Miért bizalmatlanabbak a nők az MI-vel szemben, mint a férfiak? Egy új tanulmány szerint ebben a kockázatkerülés és a kitettség is szerepet játszhat.
Mióta világszerte felgyorsult a mesterséges intelligencia (MI) térhódítása, a következmények zömét gyakran a nők viselik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szexuálisan explicit deepfake-videóktól a munkahelyi MI miatti leépítésekig a MI legkárosabb hatásai közül több is aránytalanul a nőket sújtotta.
Nem meglepő, hogy a nők szkeptikusabbak az új technológiával szemben, mint a férfiak. Kutatások szerint a nők 25 százalékkal kisebb arányban alkalmaznak MI-eszközöket a férfiaknál, és világszerte az MI-szakembereknek kevesebb mint minden negyedik tagja nő.
Most azonban a bostoni Northeastern University új tanulmánya arra próbál magyarázatot adni, pontosan mi aggasztja a nőket az MI-ben, és a kutatók szerint ennek sok köze van a kockázathoz.
Körülbelül 3000 kanadai és amerikai válaszadó felméréseit elemezve a kutatók azt találták, hogy a munkahelyi MI-hez való eltérő férfi és női hozzáállás mögött két fő tényező áll: a kockázattűrés és a kockázati kitettség. Eredményeiket közöltékebben a hónapban a PNAS Nexus folyóiratban.
A női válaszadók általában „kockázatkerülőbbek” voltak a férfiaknál: nagyobb valószínűséggel választották az 1 000 dollár (842 euró) biztos kézhez kapását, mint hogy 50 százalék eséllyel 2 000 dollárt (1 684 euró) próbáljanak szerezni, vagy üres kézzel maradjanak.
Ez a különbség az MI-vel kapcsolatos attitűdökben is megjelent: a nők körülbelül 11 százalékponttal nagyobb valószínűséggel mondták a férfiaknál, hogy az MI kockázatai felülmúlják az előnyeit.
Amikor nyitott kérdésekben az MI kockázatairól és előnyeiről kérdezték őket, a nők a férfiaknál gyakrabban fejezték ki bizonytalanságukat és szkepszisüket.
A kutatók azonban azt is megállapították, hogy ez a nemi különbség eltűnt, amikor a bizonytalanság tényezőjét kivették az egyenletből. Ha garantált volt az MI által hajtott munkahelybővülés, a nők és a férfiak egyaránt pozitívan reagáltak.
Azok a nők, akik a felmérésben kevésbé voltak kockázatkerülők, az MI kapcsán hasonló mértékű szkepszist fogalmaztak meg, mint a férfiak.
„Lényegében: ha a nők biztosak a foglalkoztatási hatásokban, eltűnik a nemek közötti különbség az MI támogatásában” – mondta Beatrice Magistro, a Northeastern University MI‑kormányzással foglalkozó adjunktusa, a kutatás társszerzője. „Úgy tűnik, valójában a bizonytalanságtól való idegenkedésről van szó.”
A kutatók szerint ez a szkepszis részben azzal függ össze, hogy a nők nagyobb mértékben vannak kitéve az MI jelentette gazdasági kockázatoknak.
„A nők nagyobb kitettséggel néznek szembe az MI-vel szemben mind azokban a munkakörökben, ahol az MI kiegészíti és segítheti a munkát, mind pedig azokban, ahol magas a helyettesíthetőség és fennáll a kiszorítás veszélye, jóllehet az MI hosszú távú következményei alapvetően bizonytalanok” – írták a kutatók.
Azt javasolták, hogy a döntéshozók az MI szabályozásakor vegyék figyelembe ezeket a hozzáállásbeli különbségeket, hogy az MI ne sodorja hátrányba a nőket.
„Ez magában foglalhatna olyan intézkedéseket, amelyek mérséklik az MI-hez kapcsolódó kockázatokat, például erősebb védelmet az elbocsátásokkal szemben, kompenzációs mechanizmusokat, valamint az MI-rendszerek nemi elfogultságának csökkentését célzó lépéseket” – mondták a kutatók.