Európa Ausztráliát követné: jöjjön a közösségimédia-tilalom a kiskorúaknak? Az Euronews Next az európaiakat kérdezte, támogatják-e a lépést.
A vírusos trendektől a mesterséges intelligencia (MI) által gyártott silány tartalmakig a gyerekek világát ma már a digitális élményeik formálják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csakhogy a túl sok képernyőidő és a közösségi média káros következményei egyre nagyobb aggodalmat keltenek, a kormányok pedig világszerte szigorúbb szabályozás bevezetésére törekednek.
Ausztrália decemberben a világ első olyan országává vált, amely közösségimédia-tilalmat vezetett be a 16 év alattiak számára. A szabályozás megtiltja, hogy a kiskorúak fiókot hozzanak létre az összes nagy platformon, például a Facebookon, a TikTokon, az Instagramon és a YouTube-on.
Európa-szerte számos országban folynak viták hasonló lépésekről, legutóbb Ausztria kezdte el fontolgatni a 14 év alattiakra vonatkozó országos tiltást. Az Európai Parlament emellett azt is javasolta, hogy az EU-ban egységesen 16 év legyen a közösségi médiához és videómegosztó platformokhoz való önálló hozzáférés alsó korhatára.
Sokan a kiskorúak védelmében még szigorúbb korlátozásokat követelnek, mivel a közösségi média elősegíti a kibertérben zajló zaklatás és az ártalmas tartalmak elszaporodását.
Az Egyesült Államokban született, mérföldkőnek számító múlt heti bírósági döntés tovább szította a vitát: a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta esetében az esküdtszék úgy találta, hogy a vállalat tudatosan ártott a gyerekek mentális egészségének, kihasználva sebezhetőségüket.
Mások viszont úgy gondolják, hogy a teljes tiltás nem jelent megoldást, az életkor-ellenőrző rendszerek hibáira hivatkozva, illetve arra, hogy a gyerekeket ez könnyen a világháló veszélyesebb, szabályozatlan szegletei felé terelheti. A vita mindkét oldalán azonban abban nagyjából egyetértenek, hogy a közösségi média alapvető felépítésének, amely agresszíven addiktív algoritmusokra épül, meg kell változnia.
Ahogy egyre több ország készül saját korlátozásainak bevezetésére, az Euronews Next európai nagyvárosok lakóit kérdezte arról, miként viszonyulnak a kiskorúakat érintő közösségimédia-tilalom gondolatához.
Franciaország
A Lyonban élő Margotot aggasztja, milyen hatással van a közösségi média a fiatalabbak mentális egészségére. A Lyonban élő Margotot aggasztja, milyen hatással van a közösségi média a fiatalabbak mentális egészségére.
Margot, a 26 éves lyoni fiatal, aki a közösségi médiával együtt nőtt fel, első kézből ismeri annak árnyoldalait.
„A legtöbb barátom és én is sokat szenvedtünk olyan dolgoktól, amelyeket nem lett volna szabad látnunk, illetve az online zaklatástól és hasonlóktól, ezért bizonyos szempontból nem tartom rossznak, ha [a fiatalokat távol tartják a közösségi médiától].”
Úgy véli azonban, hogy a teljes tiltás sem jelent megoldást, mivel a közösségi média már most is hatalmas szerepet játszik a tinédzserek életében.
„A szülőknek kellene igazán felvilágosítaniuk a gyerekeiket a veszélyekről, és az iskoláknak is” – tette hozzá.
Március 31-én a francia szenátus arról szavazott, hogy blokkolják-e a 15 év alattiak közösségimédia-hozzáférését; a hatóságok abban bíznak, hogy a törvény szeptemberben léphet hatályba.
A szintén Lyonban élő, 26 éves egyetemista, Hanif Ibrahim összességében „nettó pozitívumnak” tart egy ilyen lépést, ugyanakkor úgy véli, a tiltás túlságosan szigorú eszköz, amely a kiskorúakat digitális írástudás nélkül is hagyhatja.
„Nem az a cél, hogy [a kiskorúak] úgy nőjenek fel, hogy amint betöltik a 16-ot, hirtelen belökjük őket az egész közösségimédia-világba. Biztosítani kellene, hogy fokozatosan tanulják meg használni ezeket a platformokat, hogy mire [felnőtté válnak], felelősebb felhasználókká váljanak” – mondta.
Belgium
A brüsszeli Alexandra Barilova szerint a közösségi média tilalmát egész Európában be kellene vezetni. A brüsszeli Alexandra Barilova szerint a közösségi média tilalmát egész Európában be kellene vezetni.
Belgium jelenlegi szabályozása szerint a gyerekeknek legalább 13 évesnek kell lenniük ahhoz, hogy közösségimédia-profilt hozzanak létre, de már folynak a viták arról, hogy ezt az életkort 15 évre emeljék.
„Szerintem [a tiltást] minden egyes európai országban be kellene vezetni, mert [a közösségi média] nagy hatással van a [tinédzserek] lelkivilágára” – mondta a brüsszeli lakos, Alexandra Barilova. „Még én is igyekszem a lehető legjobban visszafogni a használatát, ezért azt gondolom, hogy ez nagyon hasznos lenne a fiatalok számára.”
A szintén Brüsszelben élő, 27 éves ápoló, Sorengo Guie különösen aggódik a fiatalok mentális egészsége miatt.
„Nap mint nap látom [a munkahelyemen], hogy egyre több olyan fiatal érkezik, aki depresszióval küzd. Nincs rendben az életük, mert a közösségi médiában zaklatják őket, vagy [úgy érzik], hogy csontsoványnak kell lenniük, és úgy kell kinézniük, mint a modelleknek” – mondta.
Egyesült Királyság
Taylor a brit közösségimédia-tilalmakról mondja el véleményét.Taylor a brit közösségimédia-tilalmakról mondja el véleményét.
„Nem hiszem, hogy érdemes lenne betiltani a közösségi médiát, mert a gyerekek úgyis találnának kiskaput” – mondta az Euronews Nextnek Tyler, a 27 éves londoni bolti eladó. „Továbbra is tudnak csatlakozni VPN-nel (virtuális magánhálózattal), bármelyik ország szerveréhez kapcsolódhatnak, és használhatják ezeket a szolgáltatásokat. A fiatalok közül sokan sokkal jobban értenek a technológiához, mint én valaha az ő korukban.”
A brit kormány 300 tinédzser bevonásával tesztel egy közösségimédia-tilalmat; a programot ebben a hónapban indították, egy időben egy olyan konzultációval, amelyben a lakosság véleményét kérik arról, miként lehetne jobban megvédeni a kiskorúakat az online térben.
Taylor támogatja a szigorúbb szabályozást, de szerinte ezt már most is a közösségimédia-vállalatoknak kellene megvalósítaniuk.
„Az olyan platformoknak, mint az Instagram vagy a Twitter, saját magukat kellene irányítaniuk, és nekik kellene szabályozniuk a tartalmakat.”
Portugália
Egy lisszaboni lakos szerint a közösségimédia-tilalmakat az egyéni körülményekhez kell igazítani. Egy lisszaboni lakos szerint a közösségimédia-tilalmakat az egyéni körülményekhez kell igazítani.
Februárban Portugália kormánya jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely korlátozza a 16 év alattiak szabad hozzáférését a közösségi médiához. Ezt csak akkor lehet megkerülni, ha igazolt szülői vagy gyámi beleegyezés áll rendelkezésre.
„Teljes mértékben egyetértek [a közösségi médiának a kiskorúakra vonatkozó tilalmával]” – mondta egy lisszaboni nő, aki saját gyerekei képernyőidejének nyomon követésével is sokat küzdött.
„A képernyőknek, különösen a közösségi hálózatoknak való kitettség árt a gyerekeknek, akiknek az agya még fejlődésben van, és akik még nem értik a valóságot” – magyarázta, hozzátéve, hogy a hivatalos szabályozás a szülőkről is levehet némi terhet.
Egy lisszaboni férfi egyetértett vele, a közösségi média által kiváltott „manipulációt, hamis információkat és identitásvesztést” nevezve fő aggodalmának. Egy másik férfi ugyanakkor úgy vélte, minden típusú szabályozásnak figyelembe kell vennie az egyéni körülményeket és azt is, mit gondolnak a szülők.
„Szerintem [a szabályozások alkalmazásának módja] attól függ, milyen társadalmi közegben él valaki, és milyen nevelést kapott otthon vagy magában az iskolában” – mondta. „Számomra rendkívül relatív, hogy valakit el kell-e tiltani [a közösségi média használatától] vagy sem.”
További interjúk: Gunel Huseynova, Mohammad Shayan Ahmad, Anushka Roy, Ricardo Figueira, Juan Isidro Montero és Christina Thykjaer.