Dhubab városát és a tengerparti Murad falut is, ami azt jelenti, hogy Jemen teljes Vörös-tenger menti partszakasza húszi ellenőrzés alá került.
Csütörtökön a húszik villámoffenzívában elfoglalták a stratégiai jelentőségű Mokha kikötővárosát a kormányerőktől; az akció során a déli Vörös-tengeren fekvő Zuqar szigetét is birtokba vették „rakétatámadásokat és csónakokkal partra szállított harcosokkal végrehajtott szárazföldi rohamot követően” – közölték katonai források.
Csütörtök estére több felvétel is felkerült az internetre, amelyeken feltehetően a Mokhában ünneplő húszi harcosok, valamint a kormányerők által hátrahagyott jelentős mennyiségű fegyver és felszerelés lefoglalása látható. Az Euronews nem tudta ellenőrizni a videók hitelességét.
A húszik, akik az offenzíva előtt Jemen területének mintegy egyharmadát tartották ellenőrzésük alatt, korábban is vették már célba az Ázsiát a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül Európával összekötő, szűk hajózási útvonalon közlekedő hajókat.
A Hormuzi- és a Bab el-Mandeb-szoroson halad át a tengeri úton szállított nyersolaj- és kőolajtermék-kereskedelem több mint egynegyede. A világ konténerforgalmának csaknem egyharmada kizárólag a Vörös-tengeren keresztül bonyolódik.
Beszámolók szerint a húszik Teheránnal is egyeztettek nyáron egy, a szoroson való biztonságos áthaladásért fizetendő útdíj bevezetéséről, ami nyilvánvalóan a világgazdaságokra nehezedő nyomás fokozását célozza.
Jemen nemzetközileg elismert kormánya többször is figyelmeztetett arra, hogy a húszik a „Könnyek kapujának” is nevezett vízi útvonal ellenőrzésére készülnek; a szoros arab neve ezt jelenti.
Húszi előrenyomulás
A hivatalos nevén Ansar Alláh néven ismert húszi mozgalom 2014 végén került hatalomra, miután elfoglalta Szanaát, megszállta az elnöki palotát és kulcsfontosságú katonai létesítményeket, és száműzetésbe kényszerítette Jemen kormányát.
A csoport Teherán úgynevezett „ellenállási tengelyének” része – ez egy laza hálózat több regionális ország fegyveres szervezeteivel, köztük a libanoni Hezbolláhhal, a Gázai övezetben működő Hamásszal és iraki milíciákkal, amelyeket különböző mértékben az Iráni Forradalmi Gárda támogat, képez és lát el fegyverrel.
A szervezet júliusban szította fel újra a jemeni polgárháborút, amikor egy iráni repülőgép leszállását engedélyezte, dacolva a jemeni légteret ellenőrző Szaúd-Arábiával.
Rijád válaszul légicsapásokat mért a repülőtérre, amire reagálva a húszik júliusban blokádot hirdettek a királyság ellen, az olajkereskedelmet véve célba.
A húszik múlt héten nagyszabású offenzívát indítottak a Szaúd-Arábia által támogatott kormányerők ellen, miközben szaúdi területet is támadtak, aminek következtében több tucatnyian megsérültek; Rijád erre válaszul naponta hajt végre légicsapásokat a húszik által ellenőrzött jemeni területeken.
Szaúd-Arábia, amely a hét elején azt közölte, hogy mindig „lehetőséget kínált a tárgyalásokra”, hangsúlyozta, hogy joga van megvédeni magát.
A húszik olajipari létesítmények és szaúdi tankhajók elleni támadásai tovább fokozták az olajárak emelkedését; az árfolyam csütörtökön hordónként 100 dollár fölé szökött.
Bajban ismerni meg a barátot
Múlt hónapban Szaúd-Arábia a NATO-hoz hasonló kölcsönös védelmi egyezményt írt alá Törökországgal és az atomfegyverrel rendelkező Pakisztánnal Mekkában, ám egyelőre nem valószínű, hogy bármelyikük beavatkozna.
Kedden Khawaja Asziff pakisztáni védelmi miniszter azt mondta, hogy országa „tiszteletben tartja” a paktumot, „ha szükség lesz rá”.
Egy nappal később azonban a pakisztáni külügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy a mekkai megállapodás „elrettentésre fókuszáló védelmi szövetség”.
„Jelenleg semmi ilyesmi nincs napirenden. Ha eljön az ideje, a megállapodásnak megfelelően fogunk eljárni” – mondta Sajjad Haider Khan szóvivő az e heti sajtótájékoztatón.
Júliusban Donald Trump amerikai elnök azt mondta, Washington válaszlépéseket tesz, ha a húszik megpróbálják blokád alá vonni a Vörös-tengeri hajóforgalmat; Trump elnökségének kezdetén, 2025 márciusától hetekig tartó amerikai csapások értek különféle katonai és ipari célpontokat.
Beszámolók szerint Washington azonban egyelőre vonakodik beavatkozni, mivel február óta saját Irán elleni háborúja köti le.
Teherán pénteken szólalt meg, felszólítva Szaúd-Arábiát a Jemen elleni blokád feloldására és a tárgyalások azonnali újrakezdésére; ez volt az első nyilvános nyilatkozata a húszik Vörös-tengeri offenzívája óta.
A hivatalos IRNA hírügynökség által közölt közleményben az iráni külügyminisztérium leszögezte, hogy Jemen szuverenitását tiszteletben kell tartani, problémáit pedig nem lehet blokáddal vagy katonai szövetségekkel megoldani.
Közben olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az iráni elit félkatonai szervezet, az IRGC több tucat tanácsadót vezényelt a húszik támogatására. Az Euronews ezt az értesülést sem tudta független forrásból megerősíteni.
A Bab el-Mandeb esetleges megbénítása Iránnak kedvezne, mivel a Hormuz-szoros blokádja már most is komoly nyomás alá helyezte a világ energiapiacait, és olyan válságot idézett elő, amely a közelgő északi féltekei téllel még súlyosabbá válhat.
Jemen nemzetközileg elismert irányító tanácsának vezetője csütörtökön az ország partvidékének védelmében kért segítséget az arab és más államoktól.
„Jemen partjainak védelme és az állami ellenőrzés helyreállítása az ország területe, kikötői és vizei felett közös jemeni, egyiptomi, arab és nemzetközi érdek” – mondta Rashad al-Alimi, Jemen Elnöki Vezető Tanácsának elnöke az egyiptomi nagykövettel tartott találkozóján.
A múlt hét óta zajló harcokban több mint 500 ember – többségében harcosok – vesztette életét Jemenben az AFP által, több forrás adatai alapján készített összesítés szerint.