A hadügyminisztérium ellátásilánc-kockázatnak minősítette az Anthropicot: kizárhatja a közbeszerzésekből, és más cégek együttműködését is megtilthatja.
A Microsoft, nyugalmazott katonai vezetők és mesterségesintelligencia-kutatóműhelyek is az Anthropic mellé álltak abban a perben, amely a Trump-kormányzat által a cégre ragasztott „ellátásilánc-kockázat” minősítés eltörlését célozza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az amerikai Hadügyminisztérium (DOW) lépései arra kényszerítik a kormányzati beszállítókat, hogy homályos, rosszul meghatározott utasításoknak engedelmeskedjenek, amelyeket korábban soha nem alkalmaztak nyilvánosan egyetlen amerikai vállalattal szemben sem – áll a Microsoft beadványában.
A Microsoft jogi beadványa szerint az ellátásilánc-kockázati minősítés „súlyos, a közérdekkel ellentétes gazdasági következményekkel járhat”, ezért arra kérte a bírót, hogy ideiglenesen függessze fel a besorolást.
Ezek a beadványok azt követik, hogy az Anthropic múlt héten jogi eljárást indított az Egyesült Államok Hadügyminisztériuma ellen.
Az, hogy az Anthropicot ellátásilánc-kockázatnak minősítették, lehetővé teszi a kormány számára, hogy kizárja a céget a közbeszerzési szerződésekből, levegye termékeit a vizsgált ajánlatok listájáról, és megtiltsa a fővállalkozóknak, hogy beszállítóként igénybe vegyék.
Az Anthropic egészen a közelmúltig az egyetlen volt a versenytársai közül, amelyet jóváhagytak titkos katonai hálózatokban való használatra. Mesterségesintelligencia-alapú csevegőrobotját az amerikai kormány minősített informatikai hálózataiban, a nemzeti nukleáris laboratóriumokban is telepítették, és hírszerzési elemzéseket végzett a Hadügyminisztérium számára.
Kik álltak még Anthropic mellé?
Több közös beadvány is született Anthropic támogatására amerikai katonai vezetők, nagy technológiai vállalatok és MI-szervezetek részéről.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Anthropic elleni fellépése „fenyegeti azokat a jogállami elveket, amelyek régóta erősítik haderőnket” – áll abban a beadványban, amelyet többek között Michael Hayden, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója is támogat.
Azt is állítják, hogy Hegseth lépései a kormányzati hatalommal való visszaélést jelentik, „megtorlásként egy magáncég ellen, amely nem nyerte el a vezetés tetszését”.
A volt katonai vezetők beadványa arra figyelmeztet, hogy annak a technológiának a célkeresztbe állítása, amely széles körben beágyazódott katonai rendszerekbe, a „hirtelen bizonytalanság” miatt felboríthatja a tervezést, és veszélybe sodorhatja a katonákat a folyamatban lévő műveletek során, például az iráni háborúban.
Egy másik, 37, korábban az OpenAI-nál és a Google DeepMindjánál dolgozó MI-mérnök nevében benyújtott beadvány (forrás: angol) a DOW lépéseit „a hatalom helytelen és önkényes használatának” minősíti, „amely súlyos következményekkel jár ágazatunk számára”.
„Ha ez a kísérlet folytatódhat, hogy megbüntessenek egyet az Egyesült Államok vezető MI-vállalatai közül, annak kétségtelenül következményei lesznek az Egyesült Államok ipari és tudományos versenyképességére a mesterséges intelligencia területén és azon túl” – áll az iratban. „És el fogja fojtani a nyílt szakmai vitát a mai MI-rendszerek kockázatairól és előnyeiről.”
Egy másik beadvány szerint nem nehéz „olyan világot elképzelni, amelyben a kormány gyakorlatilag ellenőrzi, mit tesznek és mondanak az amerikaiak”, ha a kabinet előírhatja, milyen szabályokat kövessen az Anthropic.
Az olyan szervezetek, mint az Electronic Frontier Foundation és a Cato Institute által benyújtott közös beadvány (forrás: angol) szerint a kormány lépései sértik az alkotmány első kiegészítését, azt a rendelkezést, amely a szólásszabadságot garantálja.
„A kormány intézkedései … veszélyeztetik demokráciánk életerejét és függetlenségét” – olvasható a dokumentumban.
Hogyan kezdődött a konfliktus?
Az Anthropic és az amerikai hadsereg közötti vita akkor robbant ki, amikor a cég megtagadta, hogy korlátlan hozzáférést adjon a hadseregnek Claude nevű MI-csevegőrobotjához. A kormány 48 órát adott az Anthropicnak a hozzáférés biztosítására, ellenkező esetben szankciókkal fenyegetett.
Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója elmondta, hogy a cég két vörös vonalat húzott a hadsereg felé: technológiájukat nem használhatják tömeges belföldi megfigyelésre, és nem építhetik be teljesen autonóm fegyverrendszerekbe.
Amodei február 26-án kiadott közleményében (forrás: angol) azt írta, „nem tud jó lelkiismerettel eleget tenni a Pentagon kérésének”, hogy korlátlan hozzáférést kapjon a vállalat MI-rendszereihez.
„Bizonyos, szűk körű esetekben úgy véljük, hogy a mesterséges intelligencia inkább aláássa, mint védi a demokratikus értékeket” – írta. „Egyes felhasználási módok pedig egyszerűen kívül esnek azon, amit a mai technológia biztonságosan és megbízhatóan képes nyújtani” – tette hozzá.
A Microsoft bírósági beadványa támogatta az Anthropic által meghúzott vörös vonalakat, hangsúlyozva, hogy „az amerikai mesterséges intelligenciát nem szabad belföldi tömeges megfigyelésre használni, és nem indíthat háborút emberi ellenőrzés nélkül”, és megjegyezve, hogy álláspontjuk „összhangban van a joggal”.
Hegseth közleménye szerint a következő hat hónapban fokozatosan kivonják Claude-ot a katonai műveletekből is.
Amodei egy közleményben azt mondta, a Hadügyminisztérium maga döntheti el, kivel kíván együttműködni olyan szerződésekben, amelyek jobban illeszkednek a saját elképzeléseihez, „de tekintettel arra a jelentős értékre, amelyet az Anthropic technológiája biztosít fegyveres erőink számára, reméljük, hogy meggondolják magukat”.