NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Asztraháni horgászparadicsom

Asztraháni horgászparadicsom
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A Volga deltája Asztrahán közelében: Európa egyik legnagyobb folyója itt ömlik a Kaszpi-tengerbe. Ez a táj a horgászok paradicsoma.

Az asztraháni természetvédelmi terület változatos élővilága a huszadik század eleje óta védett. Az ember ritka vendég a hatalmas, harmincezer négyzetkilométert lefedő Volga-deltában. Csak horgászok és halászok járják ezt a tájat: ide zarándokolnak egész Oroszországból, sőt külföldről is.

- Nagyszerű horgászvizek ezek. Sok és sokféle hal van, csak tudni kell kifogni – osztja meg velünk Vladimir Razin horgász.

A Volga partját mindenhol sátrak szegélyezik. A tapasztalt horgászok nem itt áztatják a horgot: inkább megteszik az egyórás hajóutat a torkolatig. Igor Beljakov asztraháni újságíró, állandó vendég a deltában. Fia, Artyom ötéves kora óta tart vele. Számukra ez nem csak a halfogásról szól.

- Itt az ember úgy érzi, összeolvad a természettel – mondja Igor. – A damil, mint egy köldökzsinór, összeköt a hatalmas folyóval, az egész környező világgal.

Igor a vadászatot elutasítja, viszont a horgászat számára intellektuális játék. A hal ösztöneire alapozva kell csapdát állítani: meg kell találni a megfelelő helyet, a megfelelő csalit, végül hibátlan technikával meg is kell fogni.

Őrült adrenalinroham, amikor jön a kapás – magyarázza lelkesen Artyom. Érzed a rántást a zsinóron, érzed a vágyat, hogy te legyél a legjobb, hogy kifogd a halat, és azt reméled, hogy kapitális példány lesz.

Igor és Artyom sporthorgász: a cél, hogy négy kilónál nagyobb halat fogjanak, de ha ez nem sikerül, akkor is jól szórakoznak.

Sok helybeli számára viszont a halászat jelenti a megélhetést. Amit hálóikkal kifognak, felvásárlóknak adják el, akik az árut válogatják és konzervüzemekbe szállítják.

Igor szerint az igazi gondot nem a rossz idő okozza. Ő úgy látja, egyre kevesebb a nagy hal az orvhorgászok és a túlhalászat miatt. Sokféle ember érkezik ide a világ minden sarkából, és vannak – Igor szerint különösen a szigonyos sporthorgászok között – akiket csak az elégít ki, ha minél több értékes halat elpusztítanak.
Igor és Artyom a zsákmányuk javát visszaengedik a folyóba.

- Félek, hogy eljön a nap, amikor már alig lesz hal – borong Igor – Persze akkor se hagyjuk majd abba a horgászatot. Ha kisebb halakat fogunk, hát kisebbeket, annak éppúgy örülünk majd. De ismerek egy mondást, ami nagyon ráillik a helyzetre: amikor már az utolsó fát is kivágta, az utolsó halat is kifogta, az ember akkor jön majd rá, hogy a pénzt nem lehet megenni.

Visszatérünk a táborba a folyón töltött hosszú nap után. Dimitrij, a halőr bemutatja zsákmányát, egy hatalmas pontyot. Készül az az étel, ami nélkül nincs horgászat Oroszországban. Az ukhát, ezt az ízes halászlét friss halból, nyílt tűzön főzik.

- Az asztraháni ukha a régió nemzeti eledele – mondja Dimitrij Tulajev. – Sajátos módszerrel készítjük, mindössze víz, hal, krumpli, babérlevél és petrezselyemzöldje kell hozzá.

Ez volt az asztraháni régió. Két hét múlva Moszkvából Vlagyivosztokba utazunk a világ leghosszabb vasútvonalán, a Euronews orosz turisztikai magazinja, a Russian Life következő adásában.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kényeztetés Lankaranban: zen wellness-kezelésekkel és teával

Esőerdők és legendás vendégszeretet a felhőkarcolók árnyékában

Şanlıurfa: a szent halastótól a kőhegyekig