Az amerikai elnök közölte, hogy felhagy az iráni hidak és erőművek fenyegetésével. Az Egyesült Államok és Irán között létrejött tűzszüneti megállapodás része a Hormuzi-szoros megnyitása is. Az nem világos, mikor kezdődik a tűzszünet.
Az Egyesült Államok és Irán kedden késő este, alig egy órával azelőtt, hogy lejárt volna Donald Trump amerikai elnök által Iránnak a kapitulációra szabott határidő, kéthetes tűzszünetről állapodott meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump visszavett korábbi apokaliptikus fenyegetéseiből, miszerint "egy egész civilizáció fog meghalni", ha Teherán nem hajlandó egyezségre, és abbahagyta az iráni hidak és erőművek fenyegetését, amelyek megtámadása egyébként háborús bűncselekménynek számítana, mert polgári célú létesítmények.
"Amennyiben az Iráni Iszlám Köztársaság beleegyezik a Hormuzi-szoros TELJES, AZONNALI és BIZTONSÁGOS NYITÁSÁBA, beleegyezem, hogy két hétre felfüggesztem Irán bombázását és támadását" - írta Trump a Truth Social platformján.
Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsa közölte, hogy elfogadta a tűzszünetet, és pénteken tárgyalóasztalhoz ül az Egyesült Államokkal Iszlámábádban.
Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter azt mondta, hogy a Hormuzi-szoroson való áthaladást iráni katonai irányítás mellett engedélyezik. Az, hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem világos.
Sem Irán, sem az Egyesült Államok nem közölte, hogy a tűzszünet mikor kezdődik, és szerda kora reggel még hadműveletek voltak Izraelben, Iránban és az Öböl-térségben.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala közölte, hogy beleegyezett a tűzszünetbe, de hozzátette, hogy az "nem terjed ki Libanonra". A tárgyalásokon közvetítő Pakisztán miniszterelnöke szerint a tűzszünet felszólítja Izraelt és a Hezbollahot, hogy hagyják abba a harcokat Libanonban.
A 10 pontos tűzszüneti terv fárszi nyelven kiadott változatában Irán szerepeltette a "dúsítás mértékének elfogadása" kifejezést a nukleáris programja tekintetében, de tisztázatlan okokból ez a kifejezés hiányzott az iráni diplomaták által újságírókkal megosztott angol nyelvű változatból.
Trump kezdetben azt mondta, hogy Irán "működőképes" 10 pontos tervet javasolt a háború befejezésére, de később ezt - anélkül, hogy ezt részletezte volna - csalásnak nevezte. Az amerikai elnök kijelentette azt is, hogy Irán atomprogramjának teljes felszámolása volt a háború egyik legfontosabb célja.
Irán és Omán hajózási díjakat szed a Hormuzi-szorosban
A terv lehetővé teszi, hogy Irán és Omán is díjakat szedjen a szoroson áthaladó hajóktól - közölte egy névtelenséget kérő regionális tisztviselő, aki elmondta azt is, hogy Irán a befolyt pénzt az újjáépítésre fordítaná.
A szoros feletti ellenőrzés mellett Irán követelései között szerepel a háború befejezése érdekében az amerikai harcoló erők kivonása a térségből, a szankciók feloldása és befagyasztott vagyonának felszabadítása.
A tűzszünet bejelentése után az olajárak több mint 17 százalékkal zuhantak. A háború óta meredeken emelkedtek az átlag amerikaiak költségei, ami komoly politikai nyomást gyakorolt Trumpra. A részvényárfolyamok is szárnyaltak a tűzszünet hírére a szerdai korai kereskedésben Ázsiában.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok és Izrael folyamatosan támadta Irán katonai, illetve atomlétesítményeit és legfelsőbb vezetését. Irán válaszul Izrael és az Öböl menti arab országok, az ottani amerikai katonai támaszpontok és energetikai létesítmények ellen indított rakéta- és dróncsapásokat, miközben lezárta az olajkereskedelem szempontjából létfontosságú Hormuzi-szorost, amivel globális válságot idézett elő.
A hadműveletek egyelőre folytatódnak
Donald Trump legutóbbi határidejének lejárta előtt légicsapások értek két hidat és egy vasútállomást Iránban, és az Egyesült Államok katonai infrastruktúrát támadott Harg szigetén, az iráni olajtermelés kulcsfontosságú csomópontján.
Még a tűzszünet bejelentésekor is szóltak a légvédelmi szirénák az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben, Szaúd-Arábiában, Bahreinben és Kuvaitban szerda kora reggel, utalva a diplomáciai lépések körüli káoszra. Abu-Dzabiban egy gázfeldolgozó létesítmény lángba borított egy iráni rakéta - közölték tisztviselők.
Izrael folytatta az Irán elleni támadásokat - mondta egy izraeli katonai tisztviselő, aki a katonai előírásoknak megfelelően névtelenséget kérve beszélt. Irán is támadta Izraelt szerdán hajnalban.
Az amerikai hadsereg viszont leállított minden támadó műveletet Irán ellen, de folytatja a védekező akciókat - mondta egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő.
A háborús konfliktus kezdete óta több mint 1900 ember halt meg Iránban, ez a legutolsó hivatalos adat, amelyet napok óta nem frissítettek az iráni hatóságok.
Libanonban, ahol Izrael az Iránnal szövetséges síita terrorszervezet, a Hezbollah állásait támadja, több mint 1500 ember vesztette életét, és több mint 1 millió embernek kellett elhagynia lakóhelyét. Tizenegy izraeli katona halt meg az ottani harcokban.
Az iráni konlfiktus február végi kirobbanása óta az Öböl menti államokból és a megszállt Ciszjordániából több mint két tucat, a harcokkal összefüggő halálesetet jelentettek, Izraelben 23 halálos áldozatról tudnak a hatóságok. Az amerikai hadsereg 13 katonáját veszítette el az Irán elleni hadműveletekben.