Biztonsági okokból, a várható rossz időjárás miatt a ceremóniát zárt területen és a nyilvánosság kizárásával tartják meg - pedig tízezrek nézték volna a helyszínen.
Szerdán délelőtt került sor a 2026. február 6. és 22. között, Észak-Olaszországban megrendezendő Milánó-Cortina téli játékok olimpiai lánggyújtó ünnepségére.
A várható rossz időjárási körülmények miatt azonban a ceremónia nem a régészeti helyszínen, hanem a Régészeti Múzeum fedett, zárt területén zajlik majd, gyakorlatilag néhány vendégtől eltekintve nézők nélkül.
Már hétfő délutántól több próbát tartottak, meggyújtották a lángot, amelyet egy tartalék fáklyán őriznek, hogy meggyújthassák a hivatalos ceremónián az olimpiai fáklyát szerdán, amelyet az első fáklyavivő, Párizs evezésben bronzérmes olimpikonja, Petros Gaidatzis tart majd a kezében.
"Ezt a változtatást mindenki biztonsága és az ünnepség presztízse érdekében tartottuk szükségesnek. A helyszín nagyon korlátozott befogadóképessége miatt a közönség számára már nem lehetséges a részvétel, és ami a vendégeket illeti, tájékoztatni fogjuk őket, hogy kiknek van joga belépni a múzeumba. Őszintén sajnáljuk ezt a változást és az ezzel járó esetleges kellemetlenségeket. A Görög Olimpiai Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a szükséges kiigazítások ellenére is teljes mértékben tiszteletben tartsa az ünnepség szentségét, hagyományait és szellemét" - áll a közleményben.
Évente 600 ezer turista egy 600 lakosú településen
A változtatás csapás az ókori Olimpia turizmusára, hiszen - mint Arisztidész Panagiotopulosz, az ókori Olimpia polgármestere az Euronewsnak a fejlemények előtt elmondta - az olimpiai lánggyújtó ünnepség miatt több ezer külföldi látogatót vártak. A terület azonban amúgy is népszerű úti cél, a kulturális minisztérium szerint Görögország öt leglátogatottabb régészeti lelőhelye közé tartozik."Az ókori Olümpia önkormányzata évente mintegy 600 ezer turistát fogad a világ minden tájáról, főként a nyári szezonban. Ez óriási szám, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a fő célpontnak számító ókori Olümpia helyi közösségének mindössze 600-700 állandó lakosa van" - árulta el Panagiotopoulos.
Éves szinten 300 000 euró bevétel a turizmusból
Mint az ókori Olümpia városának polgármestere az Euronewsnak elmondta, a turisták többsége a nyári szezonban érkezik, főként sétahajókon. Valójában emiatt törvényi szabályozással igyekezett elérni, és sikerrel járt, hogy az ókori Olimpia önkormányzata megkapja a katakoloni kikötőben fizetett díjak egy százalékát, amelyet minden korábbi évben csak Pyrgos önkormányzata, Ilia prefektúra fővárosa kapott. Panagiotopoulos becslése szerint éves szinten az ókori Olimpia Önkormányzatának bevétele meghaladja majd a 300 000 eurót, és mint kifejtette, ezt a pénzt a terület szolgáltatásainak javítására fordítják, különösen a takarításra és a közlekedésre, amely az Önkormányzat legfontosabb problémája, különösen azokon a napokon, amikor a turisták száma elérheti a napi 5000-et.
Az Euronews az olimpiai régészeti lelőhelyen találkozott olyan külföldi turistákkal, akik meglátogatták a lelőhelyet. "Nagyon lenyűgözött, hogy milyen hatalmas a terület, nem is gondoltam volna, hogy ilyen nagy és sok a templom körülötte. Örülök, hogy megközelíthető, és hogy oda lehet menni, végigsétálni a stadionon és a folyosón, amelyen az ókorban a sportolók átmentek, és epikus hangulatot érezhetünk" - mondta Peter Lehman, egy berlini turista.
Egy híres római iskola diákjainak látogatása az olimpiai régészeti lelőhelyen
Ugyanakkor egy híres olaszországi iskola, a római Liceo Tasso, az olasz főváros egyik legrégebbi iskolájának mintegy 50 diákjával is találkoztunk. Ennek az iskolának van görög tagozata, és az egész osztály kiránduláson vett részt Görögországban, meglátogatva Athént, Delphit és az ókori Olimpiát, néhány nappal az olimpiai láng meggyújtása előtt, amely végül hazájukba, Olaszországba érkezik.
"Amikor bent voltunk a stadionban, néhány fiú és lány elkezdett futni. Ez nagyon élénken összeköt minket a múlttal, és talán azt mutatja, hogy az olimpiai szellem valamilyen módon itt van" - kommentálja Fabio DePropris, az iskola tanára."Mi, olaszok különleges kapcsolatot érzünk a görögökkel, és reméljük, hogy a sport és az olimpiai láng, amelyet Olympiában gyújtanak meg, és amely eljut Milánóba és Cortinába, még jobban összeköt bennünket" - teszi hozzá.
Az egyik diák, Davide Passarili különösen lelkes volt._"Örülök, hogy ezt a régészeti lelőhelyet ilyen magas színvonalon őrzik meg, és pontos képet ad arról, hogyan születtek az olimpiai játékok. A történelem az ilyen helyeknek köszönhetően élénken él, és nagyon jó, hogy folytatjuk az olimpiai játékok hagyományát, és hogy van ez a kapcsolat a világ összes népe között, különösen most, amikor háború van, és mindannyiunkban nagy szomorúság ébreszt, különösen, hogy ez a háború Európa peremén zaj_lik." - mondta.
"Az olasz kormány nem szereti a békét és a nyitott határokat"
Davide Passarili diák még az Euronewsnak is kifejezte keserűségét hazája kormánya miatt."Olaszországban olyan kormányunk van, amely nem szereti a békét, nem szereti a nyitott határokat, amit én a nemzetközi joggal és Európa értékeivel ellentétesnek tartok". Ugyanakkor hozzáteszi:"Nagyon fontos, hogy létrejön egy olyan kapcsolat, amely a békére és nem a háborúra törekszik, ahogyan azt az ókori görögök tették".
Az olimpiai fegyverszünet szimbolikus aláírása a ceremónia előtt
Az olimpiai fegyverszünethez kapcsolódóan Arisztidész Panagiotopulosz, az ókori Olimpia polgármestere az olimpiai láng fellobbanásának előestéjén ismét aláírta az olimpiai fegyverszünetet, ahogyan azt az elmúlt években már megszokhattuk.
Így most minden alkalommal, mielőtt az olimpiai lángot fellobbantják, mi, Elis polgármesterével és Spárta polgármesterével együtt aláírjuk a fegyverszüneti szerződést, amely reményeink szerint ugródeszka lesz ahhoz, amit mindannyian szeretnénk, a világbékéhez, a háborúk nélküli világhoz".
Diák művészeti pályázat az olimpiai értékekért
A béke a központi mottója a legtöbb alkotásnak, amelyeket az illiai prefektúra középiskoláinak diákjai készítettek, akik az előző napokban az olimpiai láng ünnepélyes meggyújtása alkalmából egy eredeti művészeti versenyen vettek részt.
Az alkotásokat, főként festményeket, de nem csak azokat, az ókori Olimpia városházán állítják ki, amely jelenleg egy másik okból is büszkélkedhet, hiszen Elis önkormányzatával együtt elvállalta az 59. Gyermek Világjátékok szervezését, amelynek 2027-ben a Nyugat-Peloponnészosz ad otthont. "Ahol minden kezdődött, itt kezdődik minden újra" szlogennel a két ilisi önkormányzat hétfőn írta alá a hivatalos dokumentumot az esemény megszervezéséről, amelyet olyan erős pályázatokkal szemben, mint Szöul, Mumbai és Rijád, sikerült Görögországnak elnyernie.
Az 59. Gyermek Világjátékokat 2027-ben rendezik meg Iliában
Mint Igor Topole, a Nemzetközi Gyermekjátékok Szövetségének (ICG) elnöke elmondta, "Iliász és Olimpia kiválasztása nem csupán a gyökerekhez való tiszteletreméltó visszatérés, hanem a béke, a barátság és a remény globális üzenete a gyermekek számára". Ebben az időszakban a két illiai település több mint 1.500 sportolót, edzőt és kísérőt lát vendégül a világ minden tájáról a gyermekek, a barátság és az olimpiai értékek jegyében zajló eseményen, az ókori Olimpia polgármestere pedig emlékeztetett arra, hogy a 2004-es olimpiai játékok során rendezett lövészversenyek kivételével ez lesz az első alkalom, hogy a régió "világjátékoknak" ad otthont, ahogyan azokat az ókorban, mintegy 2800 évvel ezelőtt tartották. "Ez megerősíti azon erőfeszítéseinket, hogy a világ gyermekeinek közvetítsük a béke, a fegyverszünet és a testvériség egyetemes értékeit. Az ókori Olimpia továbbra is sugározza földünk időtlen üzeneteit, amely a sportot mint a szellem és a lélek művelését szülte" - hangsúlyozza Arisztidész Panagiotopulosz.