Tanulmány: a vallással, történelemmel, irodalommal és művészettel foglalkozó Grokpedia-cikkek több jobboldali oldalt idéznek, mint a Wikipédia
Elon Musk Grokipediája, a mesterséges intelligencián (MI) alapuló enciklopédia érzékeny témák esetében jobboldali irányultságú forrásokat használ egy új tanulmány szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tanulmányt (forrás: angol) a Trinity College Dublin és a Technological University Dublin kutatói készítették: csaknem 18 ezer, legtöbbet szerkesztett angol nyelvű Wikipédia-oldalt vizsgáltak meg, és összevetették azokat a Grokipedián található megfelelő bejegyzésekkel, a Musk által tavaly októberben elindított, MI által írt alternatívával.
A tanulmány szerint a Grokipedián a vallással, történelemmel, irodalommal és művészettel foglalkozó cikkek több jobboldali irányultságú médiumra hivatkoztak, mint a Wikipédián található megfelelőik, bár összességében a Grokipedia- és Wikipédiaszócikkek politikai beállítottsága hasonlónak bizonyult.
A vizsgált Grokipedia-cikkek kétharmadát jelentősen átírták, és kevesebb forrásra támaszkodtak, mint a Wikipédián található megfelelőik – állapította meg a tanulmány.
A mostani jelentés egy előzetes, januári tanulmány (forrás: angol) után látott napvilágot, amely hasonló aggályokat fogalmazott meg a Grokipediával kapcsolatban: bár sok cikk összességében baloldali elfogultságot mutatott, egyes vitatott témákról szóló bejegyzésekben a jobboldali tartalom került előtérbe.
Eközben az Európai Bizottság januárban vizsgálatot indított (forrás: angol) Elon Musk xAI vállalkozása ellen a Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) alapján annak megállapítására, hogy terjeszt-e illegális tartalmat az EU-ban, például manipulált, szexuálisan explicit képeket.
Az eredmények rámutatnak arra, hogy a generatív MI-rendszerek a hagyományos szerkesztési folyamatoknál kevésbé látható módon alakíthatják át a közös tudást – áll a tanulmányban.
„A Wikipédiával ellentétben, ahol az elfogultságok láthatók és az emberi szerkesztés révén vitathatók, az MI által generált rendszerek jórészt átláthatatlanul működnek” – mondta (forrás: angol) Saeedeh Mohammadi, a tanulmány vezető szerzője. „Ez azt jelenti, hogy a nézőpont vagy a források változása egyértelmű felelősségvállalás és szerkesztői felügyelet nélkül is bekövetkezhet.”
A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy az MI által előállított tudásrendszerek gyors terjedése szélesebb szabályozási és irányítási kérdéseket vet fel.
Olyan kockázatokra hívják fel a figyelmet, amelyek hasonlóak a közösségi médiaplatformokon már megfigyeltekhez, ahol a korlátozott szerkesztői felügyelet hozzájárult a félretájékoztatás terjedéséhez, valós következményekkel a választásokra, a közegészségügyre és a társadalmi stabilitásra nézve.
„Információs környezetünk gyorsan átalakul” – mondta Taha Yasseri, a Trinity College Dublin professzora. „Tanúi vagyunk annak, ahogyan a nagyméretű nyelvi modellek nagyléptékben, feketedoboz-szerűen állítják elő újra az információt, miközben nagyrészt zárva maradnak a nyilvános ellenőrzés előtt.”