A szövetségi helyzetkép szerint a bűnszervezetek fenyegetése tartósan magas Németországban. Több tartományban, így Szászországban is működik „Clan munkacsoport”, mert ott mostanában egy banda különösen feltűnően tevékenykedik.
Négy szíriai család állt a szászországi „Taskforce Clan” munkájának középpontjában – derül ki az egység vezetőjének beszámolójából. Miközben az úgynevezett klánbűnözés eseteinek száma jelenleg tartósan magas szinten marad, a fenyegetés a bűnügyi főkomisszár szerint különösen Lipcse térségében erősödött.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Szászországi Tartományi Bűnügyi Hivatal (LKA) arra figyelmeztet, hogy egyre aktívabbak a többnyire szíriai származású bűnöző családi klánok. A hivatal egyik szóvivője a Focus hírmagazinnak úgy nyilatkozott, hogy jelenleg mintegy 700–1 000 ember tartozik Szászországban a szíriai klánok közegéhez.
A jelentés alapján összesen 130 ember szerepel a rendőrség nyilvántartásában bűncselekmények miatt. Ez széles skálát fed le, ide tartoznak az erőszakos bűncselekmények, a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, az adóbűncselekmények, az embercsempészés, az okirat- és közlekedési bűncselekmények, az illegális pénzügyi tranzakciók, valamint a különféle csalási formák.
Az eljárások során lőfegyvereket is lefoglaltak, sok más ügyek pedig a szociális ellátórendszert érintő csalásról volt szó, például az alapbiztosítási rendszerben.
A BILD beszámolója szerint a hatóságok emellett állítólagos embercsempész-tevékenység miatt is nyomoznak. Egy 2026 áprilisában tartott razzia során 50 lakást és üzlethelyiséget kutattak át Lipcsében és környékén. Több tucat szíriai állampolgár küldhette el személyi okmányait Szíriába, hogy azokra hasonlító emberek hamis identitással juthassanak be Németországba.
Nehezen feltérképezhető hálózatok
Märtins a _Focus_nak elmondta, hogy a klánok gyakorlatilag teljes életüket illegális üzletekből finanszírozzák. Nem fogadják el a német igazságszolgáltatást, saját békebírókra támaszkodnak, és mindent házon belül rendeznek. „Alapvetően megvetik az államunkat, az egész rendszerünket. A családi kötelékeken belüli elzárkózás meghatározó.”
A klánok tagjai olyan vállalkozásokat hoznak létre, amelyek háttér-bűncselekményeket hajthatnak végre, részben strómanrendszerben működve. Lipcse térségében elsősorban négy szíriai nagycsaládról van szó, amelyeknek egyenként több mint 60 tagjuk is lehet. A családtagok szorosan összekapcsolódnak, egymástól függenek, és például hiányos tanúvallomásokkal, illetve járművek és bankszámlák bejelentésével segítik egymást.
Märtins szerint az egyik férfi legalább három nővel áll házasságban. „Ettől a három nőtől legalább 32 gyermeke született, akik közül néhány már felnőtt. Emellett 25 unokáról van tudomásunk Szászországban” – tette hozzá a _Focus_nak. A család nevét a magazin nem hozta nyilvánosságra, mivel egyes tagjai törvénytisztelő, békés életet élnek, akárcsak a Németországba érkezett szíriaiak túlnyomó többsége; nem minden családtag bűnöző.
Rivalizálás a régi és az új klánok között
Szakértők szerint az új bűnözői struktúrák megjelenésével együtt feszültségek alakulnak ki a már régebb óta Németországban jelen lévő klánokkal is. Mahmoud Jaraba politológus saját megfigyelései alapján „növekvő tendenciát lát a bűnözői tevékenységekben az úgynevezett új klánoknál, különösen a szíriai közösségekben”. Erről Észak-Rajna–Vesztfália tartományi parlamentjének egyik meghallgatására készített állásfoglalásában írt.
Jó példa az ilyen feszültségek eszkalációjára a 2023 júniusában történt esseni eset. Ott egy libanoni származású nagycsalád környezetéhez tartozó tucatnyi ember támadott meg egy szíriai éttermet a Salzmarkton. Erőszakos összecsapások robbantak ki, asztalok és székek repültek, kirakatok törtek be.
Jaraba ugyanakkor kifejezetten óva int attól, hogy az ilyen eseteket általánosítsák. A Németországban élő szíriaiak nagy többségének semmi köze a bűnözői struktúrákhoz. Ugyanígy nem szabad egy nagycsalád egyes tagjainak bűncselekményeit automatikusan az egész családnak tulajdonítani. Az efféle általános gyanúsítás fokozhatja a társadalmi kirekesztést és megnehezítheti az integrációt.
A konfliktusok okai is összetettek. Jaraba szerint a régóta jelen lévő török–arab nagycsaládok és az újabb, szíriai származású csoportok közötti feszültségek nem pusztán bűnözői rivalizálásra vezethetők vissza. Részben szerepet játszanak bennük Szíriából és Libanonból hozott politikai, vallási és etnikai ellentétek is, amelyek Németországban folytatódnak.
A „Taskforce Clan” hivatott enyhíteni a problémát
A „Taskforce Clan” munkacsoport 2023 októbere óta működik Szászországban. A szász LKA munkatársai mellett a Szövetségi Rendőrség, a drezdai fővámhivatal, az adónyomozó hatóság, a szász készenléti rendőrség és a drezdai vámnyomozó hivatal dolgozói vesznek részt benne. Más tartományokban is működnek hasonló, klánbűnözés elleni task force-ok.
Szászországban eddig mintegy 40 nagyobb akciót hajtottak végre a klánbűnözés ellen. Több gyanúsítottat őrizetbe vettek, néhányat megvádoltak és börtönbüntetésre ítéltek.
Az itt feltűnő külföldiek között a legnagyobb csoportot a szíriai állampolgárok alkotják. Őket jóval alacsonyabb számmal az Afganisztánból és Irakból érkezett bevándorlók követik.
Raiko Märtins, a szászországi Taskforce Clan vezetője szerint tartománya nem tekinthető a klánbűnözés fellegvárának, a lipcsei fejlemények azonban aggasztóak.
Klánbűnözés: az összes bűncselekmény 0,16–0,59 százaléka
Klánbűnözés elleni task force-ok nemcsak Szászországban, hanem Észak-Rajna–Vesztfáliában, Berlinben és Alsó-Szászországban is működnek. A hatóságok a klánbűnözést azonban nem sorolják a szervezett bűnözés kategóriájába, amelyet például a szövetségi helyzetkép is vizsgál. Inkább azoknak a személyeknek a bűncselekményeit és szabálysértéseit értik alatta, akik bizonyos társadalmi csoportokhoz tartoznak.
Berlinben és Észak-Rajna–Vesztfáliában elsősorban bizonyos arab, illetve török–arab származású nagycsaládokra koncentrálnak. Ide különösen a mhallami–kurd, libanoni vagy palesztin gyökerekkel rendelkező családok tartoznak. Szászországban az utóbbi időben inkább szíriai csoportok kerültek a célkeresztbe.
A 2026 februárjában megjelent szövetségi helyzetkép a szervezett bűnözésről arra a következtetésre jut, hogy ez a bűnözési forma „tartósan magas fenyegetési potenciállal” bír. A jelentésben azonban a kiberbűnözés és az úgynevezett „crime as a service” – vagyis bűncselekményeket szolgáltatásként kínáló csoportok – is szerepelnek. A klánbűnözés külön vizsgálata, illetve a tartományi adatokkal teljesen azonos módszertanú rögzítése nem áll rendelkezésre.
Mely csoportok szerveződnek klánokba?
Miközben a szervezett bűnözésben érintett csoportok elleni nyomozások száma továbbra is magas (2024-ben 647 eljárás), a gyanúsítottak száma az előző évhez képest valamelyest csökkent – a német és a külföldi állampolgárságú érintettek körében egyaránt.
A szervezett bűnözésben gyanúsított személyek állampolgárság szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a legtöbben német állampolgárok, utánuk a török, a szíriai, az albán és a lengyel állampolgárságú gyanúsítottak következnek. A német állampolgárok aránya csaknem négyszerese a második helyen álló törökökének.
A 2024-es szövetségi helyzetkép szerint továbbra is a német és a török állampolgárságú gyanúsítottak adják a feltételezett elkövetők fő részét. A szíriai gyanúsítottak először kerültek a harmadik helyre 4,7 százalékos aránnyal; 2023-ban még 3,8 százalékot tettek ki. A BKA az elmúlt években emelkedő tendenciát figyel meg ebben a csoportban.
Intézkedések: „A klánoknak nem lehet egy nyugodt percük sem”
A tartományi task force-ok az intézkedések egyik pillérét jelentik. Észak-Rajna–Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul „ezer tűszúrás politikája” szerint a cél a folyamatos, rendszerszintű zavarás. Példaként több mint 1 600 ellenőrzést említ shisha-bárokban és fogadóirodákban, mintegy 4 000 objektum átkutatását, valamint több mint 2 000 büntetőfeljelentést. 11 000 ügyben szabtak ki bírságot.
„A klánoknak nem szabad többé egy nyugodt percüknek sem lennie” – fogalmazott. Reul ugyanakkor új perspektívákat és megelőző programokat is kínálni szeretne. Észak-Rajna–Vesztfáliában jelenleg 26 fiatal klántag vesz részt ilyen programokban. A fiatalok megszólításán keresztül egész családokat szeretnének rávenni a szakításra a bűnözői életmóddal.
Berlinben a klánbűnözési ügyek száma 2024-ben az előző évhez képest 20 százalékkal csökkent, 851 bűncselekményre. Ugyanakkor más rendőri feladatok – például tüntetések biztosítása – miatt jóval kevesebb ellenőrzést végeztek. 2024-ben 126 helyett mindössze 74 rendőri akcióra került sor.
Az esetek jelentős részében testi sértésről és rablásról volt szó (erőszakos bűncselekmények: 20 százalék), illetve becsületsértésről, rongálásról vagy pénzmosásról (szintén 20 százalék). Emellett közlekedési bűncselekményeket (15 százalék), valamint vagyon elleni és hamisítási bűncselekményeket (13 százalék) regisztráltak. Berlinben összesen 616 embert sorolnak a klánbűnözéshez köthető közeghez.