Magyarország vasárnap választ, az EU pedig az eredményhez mérten két forgatókönyvvel készül: az Orbán Viktor vezette további obstrukcióra vagy Magyar győzelmére, mely rendezheti a Budapest és Brüsszel közti kapcsolatokat. Brüsszel ezzel együtt mindkét eshetőséggel kapcsolatban óvatos marad.
Magyarország vasárnap választ, az Európai Unió tisztviselői pedig csendben felkészülnek minden lehetséges kimenetelre: az Orbán Viktorral való további szembenállástól a Magyar Péter vezette óvatos újrakezdésig.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Orbán Viktor régóta szálka Brüsszel szemében, mivel gyakran használta vétójogát (vagy éppen fenyegetett vele), tevékenyége pedig belülről fenyegeti a rendszert. Márciusban a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos vita miatt blokkolta az Ukrajnának nyújtandó, korábban elfogadott 90 milliárd eurós uniós hitelt.
Magyar Péter két éve vezeti a Tisza pártot, kampánya során pedig többször megígérte, hogy helyreállítja Magyarország kapcsolatait az EU-val és a NATO-val is – ígéretét Brüsszelben örömmel fogadták.
A választást megelőző közvélemény-kutatások szerint a Tisza jelentős mértékben vezet a Fidesz előtt, de Magyar Péter távolról sem egy klasszikus értelemben vett Európa-párti liberális. "Nagyon szorosan figyeljük a kampányt, és optimisták vagyunk" - mondta az Euronewsnak egy névtelenséget kérő uniós diplomata, hozzátéve, hogy teljes körű értékelésre akkor kerül sor, ha ismertek lesznek a választási eredmények.
A Fidesz politikusai általában elutasítóan nyilatkoznak a közvélemény-kutatások eredményéről. "A két tábor hasonló méretű, a felmérések pedig nagyon megbízhatatlanok, mert körülbelül minden tizedik ember veszi fel a telefont. A Tisza támogatói szeretik hangosan elmondani a véleményüket, a mieink csendesebbek. Sok múlik majd a mozgósításon" - mondta az Euronewsnak egy a Fideszhez közeli forrás.
Orbán Viktor azt mondta, hogy szerinte megnyerik az egyéni választókerületek többségét, és stabil, 100-110 mandátum közötti parlamenti többséggel fognak kormányozni a 199 fős törvényhozásban.
A Fidesz 2011-ben átírta a választási törvénytés a körzeteket, a rendszer az előnyére hangolta.
Ha Orbán győz: vétók, radikalizálódás és jobboldali terjeszkedés jöhet
Amennyiben Orbán megtartja a hatalmat, az uniós diplomaták arra számítanak, hogy elmélyül a feszültség Brüsszellel. Egy névtelenséget kérő diplomata azt mondta, hogy az ukrajnai hitel megoldása gyakorlatilag lehetetlenné válik, és az EU-nak valószínűleg 25 tagállam szintjén kell majd eljárnia, megkerülve Magyarországot és Szlovákiát is. A diplomata úgy vélte, hogy Magyarország továbbra is blokkolni fogja az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitását, márpedig ahhoz egyhangúságra van szükség.
Egy fideszes forrásunk megerősítette, hogy nem sok minden fog változni. "Néhány dologban meg lehet állapodni, de Magyarország számára vannak vörös vonalak, amelyekről nem lehet tárgyalni, ez pedig Ukrajna. Nem számítok nagy megállapodásokra.2
Az EU egy másik magas rangú diplomatája mégis azt mondta az Euronewsnak, hogy a választások utáni valóság árnyaltabb lehet, és hogy a győzelem mértéke számít majd: egy szűk győzelem politikailag meggyengítheti Orbánt Magyarországon, így pedig egy "Orbán-light" korszak jöhet, kevésbé magabiztos változattal az európai színpadon.
Hegedűs Dániel, a berlini székhelyű Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese szkeptikusan nyilatkozott az efféle mérséklődésről. "2014 óta Orbán Viktor miniszterelnök minden egyes választási győzelem után radikalizálódott. Ha nyer, még inkább függővé válik az Oroszországgal és a jelenlegi Trump-adminisztrációval való stratégiai partnerségtől" - mondta.
A Fidesz bennfentese hozzátette, hogy győzelme esetén Orbán Viktor fokozná erőfeszítéseit, hogy növelje a Patrióták Európáért frakció befolyását az Európai Parlamentben. "2029-re készülünk, az európai parlamenti választásokra és a 2027-es franciaországi választásokra. A jobboldalnak abszolút többséggel kell rendelkeznie a parlamentben" - mondta a tisztviselő.
A választási csalás szakadást okozhat
Brüsszelben az egyik fő aggodalom maga a választás. Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő az Euronewsnak azt mondta, arra fogja sürgetni Brüsszelt, hogy szorosan kövesse nyomon a szavazást, és gyorsan reagáljon, ha Orbán Viktor csalással vagy szavazatvásárlással nyer. Több EP-képviselő levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez, és az Európai Bizottság fokozott felügyeletét kérte.
Ha csalás vagy szavazatvásárlás történik, az EU-nak "be kellene fagyasztania minden támogatást, mert csak további radikalizálódásra számíthatunk Orbán részéről" - mondta Strik, továbbá felszólította továbbá a Tanácsot, hogy fokozza a Magyarországgal szemben 2018-ban indított 7. cikk szerinti eljárással kapcsolatos munkáját, mely mechanizmus végső soron megfosztaná az országot szavazati jogától. Az eljárás azonban főleg azért akadozik, mert egyhangúságot igényel, és kevés kilátás van arra, hogy mind a 27 tagállam egyetértésre jusson. "Nem látok olyan forgatókönyvet, amelyben Pozsony, Prága vagy Róma támogatná Magyarország szavazati jogának felfüggesztését" - mondta Hegedűs Dániel, és óva intett attól a reménytől is, hogy Magyarországot differenciált integrációval (azaz amikor egy-egy tagállam vagy tagállamok csoportja nem vesz részt a közös politika egyes döntéseiben) megkerüljék. "Nem lehet minden nap differenciált integrációt csinálni. Nincs az uniós költségvetésnek vagy a többéves pénzügyi keretnek kormányközi változata" - mondta Hegedűs, aki ehelyett azt javasolta, hogy végső soron politikai megoldásra lesz szükség.
Diplomaták széles körben úgy látják, hogy Orbán Viktor vétója az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárdos hitel ellen összefüggésben áll újraválasztási kampányával, amelyben a Kijevvel szembeni ellenállás központi témává vált. A választások után sokan közülük azt mondják, hogy az EU vezetői várhatóan keményebb álláspontra helyezkednek vele szemben, már amennyiben fenntartja a vétót. "Orbán folyamatosan teszteli annak határait, hogy mit hajlandó a többi tagállam tolerálni" - mondta az Euronews által megkérdezett egyik magas rangú diplomata.
Március közepén az EU vezetői felváltva, nyilvánosan megdorgálták a magyar miniszterelnököt egy EU-csúcson. A legtöbb EU-s tagállam a vétót a blokk kollektív döntéshozatalának alapját képező őszinte együttműködés elvének megsértésének tekinti - ez az a jogalap, amelyet az Európai Bizottság felhasználhat arra, hogy a választások után eljárást indítson Magyarország ellen.
Ha Magyar nyer: óvatos optimizmus és versenyfutás az uniós források felszabadításáért
Brüsszelben óvatos optimizmussal fogadnák Magyar Péter győzelmét. Az általános várakozások szerint Magyarország felhagyna a vétó gyakori alkalmazásával, és konstruktívabb megközelítést alkalmazna az uniós ügyekben - ahogyan azt maga Magyar is jelezte az Associated Pressnek adott nemrégiben adott interjújában. Brüsszelben azonban senki sem számít drámai átalakulásra. Magyar már kijelentette, hogy ellenezni fogja az EU 2024-ben elfogadott migrációs paktumát, és ellenáll Ukrajna csatlakozási kérelmének gyorsított ütemezéséhez.
Amennyiben győz, azonnali prioritása az lesz, hogy felszabadítsa Magyarország befagyasztott uniós forrásait. A Magyarországnak szánt 27 milliárd euróból 17 milliárd euró továbbra is zárolva van a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a korrupció kockázata miatt. Diplomaták szerint a pénzek jelentős része gyorsan felszabadítható lenne, ha Budapesten meglenne a politikai akarat, és ha a szükséges jogszabályi változtatásokat végrehajtanák. Májusra Magyarországon új kormány állhat fel, ami lehetővé tenné a júniusi jogi változtatásokat, és a nyár folyamán fokozatosan indulhatnának az uniós utalások. Az egyik korai lépés lehet Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez (EPPO). "Az EPPO-hoz való csatlakozás egy új magyar kormány számára hozzáférést biztosíthatna a felfüggesztett kohéziós finanszírozás nagy részéhez anélkül, hogy nagyobb politikai mérlegelésre lenne szükség. Pusztán érdemi alapon" - mondta Hegedűs, figyelmeztetett, hogy Magyarország 10 milliárd euró elvesztését kockáztatja augusztusban, amikor lejár a határidő az EU gazdaságélénkítési alapjából való pénzkivonásra, és diplomáciai erőfeszítéseket sürgetett a 12-18 hónapos hosszabbítás érdekében.
Egy magas rangú diplomata úgy jellemezte Magyar Pétert, mint "lehetőséget az EU és Magyarország kapcsolatának újrakezdéséhez", és az uniós forrásokat egyértelmű ösztönzőnek tekintette - ugyanakkor óvatosságra intett. "Sok a bizonytalanság Magyar Péter személyével kapcsolatban. Fogalmunk sincs, hogy mit gondol, vagy ki ő valójában. Meglátjuk, hogy Orbán-light-e vagy sem."
Strik visszhangozta ezt az ambivalenciát, megjegyezve, hogy Magyar Péter időnként hasonlít Orbán Viktorra, különösen a migráció kérdésében, ezért ebben a kérdésben nem is nem vár jelentős változást. Felvetette, hogy a lengyel miniszterelnökhöz, Donald Tuskhoz hasonló pályát követhet. "Ukrajnával kapcsolatban kevésbé radikális, mint Orbán" - mondta Strik, hozzátéve, hogy "az LMBTQ+ kérdésekben is hallgat".
Magyarország zárolt forrásaiból nagyjából 2 milliárd euró az LMBTQ+ közösségeket célzó jogszabályokhoz kötődik. Magyar nem vállalt kötelezettséget a kérdésben, és nem szólalt fel, amikor az Orbán-kormány tavaly betiltotta a Budapest Pride-ot. Strik figyelmeztetett, hogy az Európai Bíróságnak a magyarországi, széles körben melegellenesnek tartott gyermekvédelmi törvényt esetleg megsemmisítő döntése próbára tenné a Tisza-kormányt. "Ha a bíróság ítéletet hoz, vissza kellene vonnia a törvényt. Ha nem teszi meg, akkor megszegte saját ígéreteit" - mondta.