Németországban mintegy 20 amerikai nukleáris fegyvert tárolnak, modernizálva és bevetésre készen. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az USA által biztosított nukleáris elrettentés nem jelent biztonsági garanciát. Lehet, hogy a fegyvereket hamarosan a balti államokba szállítják?
Feszült hangulatban ünnepli 70. évfordulóját a Bundeswehr Berlinben. Alapítása óta soha nem volt olyan kritikus a német hadsereg biztonsági helyzete, mint ma. A stabilitás egy részét az európai földön lévő amerikai atomfegyverek biztosítják.
Ezekből mintegy 20 darabot tárolnak Németországban: szabadon eső bombákat, amelyeket olyan vadászgépek, mint az Eurofighter dobhatnak le. Pusztító erejük hatalmas, a közelmúltban modernizálták őket.
A fegyverek az Egyesült Államok nukleáris biztonsági ígéretének részét képezik. Az USA nukleáris védernyőt tart európai szövetségesei felett. Tekintettel azonban Donald Trump NATO-val szembeni megbízhatóságával kapcsolatos növekvő kételyekre, Európában egyre nagyobb az aggodalom, hogy Washington vészhelyzetben habozhat - vagy akár vissza is hátrálhat.
"Soha nem volt és nem is lehet biztos, hogy az USA valóban beveti a nukleáris fegyvereket. Ez nem garancia. De a lényeg az, hogy az ellenség nem zárhatja ki" - mondta Karl-Heinz Kamp politológus és biztonságpolitikai szakértő az Euronewsnak. Kamp több évig volt a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia elnöke, tanácsadóként dolgozott a NATO-nak, jelenleg pedig a Német Külkapcsolati Tanács (DGAP) társult tagja. "Az elrettentés puszta spekuláció. Eddig, 50 éven keresztül kitartott".
Nukleáris fegyverek Európának
Nyáron az Egyesült Államok állítólag új nukleáris fegyvereket vitt Európába - jelentette több amerikai laő. Az erre utaló jelek között szerepelnek a repülési útvonalak és a speciális F-35-ös vadászgépek beszerzése. A vadászgépek "taktikai nukleáris fegyvereket", azaz korlátozott robbanóerejű, katonai célpontok ellen bevethető nukleáris fegyvereket szállíthatnak. Hivatalos megerősítés az amerikai hatóságoktól még nem érkezett.
Németország is rendelt F-35-ös vadászgépeket. Az első példányok leszállítása 2026-ban várható.
Az amerikai atomfegyvereket a hidegháború óta Európa-szerte tárolják. Hogy pontosan mennyi van belőlük, az továbbra is titok. Céljuk elsősorban szimbolikus: elrettenteni a potenciális támadókat, például Oroszországot.
A második világháború vége óta a nukleáris elrettentésnek soha nem volt akkora politikai jelentősége, mint napjainkban. Az Ukrajna elleni nagyszabású agressziós háborúja kezdete óta Putyin többször fenyegetőzött atomfegyverek bevetésével, amint arról az Euronews is beszámolt. "Az orosz fegyveres erők nagyon rossz állapotban voltak. Putyin azért gondolt erre, mert sarokba szorítva érezte magát" - véli Kamp.
A Kreml vezetője rendszeresen bemutatja fegyverarzenálját, köztük az RS-24-es "Jars" interkontinentális rakétát, amelynek hatótávolsága eléri a 11 ezer kilométert, és nukleáris robbanófejeket hordozhat.
Becslések szerint Oroszország mintegy 5500 nukleáris robbanófejjel rendelkezik. A Kreml politikailag is használja őket: elrettentésként, nehogy a Nyugat beavatkozzon az ukrajnai háborúba.
Kamp azonban kételkedik abban, hogy Putyin valóban kiadná a parancsot a nukleáris fegyverek bevetésére. "Aki először lő, az másodikként hal meg. Ez nem egy kívánatos állapot".
Németországban a becslések szerint mintegy 20 B61-12-es nukleáris hidrogénbombát tárolnak a Rajna-vidék-Pfalzban található Büchel légibázison. Ezeket csak a közelmúltban modernizálták, és bármikor bevethetőek.
És a számuk még növekedhet: Németország különböző pontjain számos úgynevezett "páncélterem" található. A páncéltermek atombombák tárolórendszerei. Az USA bármikor elhelyezhet új fegyvereket Németországban, vagy kivonhatja a meglévőket.
A német földön lévő amerikai atomfegyvereket különböző kezdeményezések, mint például az ICAN Germany atomellenes szövetség, bírálják, és a kivonásukat követelik.
Európában Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Törökországban és újabban az Egyesült Királyságban is tárolnak amerikai atomfegyvereket. A feltételezések szerint összesen mintegy 100 darabról van szó.
Az is elképzelhető lenne, hogy a balti államokba, az orosz határ közelébe telepítsék őket - magyarázza Kamp. A NATO Lengyelországban vagy Romániában is egyértelmű jelzést küldhetne Oroszországnak.
A saját atomfegyverek "nem boszorkányság"
Elméletileg Németország saját atomfegyvereket is gyárthatna. Ez "nem boszorkányság" - mondja Kamp. Minden technológiailag fejlett nemzet képes erre. Politikailag azonban egy ilyen lépés "katasztrófa" lenne Németország számára, mindenekelőtt történelmi felelőssége miatt.
Két nemzetközi szerződés is tiltja, hogy Németország saját atomfegyverrel rendelkezzen: Egyrészt az 1990-es "Kettő plusz négy szerződés", amelyet Németország és a győztes szövetséges hatalmak az újraegyesítés után kötöttek.
A második a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés, amelyet a Németországi Szövetségi Köztársaság 1969-ben írt alá. Németország elméletileg mindkét szerződésből kiléphetne, de a gyakorlatban ez politikailag és társadalmilag aligha elképzelhető.
Németország és más NATO-államok nem írtak alá egy másik szerződést, az ENSZ nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződését, amely 2021 januárjától hatályos. Az atomhatalmak szintén megtagadták az aláírást. A szerződés célja egy atomfegyverek nélküli világ.
A lakosság körében alig van támogatottsága a saját atomfegyverek kifejlesztésének. A németeknek csak mintegy harmada támogatja.
És amúgy sem lenne rá szükség: Németország még az Egyesült Államok nélkül is védve marad a NATO-n belül - Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenáljai által.