Rafael Grossi az Euronewsnak azt mondta, hogy az egyesült arab emírségekbeli atomerőmű elleni dróntámadás veszélyesebb volt Zaporizzsjánál, mert a reaktorok működtek, és ez nagyon súlyos sugárzási balesetet idézhetett volna elő.
Az Egyesült Arab Emírségekben található Barakah atomerőmű elleni múlt havi dróntámadás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi szerint potenciálisan veszélyesebb volt, mint az ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőmű helyzete, mivel a reaktorok a támadás idején működésben voltak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az öböl menti ország nyugati részén fekvő létesítmény meglátogatása után az Euronewsnak nyilatkozva a NAÜ vezetője „rendkívül súlyos és felelőtlen cselekménynek” nevezte a támadást, és arra figyelmeztetett, milyen kockázatot jelent a polgári nukleáris infrastruktúra célba vétele.
„Egy atomerőmű azon túl, hogy egy ország energiainfrastruktúrájának nagyon fontos része, olyan hely, ahol több ezer tonnányi nukleáris anyag található, ami sugárzási balesetet idézhet elő nagyon-nagyon súlyos következményekkel” – mondta Grossi.
Grossi szerint az incidens összevethető a Zaporizzsjai Atomerőmű, Európa legnagyobb nukleáris erőművének helyzetével, egy fontos különbséggel.
„Bár nagyon súlyos a helyzet, a NAÜ ott dolgozik, és ez egy rendkívül kényes ügy a kezünkben, a reaktorok abban, amit mi leállított állapotnak nevezünk, vannak” – magyarázta Grossi.
„Tehát nem futnak, nem működnek. Barakah viszont működik. Ez teszi potenciálisan még veszélyesebbé.”
Az orosz erők 2022 márciusában foglalták el a Zaporizzsjai Atomerőművet, röviddel azután, hogy Moszkva megindította Ukrajna elleni, teljes körű invázióját, és azóta is ők tartják ellenőrzésük alatt.
A NAÜ 2022 szeptemberében állandó megfigyelői jelenlétet hozott létre a létesítményben, miután ismétlődő lövöldözések történtek az erőmű közelében, és többször megszakadt a külső áramellátás, amely a hűtőrendszerek működtetéséhez szükséges.
A zaporizzsjai erőmű mind a hat reaktora 2022 vége óta hideg leállásban van. A NAÜ többször is figyelmeztetett, hogy az erőmű biztonsági tartalékai folyamatosan erodálódnak, és bár egy nukleáris baleset kockázata nem közvetlen, nem zárható ki teljesen.
Grossi megjegyzései a dróntámadást – amelyről az emírségekbeli hatóságok korábban azt közölték, hogy Irak felől indították – az egyik legsúlyosabb, jelenleg a nemzetközi közösség előtt álló nukleáris biztonsági aggály közé sorolják.
Az Egyesült Arab Emírségek Szövetségi Nukleáris Szabályozó Hatóságának igazgatótanácsi alelnöke, Hamad Alkaabi súlyos eszkalációnak és a nemzetközi jog megsértésének nevezte a támadást.
„Nyilvánvaló, hogy egy atomerőmű megtámadása súlyos eszkaláció. Nemzetközi szinten tabunak számít, tekintettel a lehetséges következményekre, a sugárzás esetleges kiszabadulására, amely a lakosságot és a környezetet érheti” – mondta Alkaabi.
Hozzátette, hogy a működő nukleáris létesítmények elleni támadásokat tiltja a nemzetközi humanitárius jog, valamint a nukleáris biztonságot és védelmet szabályozó számos nemzetközi megállapodás.
„Az a tény, hogy az erőművet célba vették és megtámadták, elfogadhatatlan, és a nemzetközi jog egyértelmű megsértése. Súlyos, igen. Eszkaláció, igen, az. Nemzetközileg tiltott, igen.”
Reagálórendszer: gyors, nagyon profi
A támadás súlyossága ellenére mindkét tisztviselő kiemelte a Barakahban működő reagálórendszerek hatékonyságát.
Grossi méltatta az erőmű üzemeltetője és a hatóságok által közvetlenül az incidens után megtett lépéseket.
„Ami nagyon-nagyon fontos, és amit ki kell emelni, az az üzemeltető, az ENEC, valamint a nemzeti hatóságok rendkívül gyors és professzionális reagálása: azonnal életbe léptették a különleges eljárásokat, így be lehetett vezetni az enyhítő intézkedéseket” – mondta Grossi.
Alkaabi szerint a biztonságba, a képzésekbe és a felkészülésbe fektetett évek garantálták, hogy az erőmű az incidens során végig biztonságos maradjon.
„Nem történt sugárkibocsátás, egyetlen rendszer sem hibásodott meg, mindenki követte a protokollt, az erőmű mind a lakosság, mind az üzemeltetők számára fenntartotta a biztonságos működést” – magyarázta Alkaabi.
Elmondta, hogy a reagálás a NAÜ-t is magában foglaló nemzetközi partnerekkel folytatott, többéves együttműködés eredménye, és rávilágít a képzett személyzet és a kialakított vészhelyzeti eljárások jelentőségére.
Előre tekintve Alkaabi közölte: a támadás fontos tanulságokkal szolgál majd a nukleáris ipar számára.
„Természetesen egy atomerőmű elleni támadás nem olyan forgatókönyv, amelyre a nukleáris balesetek lehetséges esetei között nap mint nap készülünk, de mostanra ez is valósággá vált.”
Grossi üdvözölte azt is, hogy az Emírségek a nemzetközi nukleáris felügyelethez fordultak az ügyben, ahelyett hogy eszkalációval válaszoltak volna.
„Ez nagyon jó fényt vet az ország államférfiúi hozzáállására: és ma erről beszéltem a külügyminiszterrel is – hogy az Emírségek úgy döntöttek, visszafogott módon reagálnak, a NAÜ-höz fordulnak, ahhoz az intézményhez, amely világszerte a nukleáris biztonsággal foglalkozik” – mondta.
Az esetet most a NAÜ Kormányzótanácsának különleges bécsi ülésén vitatják meg.
„A NAÜ kormányzótanácsa e hét péntekjén külön ülést tart. Így a látogatásom után visszatérek Bécsbe, ahol ezt a kérdést fogjuk megvitatni, mert úgy gondolom, hogy erre van szüksége a nemzetközi közösségnek: nyílt vitára, valamint a történtek teljes körű feltárására” – zárta szavait Grossi.
A Barakah atomerőmű, amely az Abu-Dzabi emírségben, az Al Dhafra régióban, az Öböl partján található, az arab világ első működő atomerőműve, és teljesítménye alapján a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye.