Az OpenAI szerint hamarosan okosabb lesz az MI az embereknél: alapjaiban változik a munka, az élet, az adózás.
Az OpenAI arra ösztönzi a kormányokat, hogy gondolják újra a gazdaság alapjait, beleértve azt is, hogyan dolgoznak az emberek, hogyan keresnek és hogyan fizetnek adót, mivel az átállás a mesterséges intelligenciára (MI) tovább folytatódik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vállalat hétfőn közzétett szakpolitikai dokumentumban foglalta össze „első elképzeléseit” arról, hogyan lehetne mérsékelni azokat a zavarokat, amelyeket a mesterséges intelligencia az Egyesült Államoknak és a világgazdaságnak okoz.
Az egyik fő szakpolitikai javaslat egy közösségi vagyonalap létrehozása, amely részesedést biztosítana minden állampolgárnak az MI által hajtott gazdasági növekedésből. A dokumentum szerint az alap diverzifikált, hosszú távú eszközökbe fektethetne, amelyek lefedik mind az MI-vállalatokat, mind azokat a tágabb vállalati köröket, amelyek bevezetik és alkalmazzák ezeket a technológiákat, a hozamok pedig közvetlenül a lakossághoz kerülnének.
A kormányoknak emellett ösztönözniük kellene a vállalatokat, hogy indítsanak négynapos munkahétre vonatkozó pilot programokat „bércsökkenés nélkül”, hogy ellensúlyozzák az MI használatából fakadó termelékenységnövekedést, közölte a cég.
A jogalkotóknak azt is meg kellene fontolniuk, hogy korszerűsítsék az amerikai adórendszert, és a munkajövedelmek helyett inkább a vállalati nyereséget és a tőkenyereséget adóztassák nagyobb mértékben, mivel az előbbiekre hatással lehet az MI-hez kapcsolódó elbocsátások hulláma, ami a szociális juttatásokat is érintheti. A jelentés szerint a kormányok azt is mérlegelhetnék, hogy adót vessenek ki arra az esetre, ha egy vállalat emberi munkaerő helyett automatizált megoldásokat alkalmaz.
Azt is javasolja, hogy az olyan juttatási rendszereket, mint a nyugdíjak és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, „hordozható számlákba” építsék be, amelyek a munkavállalókat munkahelyek, ágazatok és vállalkozói tevékenységek között is végigkísérik.
Nem ez az első alkalom, hogy az OpenAI vagy más MI-vállalatok vezérigazgatói javaslatokat tesznek arra, miként lehetne enyhíteni az MI terjedéséből fakadó munkaerőpiaci átalakulásokat.
A technológiai vezetők, köztük az xAI-t irányító Elon Musk és az OpenAI első embere, Sam Altman, az egyetemes alapjövedelem bevezetését szorgalmazzák, mivel szerintük az elengedhetetlenné válhat egy olyan világban, ahol a hagyományos munkát fokozatosan felváltja az MI.
Mások, például az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang, és a Zoom alapítója, Eric Yuan, az MI-nek köszönhető termelékenységnövekedésre hivatkozva a négy- vagy akár háromnapos munkahét mellett érvelnek.
Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei januárban átfogó esszében figyelmeztetett arra, hogy a szuperintelligens MI, amely képes lesz túlszárnyalni az embert, és nehéz lesz ellenőrzés alatt tartani, „az egzisztenciális veszély receptje”.
Ugyanebben az írásban egy fontos megoldási irányként javasolta a kulcsfontosságú technológiák, például a nagy nyelvi modellek (LLM) betanításához használt félvezetőchipek exportjának szigorú ellenőrzését.
Emellett olyan átláthatósági szabályok bevezetését sürgette, amelyek kötelezik az MI-cégeket, hogy nyilvánosságra hozzák, miként irányítják modelljeik viselkedését.