Az NHS azt tervezi, hogy 2035-re tíz laparoszkópos műtétből kilencet robotok végezzenek. Egy londoni kórházban, ahol már az új rendszerrel operálnak, az orvosok és a betegek szerint a változás már most érezhető.
Miután levette az arcáról a páciense tüdejének mélyét feltáró, immerszív 3D-s headsetet, Sasha Stamenković doktor felidézte egy daganat eltávolítására szolgáló, robotokkal végzett műtét utolsó lépéseit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ma rendkívül, de rendkívül aprólékos beavatkozást végeztünk” – mondta a 60 éves vezető mellkassebész szakorvos.
„A tüdő nagy részét sikerült megmentenünk, egészen parányi erek és légutak között manővereztünk.”
Ezt annak a három sebésznek mondta, akik egy másik angliai kórházból érkeztek, és azt figyelték, hogyan dolgozik Stamenković az amerikai Intuitive cég által gyártott új, da Vinci 5 robotasszisztált sebészeti rendszerrel.
A berendezés még az idén megérkezik az ő műtőjükbe, részeként annak a törekvésnek, hogy az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatánál (NHS) szélesebb körben alkalmazzák a robotikát a kulcslyuksebészetben.
A mintegy kétórás műtét során végig Stamenković utasításai szóltak a mikrofonon keresztül műtéti csapatának, amelyben olyan nővérek is dolgoznak, akiket kifejezetten robotsebészeti első asszisztensként képeztek ki.
A Barts Health NHS Trust robotsebészeti és kutatási igazgatójaként ösztöndíjprogramokat vezet a londoni belvárosban működő St Bartholomew's kórházban, és ezzel – saját megfogalmazása szerint – a „jövő sebészét” formálja.
A kormány célul tűzte ki, hogy 2035-re Angliában tízből kilenc kulcslyukműtétet robotasszisztenciával végezzenek.
A kulcslyuksebészet, más néven laparoszkópos műtét során kis metszéseken keresztül operálnak egy nagy vágás helyett, ami általában kevesebb fájdalommal, kisebb hegekkel és gyorsabb felépüléssel jár a páciensek számára.
A sebészet mint művészet
Első pillantásra az egész úgy fest, mint egy videojáték.
Stamenković a terem szélén álló konzolnál ült, onnan irányította a műtétet: kézmozdulatait a néhány méterrel arrébb fekvő beteg fölé hajoló, operációs eszközeket tartó három robotkar mozgására fordította le a rendszer.
A negyedik kar egy kamerát tart, ez biztosítja a 3D-s képet a sebésznek és a műtőben elhelyezett két képernyőnek.
A robotrendszerek számos szakterületen használhatók, többek között az urológiában, nőgyógyászatban, vastagbélsebészetben, mellkassebészetben, valamint hasi és általános sebészetben.
Ali Ansaripour, az egyéves ösztöndíjprogramban részt vevő, szív- és mellkassebészetre specializálódó vezető szakorvosjelölt az egyik orvos, aki Stamenković irányítása alatt dolgozik.
Ansaripour szerint az jelentette a „legnagyobb kihívást”, hogy – mint fogalmazott – „»eltávolodjunk« a betegtől, és hozzászokjunk ehhez a felálláshoz”.
„Úgy érzem, ez valamelyest szinte el is választja az embert a betegtől” – mondta.
„Ugyanakkor hihetetlen látóteret ad, és nagyon objektívvá tesz abban, ahogyan a beteggel bánik az ember.”
A futurisztikus látvány ellenére Stamenković szerint a robotika valójában közelebb hozta a kulcslyuksebészetet ahhoz, „amilyen a hagyományos nyitott műtét eredetileg volt”.
Ennek az az oka, hogy a karcsú robotkarok könnyebben mozognak, mint az emberek kezében lévő eszközök a kulcslyukműtétek szűk terében.
„A robotsebészet visszahozta azt, amit a sebészek mindig is szerettek volna: hogy munkájuk egyfajta művészet legyen, amellyel a kezükkel alkothatnak” – mondta.
A nagyobb pontosság csökkenti az olyan szövődmények kockázatát is, mint a légszivárgás, amely a tüdőműtétek után gyakran okoz hosszabb kórházi tartózkodást.
Gyorsabb felépülés
Az ilyen, kisebb metszésen keresztül végzett, precízebb beavatkozás rövidebb kórházi tartózkodást és gyorsabb felépülést jelenthet.
Az amúgy is túlterhelt állami egészségügyi rendszerben abban bíznak, hogy a betegek hamarabb elhagyhatják a kórházat, így több ágy szabadul fel, és csökkennek a várólisták.
Ian Macleod csak akkor »döbbent rá«, amikor már a műtéti köpenyt viselte, és altatni készültek, hogy ő lesz az első beteg az NHS-ben, akinél a tüdőrákműtétet az új rendszerrel végzik el.
A 76 éves, nyugdíjas nyomozó szerint a hír „nem hozta zavarba”; a kórterembe való visszatérés után fél órával már talpon volt.
A felépülés „rendkívüli” volt” – mondta Macleod.
Korábban egy másik daganat miatt robot nélkül végzett kulcslyukműtéten esett át, és azt mondja, akkor a felépülés „jóval hosszabb” volt.
Most mindössze egyetlen varrattal távozott a kórházból, és kevesebb mint egy héttel később már ő vitte autóval a feleségét a kertészeti áruházba kávézni.
Robotok és képzés kéz a kézben
A kormány a robotikát az Anglia egészségügyére vonatkozó, tízéves terv öt „nagy húzása” egyikeként emelte ki.
Az Angliai Sebészeti Kollégium ugyanakkor élesen bírálta, hogy az ország különböző részein „irányítószámfüggő lottóvá” vált, hol érhető el ez a műtéti eljárás.
A testület azt is kifogásolta, hogy az NHS-ben nincs „egységes, következetes finanszírozási modell” a robotika számára, ezért egyes kórházaknak jótékonysági adományokra kell támaszkodniuk a felszerelés finanszírozásához.
„A robotikát be kell építenünk a képzési programokba” – mondta Stamenković.
Stamenković szerint a még nem szakorvosként dolgozó fiatal sebészjelöltek általában „gyakorlottabbak” idősebb kollégáiknál.
„Nekünk csak az a dolgunk, hogy hasznosítsuk az energiájukat, a szenvedélyüket, a tudásukat, és megtanítsuk nekik a helyes mozdulatokat.”