Ez a tévhit valószínűleg abból ered, hogy a skandináv országok arra ösztönzik polgáraikat, fizessenek gyakrabban készpénzben, mert a digitális rendszerek a korábbinál nagyobb veszélynek vannak kitéve.
HIRDETÉS
Az interneten az a hír járja, hogy Norvégia és Svédország felszámolja az e-fizetést, és visszatér a teljesen készpénzalapú pénzügyi rendszerhez.
Az alábbi bejegyzésben például az áll, hogy ebben a két országban mostantól újra készpénzzel kell fizetni, mert állítólag rájöttek, hogy ez a legbiztonságosabb fizetési mód, mivel a digitális számlákat blokkolni tudják a hatóságok. Egy másik pedig azt mondja, hogy Svédország visszatér a készpénzhez, mert a digitális fizetés állítólag veszélyezteti a nemzetbiztonságot.
Ezek az állítások azonban nem helytállóak. Úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban megjelent hírekből származnak, amelyek szerint mindkét ország fékezi a készpénzmentes tranzakciókra vonatkozó terveit, mivel attól tartanak, hogy a teljesen digitális fizetési rendszerek túlságosan kiszolgáltatottak az orosz kibertámadásoknak.
A stockholmi központi bank legfrissebb globális adatai szerint jelenleg Norvégiában és Svédországban van forgalomban a legkevesebb készpénz a GDP-hez viszonyított arányban kifejezve. Svédország azonban most arra ösztönzi a polgárokat, hogy rendszeresen használjanak készpénzt, és tartsanak otthon belőle egy hétre elegendőt, hogy kéznél legyen válság vagy háború esetén.
A svéd központi bank a EuroVerifynak úgy nyilatkozott, hogy nem vonja vissza a digitális fizetés lehetőségét, sőt fenntartja az "e-korona" bevezetésére vonatkozó terveit.
Norvégiában eközben hoztak egy olyan jogszabályt, amely büntetést szab ki a kiskereskedőkre, ha nem fogadnak el készpénzt, és azt tanácsolják az embereknek, hogy tartsanak készpénzt arra az esetre, ha a digitális fizetési rendszereket támadás érné. Ugyanakkor a Norges Bank teljes mértékben cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az ország el akar távolodni az elektronikus fizetési rendszertől és vissza akar térni a készpénzhez.
"Az elektronikus fizetési módok fokozott használata nagy előnyökkel járt a társadalom egésze, a bankok és ügyfeleik számára" – mondta a központi bank szóvivője. "Azonban továbbra is szükség van készpénzre. A készpénz nem öncélú, hanem olyan tulajdonságokkal és funkciókkal rendelkezik, amelyekkel más fizetési módok és eszközök nem rendelkeznek, és amelyek fontosak a hatékony és biztonságos fizetési rendszer biztosításához".
A félrevezető online narratívát a jelek szerint a digitális valutákkal, különösen az Európai Központi Bank által tervezett digitális euróval szembeni félelmek táplálják. Ellenzői szerint a digitális euró csorbíthatja a magánélethez fűződő jogokat, akadályozhatja a pénzügyi ellenőrzést, kevésbé biztonságos, miközben akár teljesen kiszoríthatja a készpénzt.
Azt mondják például, hogy a központi hatóságok minden tranzakciót nyomon követhetnének, ami pénzügyi felügyelethez vezetne, és hogy a kormány nagyobb ellenőrzést gyakorolna a valuta felett, ami megnyitná a valutamanipuláció lehetőségét. Azt is felvetették, hogy az idősek vagy a vidéki területeken élők nem férnek hozzá ugyanolyan mértékben a digitális szolgáltatásokhoz, mint a városiasabb területeken élők.
Az EKB és annak elnöke, Christine Lagarde azonban többször is kijelentette, hogy a digitális euró kiegészítené és nem helyettesítené a készpénzt, biztonságos és hatékony fizetési mód lenne, ráadásul mindenki számára könnyen használható.
"A digitális euró a készpénzhez hasonlóan kockázatmentes, széles körben hozzáférhető, felhasználóbarát és az alapvető használatra ingyenes lenne" – írja az EKB közleménye. – "Ezen túlmenően a digitális euró erősítené az euróövezet stratégiai autonómiáját és monetáris szuverenitását azáltal, hogy az európai fizetési ökoszisztéma egészének hatékonyságát növelné, ösztönözné az innovációt és növelné ellenálló képességét az esetleges kibertámadásokkal vagy technikai zavarokkal, például áramkimaradásokkal szemben."