2023-ban jelentette be először a Google az új, Portugáliát, Bermudát és az Egyesült Államokat összekötő transzatlanti tenger alatti kábelt. Az Euronews elmagyarázza, miről szól ez a projekt, mik a céljai, és kik a fő szereplői.
Kedden délelőtt a lisszaboni Oceanáriumban tartották meg a Google Nuvem nevű, Atlanti-óceánon átívelő tenger alatti kábelrendszerének hivatalos induló ünnepségét. A beruházás célja – amint beszédében a miniszterelnökségért és az államreformért felelős miniszter, Gonçalo Matias fogalmazott – egy „új digitális folyosó” mentén Észak-Amerika és Európa összekapcsolása az Atlanti-óceánon keresztül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ahogy a miniszter rámutatott, napjainkban „a világ összes adatának mintegy 95 százaléka tenger alatti kábeleken halad át”, Portugália pedig azért lép előre, hogy az egyik kulcsszereplője legyen annak a projektnek, amely elsőként köti majd közvetlenül össze az országot az Egyesült Államokkal. De pontosan mi is a Nuvem, milyen célokat szolgál, és milyen szerepe lesz Portugáliának a rendszer kiépítésében?
Új tenger alatti kábelrendszer
A projektet a Google először 2023-ban jelentette be (forrás: portugál), és már akkor úgy írták le, mint „az Atlanti-óceánt átszelő új tenger alatti kábelrendszert, amely összeköti Portugáliát, Bermudát és az Egyesült Államokat”.
A vállalat tájékoztatása szerint az amerikai oldalon a „Nuvem” végpontja Dél-Karolina államban, egész pontosan Myrtle Beachen lesz. Portugáliában Sines ad otthont a terminálnak, közbenső csatlakozási pontokkal Bermudán és az Azori-szigeteken.
A mintegy 7 000 kilométer hosszú kábelrendszer 16 optikai szálpárból áll, és összesen nagyjából 384 terabit másodpercenkénti kapacitást biztosít, számolt be róla a Reuters hírügynökség. (forrás: portugál)
Az ECO című lap értesülései szerint (forrás: portugál) ugyanakkor az új tenger alatti kábelrendszer várhatóan csak jövőre kezdi meg működését.
Miért fontosak ezek a kábelek?
Az optikai szálas tenger alatti kábelek jelentik a globális internet gerincét. (forrás: portugál) A becslések szerint ezek továbbítják a nemzetközi adatforgalom mintegy 99 százalékát, a telefonhívásoktól, üzenetektől és videóktól kezdve egészen a fizetésekig. Nélkülük a globális kommunikáció, a pénzügyi tranzakciók és a felhőszolgáltatások gyakorlatilag működésképtelenek lennének, mivel a műholdak nem rendelkeznek elegendő sávszélességi kapacitással.
A műholdakkal ellentétben, amelyeket befolyásolhatnak az időjárási viszonyok, a kábelek az óceánfenék mélyén fekszenek, több réteg acél, réz és különféle polimerek védelmében, amelyek megóvják őket a nyomástól, az áramlatoktól, sőt még a cápák támadásaitól is.
A tenger alatti kábelek természetesen nincsenek teljesen védve a meghibásodásoktól, a legtöbb sérülést azonban véletlenül, emberi tevékenység okozza – például halászat vagy horgonyzás –, ezt követik a természeti kockázatok, mint a földrengések, a tenger alatti csuszamlások és a szökőárak. Emellett az elöregedő infrastruktúra és a bonyolult szabályozási környezet is megnehezítheti a hálózat ellenálló képességének fenntartását.
A Nuvem céljai
A projekt bejelentésekor maga a Google közölte (forrás: portugál), hogy a „Nuvem” célja „az Atlanti-óceánon átnyúló hálózati ellenálló képesség javítása, valamint a digitális szolgáltatások iránti növekvő kereslet kiszolgálása”.
Ugyanez a forrás azt is részletezte, hogy „az új kábel útvonala” azzal a céllal jön létre, hogy „nagyobb útvonaldiverzitást biztosítson a nemzetközi kapcsolatokban, és támogassa az érintett kontinensek és országok információs és kommunikációs technológiai (IKT-) infrastruktúrájának fejlesztését”.
A projekthez kapcsolódó keddi hivatalos ünnepségen elmondott beszédében Gonçalo Matias portugál miniszter úgy fogalmazott, hogy az új rendszer kiépítése „több annál, mint hogy húzunk még egy vonalat” az Atlanti-óceánon: „alternatív útvonalakat teremt az adatátvitel számára”, és csökkenti „Európa függését néhány túlterhelt folyosótól”. Ezáltal „nagyobb ellenálló képességet” kínál – tette hozzá.
Kik vesznek részt a projektben?
A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy a „Nuvem” olyan projekt, „amely partnerségre épül – a Google és a MEO, a közszféra ambíciói és a magánbefektetések, valamint a már régóta ugyanazt az óceánt megosztó két ország, Portugália és az Egyesült Államok együttműködésére”.
Eszerint a MEO is kulcsszereplő lesz a projektben. A Lusa hírügynökség által idézett közleményében (forrás: portugál) a portugál cég megerősítette, hogy „csatlakozik a Nuvem tenger alatti kábelrendszerhez”, és „befektetőként és nemzeti partnerként vesz részt az Atlanti-óceán egyik legjelentősebb digitális infrastruktúrájában”.
A MEO ugyanakkor nem részletezte, mekkora beruházást vállal a projektben, mindössze azt emelte ki, hogy „a Portugália és az Egyesült Államok közötti közvetlen összeköttetés révén a rendszer tovább növeli az ország vonzerejét az adatközpontokba, felhőplatformokba és globális technológiai szolgáltatásokba irányuló befektetések számára”.
A Nuvem a Firmina és az Equiano után érkezik
Ez azonban nem az első ilyen jellegű beruházás a Google részéről az Atlanti-óceánon. Mint Gonçalo Matias portugál miniszter kedden felidézte: „2022-ben az „Equiano” segített közelebb hozni egymáshoz Európát és Afrikát”.
Ahogyan azt a technológiai óriás leírta (forrás: portugál), ez egy olyan tenger alatti kábel, „amely Nyugat-Európából indul, végigfut Afrika nyugati partvidéke mentén, és összeköti Portugáliát Dél-Afrikával, erősítve a kapcsolatokat és az együttműködési lehetőségeket az európai és afrikai országok között”.
Ennek telepítését követte a „Firmina” kiépítése, egy hatalmas tenger alatti kábelé, amelyet a technológiai vállalat az Egyesült Államok keleti partjának – ismét Dél-Karolinán keresztül – és Dél-Amerika (Argentína, Brazília és Uruguay) összekapcsolására telepített; ebben a projektben Portugália már nem érintett.
A Google-ernyő alatt azonban Portugália már jövőre egy újabb projektben is főszerephez juthat: a „Sol” nevű kábelrendszerben – emlékeztetett Gonçalo Matias miniszter.
Ez „egy új, az Atlanti-óceánt átszelő tenger alatti kábelrendszer lesz, amely összeköti az Egyesült Államokat, Bermudát, az Azori-szigeteket és Spanyolországot” – közölte az amerikai vállalat (forrás: portugál) a bejelentéskor, hozzátéve, hogy ezzel válik teljessé a cég „egyedülálló beruházása” a „transzatlanti ellenálló képesség” megerősítésére.
Miért éppen Portugália?
Ezt a kérdést maga Gonçalo Matias miniszter is érintette keddi beszédében. „Miért itt? Miért Portugália?” – tette fel a kérdést, majd azonnal meg is adta a legkézenfekvőbb választ: a földrajzi elhelyezkedést. „Európa legnyugatibb peremén fekszünk, a legközelebb az amerikai kontinenshez, Afrika felé pedig természetes hídként szolgálunk” – hangsúlyozta az államreformért felelős kormánytag. A Google is kiemelte már korábban, hogy az ország „stratégiai földrajzi elhelyezkedése” „kontinentális Európa délnyugati részén” valóságos „tenger alatti kábelcsomóponttá” teszi Portugáliát.
A miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy az ország a következőket is kínálja: „stabilitást egy olyan világban, ahol ez egyre szűkösebb”; „tehetséget – mérnököket, kutatókat, egy technológiában és nyelvekben jártas fiatal generációt”; valamint „versenyképes, tiszta energiát, amelyre az adatközpontoknak éppúgy szükségük van, mint a kapcsolatra”.
Valóban, Portugália az energetikai átállás terén az európai éllovasok közé tartozik. A Pordata által a június 5-i Környezetvédelmi Világnap alkalmából készített „Portugália környezeti képe” (forrás: portugál) című jelentés kiemelte, hogy az ország azon négy uniós tagállam egyike, ahol az energiatermelés több mint 95 százaléka megújuló forrásból származik (97,8 százalék), a 2024-es adatok alapján.
A Google szerint azonban egy másik szempont is döntő: „az ország fókusza a digitális gazdaság infrastruktúrájának megerősítésén”.