A NASA az Artemis III-at, a következő Holdraszálláshoz vezető lépést az egyik legösszetettebb küldetésének tartja. Luca Parmitano elmondja, miért és hogyan készül rá.
2026 áprilisában zárult le az Artemis II, a NASA holdra visszatérő programjának második küldetése.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vállalkozás rendkívül összetett volt: sikeres indítást igényelt a Space Launch Systemmel (SLS), az egyik legerősebb rakétával, amelyet valaha építettek, és négy űrhajóst juttatott a Földtől távolabbra, mint ahová ember valaha eljutott.
A NASA holdprogramjának következő lépése, az Artemis III azonban nem kevésbé fontos. Jeremy Parsons, az Artemis-program menedzsere szerint nyugodtan tekinthető „az egyik legösszetettebb és legambiciózusabb küldetésnek, amelyet a NASA valaha vállalt”.
De mitől olyan nagy kihívás az Artemis III, és hogyan készülnek rá az űrhajósok?
Az Euronews Luca Parmitanót, az ESA űrhajósát kérdezte, akit a küldetés pilótájának választottak, és aki a legénység egyetlen európai tagja.
Artemis III, technológiai és emberi ugrás
A tervek szerint 2027 második felében induló Artemis III négy űrhajóst juttat majd alacsony Föld körüli pályára az Orion űrhajó fedélzetén, amelyet az SLS segítségével indítanak. A legénység ezt követően két holdkomppal hajt végre randevú- és dokkolómanővereket.
A randevú során két űreszköz közelíti meg egymást, míg a dokkolás ezek fizikai összekapcsolását jelenti.
Parmitano szerint az Artemis III technológiai és emberi szempontból egyaránt megterhelő.
„Három indításunk lesz, amelyeknek egymáshoz nagyon közeli időpontban kell megtörténniük, ráadásul nagyon különböző típusú űreszközökről” – mondta a 12 Minutes With című műsornak.
A három űreszköz közötti szoros együttműködés miatt Parsons a küldetést „egy »nagyon pontosan megkomponált tánchoz«” hasonlította, amelyet a világ három legerősebb rakétájának indítása kísér, és ezek biztosítják a pályára állítást.
Elsőként Jeff Bezos vállalata, a Blue Origin holdkompja indul, ezt követi a NASA Orion űrhajója, majd Elon Musk cége, a SpaceX holdkompja.
Ez a sorrend technikai és stratégiai okokra is visszavezethető. A Blue Origin – magyarázta Parmitano – az egyetlen űreszköz, amely körülbelül 30 napig képes pályán maradni, miközben az Orion legfeljebb 21 napra elegendő erőforrással rendelkezik.
Mindkét kereskedelmi vállalat a holdkompjaik tesztváltozatát küldi fel, és a Blue Origin esetében az Orion két tagja nyitja ki a nyílást és száll át a holdkompba. „Ezek rendkívül összetett technológiai műveletek” – mondta Parmitano a 12 Minutes Withnek.
A randevú- és dokkolómanővereket részben kézi, részben automatikus üzemmódban hajtják végre, ami óriási koncentrációt és felkészülést igényel a legénységtől. „Folyamatosan figyelemmel kísérjük az automatikus megközelítést, mert olyasmi, amit még nem teszteltek” – magyarázta Parmitano.
A technikai kihívásokon túl az űrhajósoknak bonyolult emberi körülményekhez is alkalmazkodniuk kell.
Az Orion lakható tere mindössze körülbelül 8 köbméter, és a fedélzeti környezetet a mélyűri viszonyokra, nem pedig alacsony Föld körüli pályára tervezték. „Nagyon sok minden történik, rengeteg kiképzés és rengeteg átgondolás előzi meg, hogy miként fog kinézni maga a küldetés” – hangsúlyozta Parmitano.
Hogyan készülnek az űrhajósok az Artemis III-ra?
Három NASA-űrhajós csatlakozik majd Luca Parmitanóhoz az Artemis III fedélzetén: Randy Bresnik, Frank Rubio és Andre Douglas.
A legénységnek nagyjából másfél éve maradt a felkészülésre, ami viszonylag kevés idő az Artemis II csapatának mintegy hároméves kiképzéséhez képest.
Ezért Parmitano napirendje már most rendkívül zsúfolt. Két hete a marylandi Pax Riverben, az Egyesült Államok Haditengerészetének tesztpilóta-iskolájában voltak, ahol pilóta- és mérnöki készségeiket gyakorolták. „Két repülőgéppel repültünk oda, hogy felfrissítsük néhány technikát” – mondta Parmitano a 12 Minutes Withnek.
Múlt héten az űrhajósok szimulációs gyakorlatokat is elkezdtek. „Az első gyakorlatot a kabinmockupban teljes űrruhában végeztük, hogy megszokjuk az űrruháinkat” – magyarázta Parmitano. „Ezután Andrea és én egy hatórás szimulációban vettünk részt, ahol többféle meghibásodással kellett megbirkóznunk” – tette hozzá.
A szimulációk a nyár hátralévő részében folytatódnak, ősszel pedig – Parmitano elmondása szerint – a legénység megkezdi a gyakorlást a leszállórendszerekkel.
A menetrend azonban módosulhat, mivel szakértők szerint a NASA által kijelölt ütemterv rendkívül ambiciózus.
Májusban a Blue Origin New Glenn rakétája – amelyet a vállalat holdkompjának pályára állítására terveztek – egy teszt során felrobbant, megrongálva az indítóállást. Sokak szerint ez komoly visszalépést jelentett az Artemis III számára, ám a NASA igazgatója, Jared Isaacman azóta többször is hangsúlyozta, hogy a küldetés a tervek szerint halad.
A kihívások ellenére Parmitano izgatottan várja, hogy ismét pályára állhasson, és a 12 Minutes Withnek azt mondta, semmit sem fog sajnálni. „Amikor egy ilyen küldetésre megy az ember, amikor megkapja ezt a kiváltságot, mindent a Földön hagy, tudva, hogy ott lesz, és úgy indul útnak, hogy arra gondol, mennyi mindent nyerhet abból, ha az űrben élhet” – fogalmazott.