A riasztást, amely a Fehéroroszországgal határos litván régiókra is vonatkozott, körülbelül 11 órakor feloldották, és közölték az emberekkel, hogy elhagyhatják az óvóhelyeket.
Litvánia fővárosának, Vilniusnak a lakói szerdán rövid időre a föld alatti óvóhelyekre menekültek, miután a közlekedés leállt, mert a védelmi minisztérium drónriasztást küldött a mobiltelefonokra.
Az ilyen riasztások az elmúlt hónapokban egyre gyakoribbá váltak a balti államokban, mivel Ukrajna felerősítette az Észtországhoz és Finnországhoz közeli Szentpétervár térségében található orosz célpontok elleni csapásait.
A szerdai riadó azonban az első volt egy EU- és NATO-tagországban Oroszország 2022-ben kezdődött, Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta, amely során elrendelték, hogy a lakosság – köztük az elnök, a miniszterelnök és a képviselők – óvóhelyre vonuljon.
Tavaly egy drónriasztás nyomán a politikai vezetőket már levitték a bunkerekbe, a lakosság többi részét azonban nem.
Litvánia szövetségesei szerdán sorra kiálltak az ország mellett; Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Oroszországot és Fehéroroszországot „közvetlen felelősség” terheli a blokk keleti szárnyán történt drónincidensekért.
Mark Rutte NATO-főtitkár hozzátette, hogy még ha a balti államokban lezuhant drónokat Ukrajna indította is, az nem az ország hibája.
„(A drónok) azért vannak ott, mert Oroszország meggondolatlan, törvénytelen, teljes körű támadást indított” – mondta.
A riasztás helyi idő szerint délelőtt 10 óra 20 perc körül (07:20 GMT) érkezett meg a mobiltelefonokra: „Légiriadó! Azonnal menjen egy óvóhelyre vagy biztonságos helyre, gondoskodjon családtagjairól, és várja a további utasításokat.”
Az AFP hírügynökség tudósítója szerint az irodákban és a lakóházakban azonnal az alagsorokba vagy a kijelölt óvóhelyekre vonultak le a civilek.
„Felöltöztem, és lementem a pincébe” – mondta az AFP-nek Andrej Vasilenko fotós, aki a lakásában tartózkodott, amikor megszólalt a riasztás.
„Egyedül voltam, a ház más lakói nem jöttek le. A gyerekem az iskolában volt, őt levitték az óvóhelyre, így megnyugodtam. Furcsa érzés volt, ugyanakkor Ukrajnában már négy éve nagyon sokan így élnek.”
Lettországi következmények
Gitanas Nausėda államfőt, Inga Ruginienė miniszterelnököt és a törvényhozókat is óvóhelyre kísérték – közölték hivatalaik a BNS hírügynökséggel.
A Vilniusi Nemzetközi Repülőtéren felfüggesztették a járatokat, a vonatok pedig leálltak.
A hadsereg közölte, hogy a belarusz légtérben olyan radarjelet észleltek, „amelynek jellemzői egy pilóta nélküli légi járműre utalnak”.
„Aktiválták a NATO légi rendészeti misszióját” – tette hozzá a hadsereg.
Vilmantas Vitkauskas, a Nemzeti Válságkezelési Központ vezetője a közszolgálati LRT rádiónak elmondta, hogy „a Vilnius környéki járásban” drónt észleltek, de annak sorsáról nem árult el részleteket.
A Fehéroroszországgal határos litván régiókra is kiterjedő riasztást délelőtt 11 óra körül feloldották, és közölték az emberekkel, hogy elhagyhatják az óvóhelyeket.
A kormányt korábban bírálatok érték, amiért a Fehéroroszország felől észlelt drónok és légtérsértések után nem adott ki riasztást.
Litvániában, valamint Észtországban és Lettországban is zuhantak már le orosz vagy ukrán drónok, ám komoly károkat vagy sérüléseket nem okoztak.
Lettország miniszterelnöke, Evika Siliņa ugyanakkor lemondott tisztségéről, miután politikai vita robbant ki arról, hogyan kezelte kormánya az ország területén lezuhant drónokra adott választ.