Az olaj ára újra emelkedett, a tőzsdék esnek, mert az USA a Hormuzi-szoros blokádját tervezi. A forint erősödik a választási eredmények után.
Kijózanító hétfő elé néznek a piacok, miután szertefoszlott a hétvégi optimizmus egy áttörést hozó béketárgyalással kapcsolatban. A befektetők olyan, erős hatású hétre készülnek, amelyet a geopolitikai fejlemények, az inflációs adatok és a gyorsjelentési szezon rajtja határoz meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az olajárak ismét emelkedni kezdtek, a nemzetközi etalonként szolgáló Brent és az amerikai WTI hordónként 100 dollár fölött forog. Hétfő reggel Európában a legközelebbi lejáratú Brent-határidős szerződések ára 7 százalékkal emelkedett, közel 102 dollár/hordóra, míg a WTI jegyzése csaknem 8 százalékkal ugrott, 104 dollárig.
Mindez azt megelőzően történik, hogy az amerikai hadsereg blokád alá készül vonni a Hormuzi-szorosba belépő és onnan távozó hajókat, miután a térség hajóforgalmát a háború kezdete óta jelentős mértékben megzavarta Irán.
Donald Trump amerikai elnök a tervezett blokádot azt követően jelentette be, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszüneti tárgyalások Pakisztánban megállapodás nélkül zárultak. A hadsereg közölte, hogy az összes iráni kikötőt érintő blokád hétfőn közép-európai idő szerint 10 órakor (Iránban helyi idő szerint 17:30-kor) lép életbe.
Az olajárak azért kapaszkodnak felfelé, mert a szoroson áthaladó tengeri forgalom február vége óta gyakorlatilag leállt. A Brent hordónkénti ára a háború előtt mért mintegy 70 dollárról időnként 119 dollár fölé is szökött.
„A piacokon ma reggel egyértelmű kockázatkerülő fordulatot láttunk” – írta egy jegyzetben a Deutsche Bank Research egyik elemzője, hozzátéve, hogy „a hangulat ismét negatívra váltott”.
„Az olajárak újraélesztették a stagflációs sokktól való félelmeket, a részvények és a kötvények világszerte veszítettek az értékükből.”
A magyar választás és a forint
A devizapiacon a magyar forint került a figyelem középpontjába, miután Magyar Péter és Tisza Pártja földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, véget vetve a Fidesz 16 éves uralmának Orbán Viktor vezetésével.
Az eurót hétfőn, az európai piacok nyitása előtt 366,18 forinton jegyezték, ami éles elmozdulás a vasárnap késő esti 377,56-os szintről. A magyar részvényindex hétfő reggel 2,85 százalékkal emelkedett, szembe menve az uniós piacokat terhelő negatív hangulattal.
A befektetők úgy látják, hogy Magyar Péter Tisza Pártja EU-párti irányba mozdíthatja el Magyarországot, növelve az esélyét a jogállamisági elvárásoknak való megfelelés helyreállításának és a szorosabb brüsszeli együttműködésnek.
Más devizapiacokon az euró gyengült a dollárral szemben, az európai délelőtti kereskedésben 1,1692 dollárig csúszva. A brit font is esett a dollárhoz képest, 0,3 százalékkal 1,3416 dollárra.
Viharos kereskedés vár a részvénypiacokra
A részvénypiacok Európában mínuszban nyitottak: Londonban az FTSE 100 0,4 százalékkal esett a nyitáskor, Frankfurtban a DAX 1 százalékkal gyengült, Párizsban pedig a CAC 40 közel 0,9 százalékkal került lejjebb.
Ázsiában is estek hétfőn a tőzsdék. Japán irányadó Nikkei 225 indexe a délelőtti kereskedésben 1,0 százalékkal 56 357,40 pontra esett. Ausztráliában az S&P/ASX 200 0,5 százalékot veszített, 8 913,50 pontra csúszva. Dél-Koreában a Kospi 1,1 százalékkal 5 795,15 pontra süllyedt. Hongkongban a Hang Seng közel 1,5 százalékkal 25 513,42 pontra esett vissza, míg a sanghaji kompozit index 0,2 százalékkal 3 976,57 pontra mérséklődött.
Elemzők szerint a globális kereskedés várhatóan még egy ideig hektikus marad.
„A tárgyalások kimenetele biztosan nem az lett, amiben az emberek reménykedtek, az egészen biztos” – mondta Hongkongban Neil Newman, az Astris Advisory Japan ügyvezető igazgatója és stratégiai vezetője.
„A jelenlegi helyzet egyáltalán nem fest jól. Az olajárak kétségtelenül komoly aggodalomra adnak okot.”
A Wall Street egymás után a második hetét zárta nyereséggel. A pénteki, rángatózó kereskedés után az S&P 500 ugyan 0,1 százalékkal lejjebb került.
A Dow Jones ipari átlag 0,6 százalékkal esett, a Nasdaq Composite viszont 0,4 százalékkal emelkedett. Ezek a nyereségek azonban a Pakisztánban tartott hétvégi béketárgyalásokkal kapcsolatos optimizmus közepette születtek, amelyet a későbbi fejlemények gyorsan szertefoszlattak.
A 10 éves amerikai államkötvény hozama pénteken 4,32 százalékra emelkedett a csütörtök esti 4,29 százalékról.
A devizapiacon a dollár 159,25 jenről 159,74 jenre erősödött. Az euró árfolyama 1,1687 dollárra csúszott vissza az előző napi 1,1729 dollárról.
Erre figyelnek a piacok a héten
A piacok mozgalmas hét elé néznek, a figyelem továbbra is a Hormuzi-szoros körüli fejleményekre és az iráni konfliktus tágabb következményeire irányul.
Az Egyesült Államokban a befektetők a vállalati gyorsjelentések első nagy hullámát várják, köztük nagybankok és technológiai cégek eredményeit, például a JPMorgan, a Goldman Sachs, a Bank of America, valamint az ASML és a TSMC beszámolóit.
Mindez fontos amerikai inflációs és termelőiár-adatok, valamint a friss munkanélküli-segély-kérelmek árnyékában zajlik. Ezek a számok kulcsfontosságúak annak megítélésében, hogy a Federal Reserve közelebb került-e a kamatcsökkentésekhez.
Közben ezen a héten kezdődnek Washingtonban az IMF–Világbank tavaszi ülésszakai.
Érdeklődés övezi az IMF kedden megjelenő legfrissebb Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) jelentését is, amely további képet adhat arról, miként ítélik meg ezek az intézmények a világgazdaság ellenálló képességét a Közel-Keletet sújtó geopolitikai feszültségek közepette.
Európában a befektetők a beszerzésimenedzser-indexekre és az ipari aktivitási adatokra figyelnek, amelyekből kiderülhet, hogy az euróövezeti gazdaság stabilizálódik-e, vagy továbbra is a gyenge kereslettel küszködik.