Mivel idén is rekordszámú turista látogat Dubrovnikba, a horvát város keresi a lehetőségeket arra, hogy az idegenforgalomból származó bevételeket a sérülékeny műemlékek védelmére fordítsa.
HIRDETÉS
Dubrovnik innovatív módot talált arra, hogy a turisták növekvő számát a maga javára fordítsa: a népszerű látnivalókból, például a városfalakból és a Stoni falakból származó bevételeket széles körű örökségvédelmi projektek finanszírozására fordítja.
Idén eddig csaknem félmillió ember látogatott el Dubrovnik városfalaihoz, és júliusban a Ston falai is rekordszámú turistát fogadtak.
Az e látványosságok belépőjegyeinek értékesítéséből származó bevételekből a Dubrovniki Régiségek Barátainak Társasága (DPDS) szervezetet is finanszírozzák. A nonprofit szervezet megőrzi, védi és népszerűsíti Dubrovnik kulturális örökségét, különösen a városfalakat.
Ez vagy a közvetlen jegyértékesítésen, vagy a Dubrovnik Passon keresztül történik. Míg minden egyes jegy 60 százaléka Dubrovnik városát illeti meg, 40 százalék a DPDS-nél marad.
Tavaly a DPDS mintegy 3,6 millió eurót keresett a Dubrovnik Passból és 4,8 millió eurót a közvetlen jegyértékesítésből, összességében több mint 8 millió eurót.
Az adók, például a nyereségadó és az áfa, valamint az egyéb kiadások, például az alkalmazottak fizetése után a társaság minden többletbevételt a horvát műemlékek megőrzésére és helyreállítására fordít.
A jelenleg felújítás alatt álló egyik legnagyobb műemlék a stoni Koruna-erőd, amely valószínűleg a jövő évi turisztikai szezon kezdetére megnyílik. Ez jelenleg az egyik legnagyobb tőkeigényű projekt. További projektek közé tartozik a Lopud-szigeten található Mala Kuća felújítása, amely a sziget ikonikus Rektori Palotájának része lesz.
A Janjinán található rektori palota szintén felújítás alatt áll, és előkészítik a használati engedély megszerzését és a műszaki ellenőrzést, amely szükséges ahhoz, hogy a helyszínt megnyithassák a turisták számára.
A pénzeszközök az új stratégiai projektek fejlesztése és a folyamatban lévő projektek rendszeres karbantartása között oszlanak meg.
Ökoadók a környezet- és történelemvédelem finanszírozására
A túlzott turizmussal küzdő helyeken a Dubrovnikéhoz hasonló rendszerek nagyban hozzájárulhatnak a fenntartható turizmus támogatásához és a törékeny turisztikai látványosságok és ökoszisztémák terhelésének csökkentéséhez.
Horvátország nincs egyedül ezzel a gondolkodásmóddal. Még 2016-ban a Baleár-szigeteken ökoadót vezettek be, hogy ellensúlyozzák a turizmusnak a törékeny szigeti ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatásait Menorca, Mallorca, Formentera és Ibiza szigetén.
Az adóból származó bevétel kulturális és történelmi projektek finanszírozását segítette. Annak ellenére, hogy egyes utazási vállalkozások és szállodatulajdonosok ellenezték ezt a kezdeményezést, a Baleár-szigetek jó úton haladnak, hogy az ökoadóból származó bevételből idén közel 377 millió eurót 79 fenntarthatósági projektbe fektessenek be.
Szlovénia szintén az idegenforgalomból származó bevételekből finanszírozza a helyszínek folyamatos revitalizációját és megőrzését. Ez magában foglalja a parkok revitalizációját, a kastélyépítmények felújítását, valamint új turisztikai és kulturális termékek, például tematikus tanösvények és virtuális valóságélmények kifejlesztését.