Lengyelország a társadalom védelmi felkészültségének megerősítésére fogad. Csütörtökön a Honvédelmi Minisztérium bemutatta az egyetemes, önkéntes katonai kiképzés rendszerét Eközben - a felmérések szerint - a lengyelek különbözőképpen viszonyulnak az ország védelmében való részvételhez.
Wieslaw Kukuła tábornok, vezérkari főnök, Władysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter, valamint Cezary Tomczyk, a védelmi minisztérium helyettes vezetője állnak az egyetemes és önkéntes katonai képzés programja mögött.
Öt irányvonal, két út
A sajtótájékoztatón Wieslaw Kukuła tábornok kifejtette, hogy a program öt irányvonalat és két utat irányoz elő.
"A folyamatot két útvonal mentén fogjuk megszervezni. Az első a "rugalmasság" - azoknak az embereknek szól, akik nem kívánják magukat a fegyveres erőkhöz kötni, és akiknek szintén nem áll szándékukban fegyverrel a kézben kiállni Lengyelországért. (...) A fegyveres erők számára azonban az alapvető út a "Tartalék" - egy bizonyos kapacitás kiépítése -, a tartalékosok felkészültségének és rugalmasságának növelése, különösen azoké, akik már egységekben kaptak mozgósítási adagot" - magyarázta a vezérkari főnök.
Fontos, hogy a "rugalmassági" honvédelmi képzés nem egyenértékű a katonai szolgálattal, és nem végződik esküvel vagy a tartalékosok listájára való felkerüléssel.
Kukuła tábornok azt is hangsúlyozta, hogy "az alapvető cél az elrettentő képesség kiépítése".
"Vagyis olyan helyzetet teremteni, amelyben egyetlen józan gondolkodású ember sem döntene úgy, hogy megtámadja Lengyelországot a rendelkezésünkre álló lehetőségek miatt" - részletezte a vezérkari főnök.
Regisztráció az mCitizenen keresztül, hétvégi kiképzés
A képzések gyakorlati ismereteket tartalmaznak: elsősegélynyújtás, válsághelyzetben való túlélés, kiberhigiénia és biztonsági alapismeretek. A képzések egynaposak, és hétvégén, a lakóhelyhez minél közelebb kerülnek megrendezésre; az érdeklődők katonai egységet választhatnak. A regisztráció többek között az mCitizen alkalmazáson keresztül történik, és mint Karol Molenda vezérőrnagy, a kibervédelmi erők komponensének parancsnoka tájékoztatott, "a feltételezés az volt, hogy a regisztráció ne vegyen igénybe több mint 30 másodpercet".
A védelmi minisztérium arra szeretné ösztönözni a vállalatokat, hogy küldjenek alkalmazottakat a közös képzésekre.
"Véleményem szerint nincs még egy olyan ország, amely ilyen széleskörűen vonná be minden erejét és erőforrását, és ilyen könnyen elérné a polgárokat. Általánosságban elmondható, hogy az mCitizen alkalmazás megelőzi a legfejlettebb nyugati országokat. Lehet, hogy a gazdaságot tekintve magasabb a GDP-jük, mint nekünk, de a digitalizáció és az informatika terén le vannak maradva mögöttünk. A lengyel hadsereg itt az elitben van" - mondta Władysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes és honvédelmi miniszter.
A program - amely teljes körűen 2026 elején indul majd - kísérleti szakasza már november 5-én megkezdődött, és 2025. december 14-ig tart. A hathetes szakaszban legfeljebb 25 000 felnőtt lengyel vesz majd részt.
A kísérleti időszak végén az egységek parancsnokai következtetéseket tartalmazó jelentéseket készítenek, amelyek 14 napon belül eljutnak a vezérkari főnökhöz. Ezek alapján a védelmi minisztérium kidolgozza a teljes programot, beleértve a logisztikai és oktatási tartalmat is.
A kezdeményezés a kormány szélesebb körű terveinek része. Idén márciusban Donald Tusk miniszterelnök beszámolt egy hasonló programmal kapcsolatos munkáról, és úgy becsülte, hogy Lengyelország 2027-re eléri az évi 100 000 önkéntes katonai kiképzési kapacitást.
A lengyelek megosztottak a honvédelem iránti elkötelezettséget illetően
E munka hátterében a NATO keleti szárnyát fenyegető növekvő fenyegetések állnak. Az ukrajnai háború már több mint három éve tart, és Lengyelországban elterelő akciókat és provokációval határos incidenseket tapasztaltak. Különösen nagy visszhangot keltett a lengyel légtér orosz drónok általi megsértése 2025 szeptemberében. A helyzet NATO-válaszreakciót váltott ki, valamint vitákat az ország védelmi felkészültségéről.
De vajon a lengyelek készen állnak-e egy háborús forgatókönyvre?
A közvélemény-kutatások megosztott képet festenek. A ZET rádió számára 2025 augusztusában készített IBRiS felmérés szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy háborús helyzetben önkéntesnek jelentkezne az ország védelmére (20,7 százalék "határozottan igen", 24,1 százalék "inkább igen").
Ezzel szemben 49,1 százalék nemlegesen válaszol (31,2 százalék "inkább nem", 17,9 százalék "biztosan nem"), 6,1 százalék pedig bizonytalan.
A demográfiai különbségek egyértelműek: minden harmadik lengyel nő (33 százalék) kész harcolni, míg a férfiak körében ez az arány több mint a fele (54 százalék). A legfiatalabbak a legkevésbé lelkesek - a 18-29 éves korosztályban 69 százalék nem választotta a "biztosan igen" opciót.
A lengyelek csaknem fele nem bízik a hadseregben
Optimista értelmezést kínál Adam Tarnowski pszichológus professzor a toruńi Nicolaus Copernicus Egyetemről. Az Euronewsnak adott interjújában hangsúlyozza, hogy a felmérés eredményei mindazonáltal pozitívan is értelmezhetők: " Bár ez az arány alacsonynak tűnik. Az embereknek csak körülbelül 1/4-e kész megvédeni az országot. Ebből az 1/4-ből azonban elég tisztességes hadsereget lehet alkotni. Tehát talán elég ilyen ember van".
Az IBRiS kutatói a válaszadókat politikai nézeteikről is megkérdezték. Kiderült, hogy háborús fenyegetettség esetén a PiS (56%) és a Koalicja Obywatelska (43%) szavazóira lehet a leginkább számítani. A legkevésbé a Harmadik Út szavazói hajlandóak harcolni - 72% nem állna az ország védelmére.
Tarnowski professzor rámutat egy másik fő problémára: a hadseregbe vetett bizalom hiányára. "A lengyeleknek csak a fele állítja többé-kevésbé, hogy a hadseregünk képes lenne megvédeni az országot. Ezért a hadseregbe való bevonulás, amely ezen emberek megítélése szerint egy olyan hadsereg, amely képtelen hatékonyan megvédeni magát, itt is ilyen elutasító válaszként értelmezendő. Ha én a hadseregbe megyek, akkor szeretnék biztos lenni abban, hogy jól kiképzett és jól irányított katonák lesznek" - magyarázza.
A pszichológus ebben a kijelentésben a Pollster központ 2025 augusztusában készült kutatására hivatkozik, amely szerint a lengyeleknek csak 41 százaléka hisz abban, hogy a lengyel hadsereg képes megvédeni az országot (6 százalék "határozottan igen", 35 százalék "inkább igen"), míg 48 százaléknak vannak kétségei (32 százalék "inkább nem", 16 százalék "határozottan nem").
Tarnowski professzor ennek okát a társadalmi cselekvés professzionalizálódásának tendenciájában látja: "Ha egy szomszéd veszekedett, nekem magamnak kellett odamennem, és férfiasan elintézni. Most pedig hívhatom a városi rendőrséget. Egyesek egyszerűen azt gondolják, hogy azért fizetnek adót, hogy a városi rendőrség kijöjjön a részegekhez, a hadsereg pedig biztosítsa a határokat. Innen a hozzáállás: "fizetek és elvárom"."
Arra a kérdésre, hogy a polgároknak ez a vonakodása a hadseregbe való bevonulástól az idők jele-e, a szakértő felidézi a második világháború előtt is uralkodó erős pacifizmust.
"Lehet, hogy az idők most másképp formálnak minket, de ők még mindig ugyanazok az emberek, és végső soron hasonlóan reagálnának. Vagyis - mint mindig - aki tud, az segít. Akiknek pedig a saját dolgukkal kell foglalkozniuk, azok a saját dolgukkal fognak foglalkozni, ami szintén fontos"."
"Én az országban maradnék"
Hogy lássuk, hogyan hangzanak ezek a kijelentések a gyakorlatban, az Euronews közvélemény-kutatást végzett a varsói fiatalok körében. A fiatalok ugyanis - a felmérés szerint - a legkevésbé lelkes csoport. Az IBRiS szerint a 18-29 évesek 69 százaléka vallja, hogy háborús helyzetben nem állna ki az ország védelmére.
Eközben egy járókelő az Euronewsnak adott interjúban kijelentette: "Azt hiszem, az országban maradnék. Ennyit erről. Annyira szeretem Lengyelországot, és az utóbbi időben egyre jobban is tetszik, hogy azt hiszem, itt maradnék, és nem tudom, milyen formában védeném meg, de mindenképpen itt maradnék".
Egy másik férfi, aki babakocsit tolt néhány hetes kislányával, elgondolkodott: "Nagyon-nagyon nehéz kérdés, mert nekem úgy tűnik, ha hibrid hadviselésről beszélünk, akkor ez egy olyan jelenség, amit még nem ismerünk teljesen. Szóval kíváncsi vagyok, hogyan néz ki ez a csatatér. Vajon még mindig a lövészárkokban, a frontvonalon van? Ez a háború valahol rajtunk kívül zajlik? Gyújtogatás, kibertámadások és így tovább. Szóval azt hiszem, a háború formája annyira ismeretlen, hogy még nem vagyok abban a helyzetben, hogy dönteni tudjak. Másrészt magam is elgondolkodom azon, hogy vajon megvan-e még bennem az a bátorság, ami egykor a nagyszüleinkben és dédszüleinkben megvolt. Ezen még el fogok gondolkodni. Választ még nem tudok adni, de tekintve a kis gnómot itt a babakocsiban, valószínűleg az ő biztonságát fogom mindenek felett tartani."
Egy fiatalasszony a politikai kontextustól és az ország helyzetétől tette függővé döntését: "Azt hiszem, itt attól függ, hogy miért harcolnék. Biztosan nem valami politikai játszmákért? Mindenképpen a hazámért harcolnék. Csak most már attól függ, hogyan. A helyzettől függ. Inkább azt hiszem, most nehéz meghatározni és igent vagy nemet mondani. Ha a mi, nem is tudom, varsói felkelésünkre vagy ilyesmire utalnánk, nos, természetesen. De ha most valamiféle politikai játszmákról lenne szó, nos, akkor azt hiszem, nagyon hosszan kellene gondolkodnom."