Ha a politikai diszfunkció miatt az Egyesült Államokban újabb kormányzati leállás következik be, az messzemenő következményekkel járhat a több mint kétmillió szövetségi alkalmazottra nézve.
HIRDETÉS
Ha a kongresszusi politikai pártok nem jutnak az utolsó pillanatban finanszírozási megállapodásra, az Egyesült Államok szerdán leállásra kényszerül, aminek beláthatatlan következményei lesznek az amerikai gazdaságra nézve.
De mit is jelent ez pontosan?
A jelenlegi éves szövetségi költségvetés 2025. szeptember 30-án jár le. A következő, 2026-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésnek 2025. október 1-jétől 2026. szeptember 30-ig kell tartania.
Egyes alapvető fontosságúnak ítélt közkiadások, mint például a társadalombiztosítás, a légiforgalmi irányítás és a hadsereg kötelezőnek minősülnek, és továbbra is működniük kell, ezért ezeket automatikusan állandó jelleggel engedélyezik.
Más kiadások azonban diszkrecionálisnak minősülnek, és azokat minden évben hivatalosan engedélyezni kell a Kongresszus által megszavazott 12 előirányzat-törvényjavaslattal - ez gyakorlatilag minden mást érint a nemzeti parkoktól kezdve a mezőgazdasági hiteleken át a pénzügyi szabályozókig.
Ha ezeket az előirányzatokat nem fogadják el, akkor "leállás" következik be, ami a nem alapvető fontosságú közszolgáltatások felfüggesztését jelenti, kivéve, ha a kongresszus ehelyett elfogad legalább egy átmeneti intézkedést, az úgynevezett folyamatos határozatot, amely ideiglenesen, meghatározott időre engedélyez bizonyos diszkrecionális közkiadásokat.
A Bipartisan Policy Center szerint 1980 óta 14 ilyen leállás volt.
Ki érintett közvetlenül?
Leállás esetén a nem alapvető fontosságú közszolgáltatások nyújtásával megbízott köztisztviselők fizetés nélküli szabadságra kerülnek.
Az alapvető szolgáltatásokat nyújtó kollégáiknak dolgozniuk kell, de fizetés nélkül. A leállás után az érintett köztisztviselők fizetését visszamenőlegesen fizetik ki, függetlenül attól, hogy szabadságon vannak-e vagy dolgoznak.
A munka folytatódik, amint a kongresszus elfogadja a szükséges előirányzatokat.
2023-ban három egymást követő folyamatos határozatra volt szükség ahhoz, hogy elkerüljék a leállást és biztosítsák a szövetségi közigazgatás ideiglenes működését, minden alkalommal rövid időre.
A probléma megismétlődött a 2024 októberében kezdődő 2025-ös költségvetési évben, mivel nem sikerült időben megszavazni az előirányzat-törvényeket.
2024. szeptember 23-án elfogadtak egy folytatólagos határozatot, amely 2024. december 20-án éjfélig engedélyezte a diszkrecionális közkiadásokat. 2024. december 21-én újabb folyamatos határozatot fogadtak el, amely 2025. március 14-ig engedélyezte a diszkrecionális közkiadások finanszírozását.
2025. március 11-én új folytonossági határozatot fogadtak el, amely 2025. szeptember 30-án éjfélig engedélyezte a diszkrecionális közkiadások finanszírozását.
Nagyon nehéz tárgyalások a Kongresszusban
A probléma az, hogy a folyamatos határozathoz a szenátusban a 100 szavazatból 60 szavazatnyi többségre van szükség. A képviselőházban egyszerű többség is elegendő.
A 435 tagú Házban a republikánusok abszolút többsége 219, míg a demokratáké 212, és 4 üresedés van.
A szenátusban 53 republikánus, 45 demokrata és 2 független, a demokratákkal frakciót alkotó képviselő van (Bernie Sanders Vermontból és Angus King Maine-ből).
Következésképpen egy új folytatási határozat elfogadásához 7 demokrata szenátor támogatására van szükség.
A demokraták azonban támogatásukat bizonyos szociális kiadások fenntartásától teszik függővé, amit a republikánusok elutasítanak.
A demokraták kijelentették, hogy csak olyan megállapodást fognak aláírni, amely meghosszabbítja a megfizethető egészségügyi törvényhez, vagyis az Obamacare-hez kapcsolódó, az év végén lejáró adókedvezményeket. A republikánusok azt állítják, hogy a demokraták több százmilliárd dollárnyi egészségügyi ellátást akarnak adni a papírok nélküli bevándorlóknak.
Milyen következményekkel jár a gazdasági növekedésre nézve?
A diszkrecionális kiadások felfüggesztése, amelyek a teljes szövetségi kormányzati kiadások 27%-át teszik ki, jelentős következményekkel jár.
Először is, megfelel a közszolgáltatások termelésének átmeneti csökkenésének, ami a bruttó hazai termék egyik összetevője.
Másodszor, a fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselők fogyasztása meredeken csökken, ami hatással van más ágazatok termelésére, ami szintén a bruttó hazai termék részét képezi.
A közgazdászok a leállás minden egyes hetére vonatkozóan a negyedéves reál-GDP csökkenését a normál szinthez képest 0,1% és 0,3% közé becsülik. Egy hónapos leállás tehát 0,5-1,5%-kal csökkentené a negyedéves reál-GDP-t.
Mivel a köztisztviselők végül visszakapják a fizetésüket, amelyet egyszerűen csak elhalasztottak, a leállás után bizonyos mértékben felzárkóznak a fogyasztási kiadásaikhoz. Az elmaradt fogyasztási kiadásaik nagy részét egyszerűen elhalasztották.
A leállás után a bruttó hazai termék ezért valamivel magasabb a szokásosnál. Nem valószínű azonban, hogy az összes kieső fogyasztás teljes mértékben megtérül, például a kimenő ebédek költségei, amelyek a szabadságolt köztisztviselők esetében felmerültek volna, ha dolgoztak volna, az otthonról az irodába történő szállításuk költségei stb.
A leállás azt jelentené, hogy a közigazgatás felfüggesztené a beszállítóknak történő kifizetéseket. Számos vállalat kerülne nehéz helyzetbe, és egyeseknél a munkahelyek is veszélybe kerülnének. Ha a leállás hosszú ideig tartana, akár csőd is bekövetkezhetne. Mindez súlyosbítaná a bruttó hazai termék csökkenését.
Közelgő bajok a pénzügyi piacokon
Az amerikai államkötvények kamatlábai emelkednének, mivel a befektetők magasabb kockázatot látnának bennük. A leállás ezért fokozná az Egyesült Államok 2025-ben bekövetkező államkötvény-csődjétől való félelmeket, mivel nagyon nehéz lenne decemberig megállapodásra jutni az adósságplafon emeléséről.
Ha nem sikerülne megállapodásra jutni az adósságplafonról, ami megakadályozná, hogy a kormány újabb nettó hitelfelvételt vállaljon, annak sokkal nagyobb gazdasági következményei lennének, mint a leállásnak.
Az államadósság magasabb kamatlábai a hitelkamatok, különösen a jelzáloghitelek kamatlábainak széles körű emelkedéséhez vezethetnének, ami súlyosbítaná az ingatlanválságot és ezáltal a bruttó hazai termék zsugorodását.
Egyéb következmények: A leállás megakadályozná a kormány által irányított Nemzeti Árvízbiztosítási Program működését, amely az Egyesült Államokban az összes árvízbiztosítás felét biztosítja.
A potenciális lakásvásárlók, akik ilyen biztosítást keresnek a hitelfelvételhez, megakadnának. Ez tovább nyomná az ingatlanpiacot, és súlyosbítaná a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatást.
Ezen túlmenően a leállás veszélyeztetné a statisztikai mutatók elérhetőségét, amelyek szükségesek a pénzpiaci befektetők és a Federal Reserve monetáris politikájának irányításához.
A statisztikák nagy részét olyan állami ügynökségek állítják elő, amelyek tevékenységét felfüggesztenék.
Összességében a részvényárfolyamok a magasabb kamatlábak, az alacsonyabb aktivitás és a statisztikai átláthatatlanság miatt csökkenhetnek. Hogy a washingtoni politikai brinkmanizmus odáig menne-e, szerdán megtudjuk.